Trófeavizsgálat – A dámszarvas agancsa – Vadaszújsá Gímszarvas és dámborjú született a Körösvölgyi Állatparkban | - Élményekben gazdag magyar erdők Gmszarvas ünő slay Gímszarvas ünő sulla privacy – Palotás G. (1995) Állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bán I. - Fatalin Gy. - Fodor T. - Szidnai L. (1986) Élőhely és trófeavizsgálat számítógéppel, Akadémiai kiadó, Budapest Dr. Borzsák Ernő (1991) Vadászati Alapismeretek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest Khalmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Országos Vadgazdálkodási Adattár Páll E. (szerk. 1985): A gímszarvas és vadászata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Dr. Sárkány Pál - Vallus Pál (1971) A vadászat kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Széchenyi Zs. (1979): Szarvasok nyomában és egyéb írások. Gondolat Kiadó, Budapest Szidnai L. (1978) Trófeák kikészítése és bírálata. Gímszarvas ünő surya bonaly. Mezőgazda Kiadó, Budapest Szidnai L. (1985) A magyarországi szarvas agancstípusai.
A gímszarvas ( Cervus elaphus) – (cerb carpatin) … bőgő bika a Hargitán Élettere a lomblevelű és a tűlevelű alkotta elegyes erdőségek, ahol a termékeny talaj változatos táplálékot kínál, és biztosított számára a csend és a nyugalom. Szívesen tartózkodik az erdők közelében kialakult két-három éves vágterekben, úgynevezett málnavész, szedres területeken, ahol az "úttörő" fa-fajok honosultak meg, mint a rezgőnyár, vörös berkenye stb. Általánosan megállapítható, hogy a szarvasbika az őszi nász idején éri el testsúlyának maximális értékét, mely elérheti a 250-300 kg-ot is. A tehenek testtömege fele a bikáénál kb. Gímszarvas világranglista. 80- 150 kg. A borjak születésükkor 7- 12 kg között változik. A kifejlett szarvasbika testhossza 240- 250 cm, farkhossza 12- 16 cm, marmagassága 150- 155 cm, a teheneké 150- 120 cm, illetve 110- 130 cm. A szarvas szőrzete télen szürkés, nyáron vörösbarna, a kisborjak pettyesek. A gímszarvasnál csak a bika visel agancsot, ez fejdísze és fegyvere is egyben, míg a vadásznak értékes trófeának számít.
Ezeken a termesztett takarmányt vagy kint hagyják a vad számára, hogy igénye szerint fogyassza el, vagy begyűjtik, és a téli takarmányozáshoz, a szarvasetetők feltöltéséhez használják fel. A termesztett növények zöldtakarmányok (lucerna, herefélék, silókukorica, takarmánykáposzta), gyökér- és gumós takarmányok (csicsóka, takarmányrépa, tarlórépa), valamint gabonafélék (kukorica, búza, napraforgó). A szarvast egyénileg, golyós vadászpuskával, általában magaslesről vadásszák. Lesvadászat folytatható magaslesről, leskosárból vagy lesszékről egyaránt. A szarvasbika speciális vadászati módja a szarvasbőgés idején bőgőkürt segítségével történő behívás vagy becserkelés. Gímszarvas (Cervus elaphus) | Forst Hungária Zrt.. A vad elejtését követően rendszerint már a helyszínen kizsigerelik az állatot, majd a begyűjtőhelyre szállítják, ahol a vadhús tárolása és értékesítésre való előkészítése történik. A gímszarvast élő állapotban is befogják értékesítési vagy állománytelepítési célból. A befogás legrégibb módszere a fogókertes (terelő) megoldás, amikor a gímszarvast az élelem elhelyezésével terelik a fogótérbe.
Gímszarvas | Patavezér 2015 Vadásztársaság Cseralja VT - Vadászati lehetőség Trófeavizsgálat – A dámszarvas agancsa – Vadaszújsá Gmszarvas ünő slay Gímszarvas és dámborjú született a Körösvölgyi Állatparkban | - Élményekben gazdag magyar erdők Legutóbbi bejegyzésünkben a Körösvölgyi Állatpark új lakójáról, egy kölyökrókáról mutattunk fotókat, azóta azonban újabb jövevények látták meg a napvilágot. Az utóbbi napokban ugyanis egy-egy gímszarvas és dámborjúval bővült a park lakóinak száma. Aki ellátogat a Körösvölgyi Állatparkba, az népes csapatot láthat a gímszarvasok karámjában. A park 2014-es megnyitásakor két tehén és egy bika került ide, most pedig a tavalyi szaporulat (két bikaborjú) is velük van, igaz őket hamarosan elszállítják majd egy másik vadasparkba. A létszám a napokban tovább gyarapodott, ugyanis az egyik tehénnek ismét borja született. Az egészséges kisborjú szépen fejlődik. Édesanyja elfekteti és rejtegeti, úgy, ahogyan ezt szabad természetben élő társai is teszik. A kicsik négyhónapos korukig szopnak, de rendszerint már három hónap elteltével más táplálékot (különböző füveket) is fogyasztanak.
7-8. Szintén mind a két szár esetében meg kell mérni a lapát és a középág közti rész legvékonyabb körméretét. Előfordul azonban, hogy erre nincs lehetőség, mert a lapát közvetlenül a középágtól indul. Ebben az esetben ezek az értékek 1 cm-el nagyobbak, mint az előzőekben (5-6. pontban) mértek. 9. A lapát legszélesebb helyén mért kerület fele határozza meg a szélességét. Ezt a hossztengelyre merőleges vonalban kell megmérni, majd az eredményt 1, 5-del szorozva kiszámítani a pontot. 10. A trófea súlyát kg-ban mérik, amihez a kiskoponya tömegét veszik alapul. Ennek kétszerese számít bele a számításba. 11. Az agancs színe 0-2 pontig értékelhető, ami tizedpontokban adja meg a pontos értéket. Régészeti leleteken, díszítőelemként gyakran találkozhatunk a szarvassal és az íjas vadásszal. A középkorban létesített vadaskertekben az állomány védelméről és téli etetéséről is gondoskodtak, ezt bizonyítja II. Géza király 1157-ben kiadott egyik oklevele, amely a szarvasok részére sózók létesítéséről rendelkezett.
Mutasd meg a világnak a Metálos Öltözéked, amit a Metalshop-ról rendeltél! Mindenkit, aki feltölt egy képet, magajándékozunk egy 600 Ft-os utalvánnyal, amit a következő megrendeléshez lehet felhasználni. Vegyél részt te is! Nincs mit veszítened! Fénykép feltöltése
Ingyenes első kiszállítás és személyre szabott ajánlatok! Regisztráld gyermeked! Add meg gyermeked keresztnevét! Mikor született a gyermeked? Regisztráció Név E-mail cím Jelszó Jelszó mégegyszer Emlékezz rám 2 hétig! Feliratkozom a hírlevélre Bejelentkezés < vissza