A toklász bekerülhet az állatok szemhéja mögé, ahol gennyes kötőhártya-gyulladást és szaruhártya sérülést is okozhat. A kutya az orrán keresztül is beszippanthatja a toklászt, amit hosszas prüszkölés fejrázás orrdörzsölés jelez, befúródhat a kutya száj-garat üregébe a mandulák nyálkahártyaredőibe, szuka kutyák hüvelyébe vagy kan kutyák tasakjába. Megelőzés 1. A legkézenfekvőbb: kerüljük a toklásszal fertőzött területeket! 2. A kutya szőrzetének rendszeres ápolása (fésülés, nyírás). 3. Javasolt minden séta után különös gonddal átvizsgálni kutyusunk veszélyeztetett testrészeit. 4. Nyírassuk ki amennyire csak lehetséges a lábujjak és talppárnák közötti részt, a fül belső feléről főleg lógó fülű kutyák esetén nyírjuk le a szőrt teljesen. Áldozzuk föl ilyenkor a klasszikus fazont, nyugodtan nyírassuk ki a hónalj szőrét, a combok belső felét, a has alját, az ivarszervek környékét, tehát a fokozottan veszélyeztetett területeket. Már a legkisebb gyanú esetén is javasolt haladéktalanul állatorvoshoz fordulni!
Amennyiben nem találunk semmit az adott területen, fertőtlenítés és egy gyulladáscsökkentő krémmel történő alapos bekenés után gyakran egy ún. párakötést helyezünk fel az állat lábára, majd 1-2 nap után ismételten megvizsgáljuk az adott területet. Hol találhatunk még, ha az általános helyeken nem láttunk toklász kedvencünkön? A toklászok nemcsak a bőr alá, hanem a testnyílásokba is befurakodhatnak. Leggyakrabban a hallójáratba jutnak be, ahol a fülgyulladások kialakításán kívül a dobhártya épségét is veszélyeztethetik. Erre akkor van gyanú, ha az állat a séta után kényszeresen rázza a fejét, vagy az egyik oldalra dönti azt. A probléma rendszerint igen fájdalmas. Ha a fülhöz érve hirtelen felnyüszít, elhúzza magát, esetleg odakap a kutya, igen nagy a valószínűsége, hogy ezzel állunk szemben. Természetesen egy? sima? fülgyulladásnál is hasonló tüneteket észlelhetünk, ezért ilyen esetben mindenképpen keressük fel az állatorvost, aki egy speciális műszerrel át tudja vizsgálni a hallójáratot és megállapíthatja a baj forrását.
Gondoljon bárki bármire, amit a képen látunk, nem valamilyen divatirányzat újabb eleme, hanem az egyik legbiztosabb módszer annak megakadályozására, hogy a toklász ne tudjon a kutyus fülébe bejutni. Konkrétan egy női nylonharisnya van "speciálisan megszabva" és felhúzva a spániel fülére. Aki gyakran forog kutyasétáltatós körökben, bizonyára találkozott már hasonló praktikákkal. Mi a toklász valójában? A toklász egy közönséges gyomnövény, az egérárpa (Horderum morinum) megszáradt, széteső kalászának egy darabja. Miután nem haszonnövényről van szó, minden olyan területen fellelhető, ahol a talajt takaró növényzet rendszeres nyírása elmarad. Időjárástól függően május vége-június elején kezdenek a kalászok száradni, ettől az időponttól okoznak problémát a kutyáknál. A képen a zöld toklász és a száraz látható. A természet úgy alkotta meg ezt a növényi részt, hogy szúros vége révén bárhová be tud fúródni a kutya bőrébe, illetve bármely testnyíláson bejut -érintett lehet tehát a szem, száj, orr, fül, hüvely, pénisz, - majd az állat mozgásával együtt a toklász is vándorol egyre mélyebbre.
A szemhéjak alá jutott toklász esetében hirtelen hunyorgás, kötőhártya duzzanat és kipirosodás, váladékozás, valamint folyamatos szemdörzsölés hívhatja fel a gazdi figyelmét erre. Ilyenkor még nagyobb szerepet kap a gyors eltávolítás fontossága, hiszen az éles, szúrós toklászrészek komoly sérülést okozhatnak a szaruhártyán. Nőstény kutyáknál a péra, kanoknál pedig a tasak szolgálhat még ideális bejutási csatornaként, ezek folyamatos nyalogatása, esetleges váladékozása mutathat rá a problémára. Mit tehetünk? Sajnos a toklászt teljes biztonsággal elkerülni lehetetlen, viszont minél hamarabb fedezzük fel, annál kisebb az esély, hogy hosszas és fájdalmas következményei legyenek. Fontos, hogy séta után mindenképpen vizsgáljuk át (fésüljük át) kedvencünk bundáját, kiemelt figyelmet fordítva a lábujjak és a talppárnák közötti területekre. Hosszabb szőrű fajták esetében mindenképpen ajánlatos ezekről a területekről a szőr kinyírása, mivel a rövidebb szőrben kisebb az esély a toklász megkapaszkodására.
2021. május 30., 08:00 Nyár elején a sok eső, és kedvező hőmérséklet hatására gyorsan nő a fű, de ritkábban nyírják, mint kellene. Ez teret enged a veszélyes gyomnövénynek. A kalászok mindenhol ott vannak, még nyírás után is érdemes figyelmet fordítanunk a száraz maradványokra. A toklász egy közönséges gyomnövénynek, az egérárpának a megszáradt kalásza. Kezdetben még zöld színű, ekkor nem is okozhat gondot. Sajnálatos, de sok olyan terület van, ahol hagyják kifejlődni, ebből kifolyólag a kalász megszárad, sárgás színűvé válik. Ez a forma az, amitől már tartanunk kell. Ha magas fűvel borított területtel találkozunk, és még toklászt is látunk rajta, jobb ha másik útvonalat választunk. Így néz ki maga a növény és a kalász Forrás: Ez a látszólag ártalmatlan kicsi növény igen nagy problémák okozója lehet. Fülbe jutva egészen a dobhártyáig, hallójáratokig hatolhat, ami akár a hallás elvesztését is okozhatja. Ha kedvencünk féloldalasan tartja a fejét, lógatja, vagy rázza a fülét erős a gyanú, hogy toklásszal van dolgunk.
Áldozzuk föl ilyenkor a klasszikus fazont, nyugodtan nyirassuk ki a hónalj szörét, a combok belső felét, a has alját, az ivarszervek környékét, tehát a fokozottan veszélyeztetett területeket. Már a legkisebb gyanú esetén is javasolt haladéktalanul állatorvoshoz fordulni, ugyanis minél kevésbé jut befelé a toklász, annál könnyebben távolítható el! Eltávolítása ritkán sikerül bódítás nélkül, több okból is. Egyrészt kényes helyekre nyúlunk, amit ritkán tűrnek a kutyák, másrészt az eltávolításhoz szükséges eszközzel – egy hirtelen mozdulat következtében – akaratunkon kívül is sérülést okozhatunk a kutyusnak, de akár a toklászt is beljebb tolhajuk, harmadrészt pedig fájdalmat is okozunk az állatnak.
A megoldás a génekben rejtőzhet A gyermekkori daganatos megbetegedések szinte kivétel nélkül genetikai eredetűek, vagyis a sejt genetikai szabályozásának valamilyen zavara áll a háttérben. Ezért nem csak a jelent vizsgálják, hanem a múltba is visszanyúlnak, ugyanis a klinika az ún. biobankban gyűjtött mintákat elemzi. Itt találhatóak az elmúlt években agydaganattal kezelt gyerekek szövettani mintái. "A felnőttkori daganatok oka sokkal szélesebb, sokkal nagyobb a probléma, mint a gyerekkori. Új kutatás a gyermekkori agydaganat ellen - Napidoktor. A gyerekkori tumorok jelentős része valóban genetikailag determinált. Azt vizsgáljuk, hogy amikor egy daganat növekedésnek indul, akkor ott mindenképpen egy sejtfunkciózavar áll fenn, függetlenül attól, hogy gyerekről vagy felnőttről van szó, és hogy mi váltotta ki ezt a genetikai problémát" – ismertette az igazgató. A gyerekek esetében jobbak a gyógyulási esélyek, mint a felnőtteknél, ez annak is köszönhető, hogy gyorsabban regenerálódik a szervezetük, viszonylag korai stádiumban kerülnek orvoshoz és az esetek többségében nincsenek egyéb betegségeik, amelyek akadályozzák a kezelést, illetve a gyógyulást.
Speciális általános tünetként észlelhető panaszok lehetnek a visszatérő lázas állapot, vizes hasmenések, hirtelen kipirulás, vérnyomáskiugrás. Klasszikus kezdeti tünete lehet, ha a daganat a koponyába illetve a koponya alapjára terjed, a szem kidülledése és a szem körül észlelhető vérömleny (pápaszem-hematoma).