Az író maga hagyhatta ott a Librit. Új kiadó a láthatáron. Hirtelen eltűnt a könyvesboltok polcairól, illetve az online könyváruházak kínálatából Kepes András legutóbbi könyve – szúrta ki a Telex. A múlt év végén A boldog hülye és az okos depressziós címmel a Libri kiadó gondozásában megjelent kötet novemberben a Bookline Top50-es sikerlistájának második helyét foglalta el, decemberben pedig ebből adták el a legtöbb példányt a hálózaton belül – most viszont már egyetlen nagyobb magyar könyvkereskedőnél sem elérhető. A "a termék nincs raktáron", igaz, e-könyvként elérhető; a Bookline-nál a "nem kapható" üzenet fogadja az érdeklődőt, az – bár tegnap délután még elérhető volt – "jelenleg nem rendelhető", a Könyvtündéren "jelenleg nem kapható" Kepes könyve, a Lí oldalon belül pedig ugyancsak e-könyv formátumban kapható. Hogy összehangolt eltűnésről-eltüntetésről lehet szó, arra enged következtetni Kepes Andrásnak egy csütörtök délután a Facebokoon megjelent posztja is. Ebben a szerző a kötetét "a boltokból és a sikerlistákról" eltüntetett" könyvként aposztrofálta, és azt is megírta, hogy korábban kétszer is posztolt a könyv sorsával kapcsolatban, de a Libri-Bookline arra kérte, törölje a cégcsoporttal kapcsolatos bejegyzéseit.
Persze, gondolta, lehet, akkor se tudná megértetni magát, ha megmaradt volna a beszéde, hiszen hány ékesszóló, okos ember figyelmezteti az emberiséget, hogy mi vár rá, ahogy a próféták is hiába üvöltözték a jövendölésüket és az átkaikat. Az emberek saját előítéleteik rabjai, és a cellájukba nem szűrődik be más gondolat, csupán saját véleményük visszhangjának örvendeznek. " Kepes András - Szerencsés útjaim Kepes András a televízió közkedvelt riportere. Mindnyájunk közös ismerőseként hétről hétre csigázta fel érdeklődésünket a világ nagy horderejű - vagy divatos! - művészi eseményei iránt. Ott volt, és ezáltal mi is ott lehettünk a cannes-i vagy tokiói filmfesztiválon, a Nobel- és az Oscar-díj átadásán, riportsorozatot készített a fejlődő országok egzotikus kulturális hagyományairól és modernizálásáról. És természetesen arra is gondja volt, hogy a hazánkba látogató sztárokat Amanda Lear-től Lollobrigidáig a "Stúdió" kamerája elő ültesse. A gyűjteményt eddig közre nem adott tudósítások és interjúk, valamint gazdag fényképanyag teszi teljessé.
Humorral, könnyedén persze, nehogy megijesszem magam. Tudom, végső válaszok nincsenek, csak végső kérdések – ez a könyv is csupán amolyan szubjektív világ-pillanatkép. Kepes András újságíró, író és egyetemi tanár három nyelven, Budapesten, Bejrútban, illetve Buenos Airesben végezte általános és középiskolai tanulmányait. Későbbi munkái és televíziós pályafutása (így pl. Világfalu című sorozata) során is rengeteg tapasztalatot gyűjtött a különböző kultúrák egymáshoz való viszonyával, a beilleszkedés nehézségeivel kapcsolatban. Jelen kötete egyfajta GPS-ként segít eligazodni az olvasónak zűrzavaros világunkban. Világkép - Bővített, új kiadás Kepes András Bejrútban, Buenos Airesben és később Amerikában egy komcsi országból érkezett, vicces, idegen srác voltam, itthoni kamasz barátaim szemében pedig a fura fiú, aki Beatles-számok helyett argentin szambákat penget a gitárján. Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik elhitték, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó "Kompország" már Európa.
Kepes András - A boldog hülye és az okos depressziós "Azt mondják, amikor az ember öregedni kezd, birokra kél benne a bölcsesség és a hiúság. Akiben az utóbbi győz, pozíciókra tör, bizonygatni kezdi, milyen eredményeket ért el az élete során, és többnyire elégedetlen, cinikus öregember lesz. A bölcsnek viszont lassanként összeáll a világ, megtanulja fölülről szemlélni a dolgokat, megértő és derűs lesz, s minden a helyére kerül. " Az örökfiatal szerző, akit természetesen még nem érintett meg az öregség, elhatározta, végére jár: lehet-e manapság valaki egyszerre intelligens és optimista, vagy aki boldog, az szükségszerűen hülye is? Saját élettapasztalatait és a tudományt - a kultúrtörténetet, a pszichológiát, sőt az atomfizikát - segítségül hívva szellemes és tanulságos elmélkedésre invitál.
A Libri nyilatkozatának befejezése azonban már utalt rá, hogy kiadóváltás állhat a döntés hátterében: "Amennyiben valamely szerző saját kezdeményezése alapján nem kíván a Libri kiadóval a továbbiakban együttműködni, ezt tiszteletben tartva, a könyveket addig megjelentető Libri kiadónak nincs további joga kiadni a műveket. Ilyen esetekben a Libri kiadó a meglévő készleteket optimalizálja annak érdekében, hogy a szükségszerű átmenet minden esetben tiszta és egyszerű lehessen. " Helyreigazítás A cikkünk korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy a Mathias Corvinus Collegiumnak a tavalyi tulajdonosváltás következtében 25%-os részesedése lett a Libri-Bookline csoportban. Tévesen állítottuk továbbá, hogy: "A tavasz óta az állami MOL- és Richter-részvények 10 százalékával is gazdálkodó intézmény Spéder Zoltán tulajdonrészét vette át. " Tévesen állítottuk, hogy a tavalyi Mathias Corvinus Collegium tulajdonosváltást követően a Libri Könyvkiadó Kft-nél is változások történtek az elmúlt év végén.
Az ókori olimpiai játékok by Péter Gulyás
Ókori olimpiai játékok Az első ókori olimpiai játékokat i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában. Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal, az isteni trónért. Az ókori olümpiai játékok népszerűsége folyamatosan emelkedett, az i. 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz tiszteletére. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták őket. Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián. Olajfaágból, babérből, és vadzellerből font koszorúval megkoronázták a győzteseket. Az olajág a remény és a béke jelképe volt. A győztes jogot kapott arra, hogy felállíttassa Olümpiában a szobrát, ami rendkívül nagy megtiszteltetésnek számított.
A pekingi téli olimpián hozzátevőlegesen 85 ország 2900 sportolója méri össze erejét 2022. február 4-20. között. Ezen ötkarikás játékok lesz a valaha volt legegyenlőbb a nemek aránya tekintetében, illetve Peking lesz az első helyszín, amely nyári és téli olimpiának is helyszínt adott. (NOB, fotó: NOB/Greg Martin)
Mellettük Kellner Gyula lett még harmadik maratonon, illetve Tapavicza Momcsilló teniszben. Ezzel a remek teljesítménnyel sportolóink akkor a nem hivatalos éremtáblázat 6. helyén végeztek. Hajós Alfréd anno így emlékezett vissza gyözelmére: "A hangzavarból szavak voltak kivehetők, amelyek azt kiáltották: 'Zito i Ungheria! ' És a versenybírák hajójának legmagasabb árbocán fenségesen magasba emelkedett a mi zászlónk. A zenekar belekezdett az osztrák nemzeti himnuszba, de már az első taktusok után elhallgatott. A rákövetkező csendben kevesek ajkáról felcsendült a magyar himnusz. Győzelem! Győzelem! " Első lettem minden olimpiák történetében először megrendezett úszóversenyen! " Sportágak megszakítás nélkül Az első NOB által rendezett olimpián mindössze kilenc sportágban mérték össze tudásukat a résztvevők: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás. Ezen sportágak – a tenisz kivételével – 1896 óta mindig szerepeltek a programban, mely az évek alatt folyamatosan bővült.
A 2016-os olimpián már 306 aranyérmet osztanak ki 28 sportág 42 szakágában. Brazíliában 206 nemzet vesz majd részt. Ez a szám magasabb, mint ahány független ország van a világon. A NOB engedélyezi az önálló indulást azoknak a nemzeteknek, melyek a megszabott feltételeknek megfelelnek. Ennek következtében olyan országok is indulnak, melyek független státusza nem elfogadott a világon.
Négy nagy vallási és pánhellén ünnep közül a legismertebbek és legkiemelkedőbbek az olümpiai j átékok voltak, melyeket kezdetben Zeusz tiszteletére rendeztek. (Már a hely elnevezése is erre utal! ) Az olümpiádokat négyévente tartották. Az elsőt valószínűleg már Kr. e. 1000 körül, de a győztesek nevét először Kr. 776-ban jegyezték fel, amely ettől kezdve a görög időszámítás kezdőpontjává is vált. A stadion - amely egyúttal hosszmérték, kb. 117 méter is volt - az öttusa (távolugrás, futás, diszkoszvetés, gerelyvetés, birkózás), a hippodrom pedig a lovasjátékok, fogatversenyek színhelye volt. A sportjátékok mellett istentiszteletek sorára, költőversenyekre és színházi előadásokra is sor került. Ezek az ünnepek egyszerre szolgálták a test és lélek fejlődését és kiteljesedését. Ebben egyúttal megtestesült a görög eszmény, a kalokagathia, az ép testben ép lélek gondolata. Az közös ünnepek alatt hallgattak a fegyverek. A városállamok félretették torzsalkodásaikat, nem gondoltak háborúikra. Egy polgár olimpiai győzelmével szerezhette a legnagyobb dicsőséget városállamának.