2015 felvételi pontok download 2015 felvételi pontok 3 Az érettségi pontok száma egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. A többletpontok az alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a 400 pontot meghaladó pontok. A különböző jogcímeken elért többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. Az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt ér el a felvételiző. A nyelvvizsgáért maximum 40 többletpont adható: 28 pont jár a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért, 40 pedig a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) 1-10. Kult: Itt találja a 2015-ös felvételi ponthatárokat - percről percre | hvg.hu. helyezésért 100 többletpont, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont adható. Ugyanennyi pont jár a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért helyezésért. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpont jár.
Ismét magasabb lesz a minimum ponthatár, az eddigieknél jóval több alap- és osztatlan szakon lesz központi ponthatár és változik a pontszámítás módja is- hívják fel a felvételizők figyelmét a 2015-ös felvételi eljárás során. De hogyan is áll össze a felvételi összpontszám, mely szakokon lesz központi ponthatár és miként kalkulálhatunk az elért eredményekkel? Tanulmányi-, érettségi és többletpontok A felvételi összpontszámot alapképzésben, osztatlan mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben 400 + 100 pontos pontszámítási rendszerben fejezik ki. Az 500 pontos rendszer alapját a tanulmányi pontok (legfeljebb 200 pont), az érettségi pontok (legfeljebb 200 pont), valamint a többletpontok (legfeljebb 100 pont) képezik. A tanulmányi pontokat a jelentkező 9–12. 2015 felvételi pontok video. évfolyamos középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni. Az érettségi pontok a felsőoktatási felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmények által képzési területenként meghatározott két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján kiszámolt pontok összeg, tárgyanként maximum 100 pont szerezhető, így legfeljebb 200 pontot lehet elérni.
A budapesti Pont Ott Partin nem szegte kedvét a részt vevőknek az eső, több százan várták izgatottan, bekerültek-e a választott szakjukra. Több, mint 105 ezren jelentkeztek idén valamilyen felsőoktatási képzésre, közülük a legtöbben – 68 597-en – első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzésre pedig 10 391-en jelentkeztek. Ösztöndíjas képzésekre 91 595-en szeretnének bekerülni, míg 14 021-en hajlandóak maguk állni a tanulmányaik költségét. A felvételizők idén is átlagosan 3-4 szakot jelöltek meg. A legtöbben, a felvételizők 16 százaléka műszaki képzésre akart bekerülni, gazdasági ismereteket a felvételizők 15 százaléka tanulna, pedagógusképzésre pedig a jelentkezők 12 százaléka szeretne bejutni. Megvannak a 2015-ös felvételi ponthatárok! | Középsuli.hu. Az alábbi táblázatból tájékozódhattok néhány népszerű, alapképzést biztosító, nappali tagozatos szak ponthatáráról.
táblázatban) ÉS - ami (a követelményként előírt tárgyak közül) a jelentkező számára a leginkább kedvező, figyelembe véve az esetleges emelt szintű eredményért járó többletpontokat is. felvételi pontok többletpontok Felvételi pontok számítása alapképzésre, illetve egységes, osztatlan képzésre A felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+80 pontos pontszámítási rendszerben fejezik ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont) az érettségi pontok (maximum 200 pont) valamint a többletpontok (maximum 80 pont) képezik. 2015 felvételi pontok 1. 1. 1 Tanulmányi pontokközépiskolai eredmények • Középiskolai eredmények (maximum 100 pont)Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult év év végi érdemjegyeinek összege: • magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom átlaga), • legalább két évig tanult választott tárgy 1. 1 Tanulmányi pontokközépiskolai eredmények Ezek tipikusan a 11. (3. )
Tavaly a legmagasabb ponthatár az ELTE 11 féléves, osztatlan tanárképzésén, a matek–spanyol szakon volt, ahova 478 pont kellett, erre a szakra azonban mindössze egyetlen embert vettek fel. Magas volt még a ponthatár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem-állampolgári ismeretek-latin tanári szakjára (476) és a Corvinus önköltséges kereskedelem és marketing képzésére (470). A legtöbben gazdálkodási és műszaki szakokra jelentkeztek Tavalyhoz képest az egyetemre készülők száma néhány százzal csökkent: 105 616-an jelentkeztek a felsőoktatásba. A csökkenés 2013-ban volt látványos, amikor jelentősen csökkenteni akarták a tandíjmentes helyek számát. Akkor 100 ezer alá esett ez a szám. Az egyetemeknek ezzel együtt számolniuk kell azzal, hogy a 2000-es években jellemző 140-150 ezres jelentkezési számok már nem térnek vissza, azaz drasztikusan csökken a hallgatók száma. 2015 felvételi pontok pdf. 2014-ben az alap- és osztatlan képzésen tanulók 38 százaléka fizetett tandíjat. Az idei jelentkezők közül 68 597-en első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 10 391-en, felsőoktatási szakképzést pedig 5388-an.
A Műegyetemen az államilag finanszírozott pénzügyi és számvitel szakhoz 457, a vegyészmérnöki szakhoz 433, gazdálkodási és menedzsmenthez 460, míg a biomérnöki képzéshez 399, az építészmérnökihez pedig 356 pont kellett. (MTI/Szigetváry Zsolt) Pont Ott Parti A hivatalos ponthatárváró rendezvénynek, a Pont Ott Partinak idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adott otthont. A kilencedik alakommal megrendezett eseményen koncertek, előadások és háttérbeszélgetések várták az érdeklődőket. Szó esett a többi között külföldi ösztöndíjakról, a hallgatók pénzügyeiről és a gólyaélet szabályairól. A szervezők tájékoztatása szerint 2-3 ezer ember vett részt a rendezvényen. A ponthatárok kihirdetése előtti visszaszámlálást Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, valamint Kiss Norbert, az NKE rektorhelyettese indította el. A ponthatárok kihirdetése után a jelenlévő diákok többsége láthatóan örömmel fogadta az eredményeket.
Mindenki ismeri a csernobili katasztrófát! De senki nem tud arról, hogy mi is mentette meg a nagyobb pusztítástól Európát. Csernobil: 1986. április 26-án, éjjel 1 óra 23 perckor robbant fel a csernobili atomerőmű. Két robbanás volt, az első a reaktor hűtőrendszerét, a második pedig már a magot érte, így jutott a környezetbe ez a radioaktív anyag. Csernobili katasztrófa története pdf. Bár ettől jóval nagyobb katasztrófa is történhetett volna! A robbanások utáni tűz három napig tartott. Viszont jóval nagyobb katasztrófa következett volna, ha nincs ez a három búvár. Ez egy kevésbé ismert története a katasztrófának. Tíz nappal a robbanások után egy másik, ettől még jóval nagyobb erejű fenyegetés is megjelent az atomerőműnél. Egy vészhelyzetekben használt medence a robbanás szélén volt, ezt használták fel az oltáshoz a tűzoltók. A reaktorba helikopterrel szállították az agyagot, a homokot és a bórt, hogy megfékezzék a tüzet. Ebből a keverékből, és a reaktorban megtalálható grafitból egy olyan lávaszerű anyag képződött, amely felgyűlt a reaktormag körül, ami lassan átégetve eljutott volna már az alatta található ví eljutott volna oda, akkor a keletkező gőztől tömeges robbanások hatására radioaktív felhők jöttek volna létre, és csapadék formájában szinte egész Európát egy sugárzó sivataggá változtatta volna.
A fenti események egyik legvitatottabb pontja a biztonsági vészleállítás, a SCRAM elrendelése volt. Nem tudni, hogy ezt azért tették, mert már észlelték a vészhelyzetet, vagy csak azért, mert befejezték a kísérletet, és le akarták állítani a reaktort a karbantartás megkezdéséhez. Rendszerint úgy tartják, a váratlan teljesítménynövekedés miatt nyomták meg a gombot, Anatolij Gyatlov azonban, aki a csernobili atomerőmű helyettes főmérnöke volt a robbanás idején, így ír könyvében: " 01:23:40 előtt a központosított irányítórendszerek (…) nem jeleztek olyan változást a paraméterekben, ami igazolhatta volna a scram-et. Csernobili katasztrófa története online. A nyomozóbizottság (…) hatalmas mennyiségű anyagot gyűjtött össze és elemzett ki, és, ahogy a jelentésben leírta, nem tudta eldönteni, miért rendelték el a biztonsági vészleállítást. Nincs ok arra, hogy az okát keressük. A reaktort egyszerűen ki akarták kapcsolni a kísérlet befejeztével. " Mivel a szabályzórudak visszaillesztése sokáig tartott (18-20 másodpercig), a rudak üreges végei és a hűtővíz ideiglenes eltávolítása miatt a scram növelni kezdte a reakció mértékét.
Mivel sem az üzembiztonsági előírásokat, sem az egyéb szabályozásokat nem tartották be, a kísérlet tragédiába torkollt. Leadfotó:, HBO / Science Photo Library