Melocco Miklós szobra: Szent István megkoronázása, Várhegy információk Melocco Miklósról Melocco Miklós polgári családban született Rómában. Neveltetésével elsajátította a művészetek szeretetét és tiszteletét. Kisgyermekként családjával egy ideig Berlinben éltek, majd visszatértek hazájukba, Magyarországra. A budapesti, Stefánia úti lakásuk szomszédságban lakott Ligeti Miklós szobrász, mely mély benyomást gyakorolt Meloccora. A második világháború alatt és utána pár évig Iváncsán éltek. Budapesten Melocco Miklós egyházi iskolába járt. Apját, Melocco János t, aki 1945-1950-ig az Új Ember folyóirat segédszerkesztője volt, elfogták, az 1950-ben tartott koncepciós perben halálra ítélték, majd 1952. február 22-én akasztással kivégezték. Így az addigi békés családi háttere szétzilálódott. Anyagi gondokkal küszködve járt gimnáziumba, mellette különböző munkákat vállalt, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, de az első két alkalommal polgári származása miatt elutasították.
Középkori dátumainkban sajnos sok a bizonytalanság, így bár rendszerint 1000. december 25-ét tartjuk Szent István koronázási időpontjának, ez azonban némileg bizonytalan. Azt tudjuk a forrásokból, hogy az új évezred első napján iktatták be első királyunkat. Akkor hol van a bizonytalanság ebben? Hát ott, hogy azokban a századokban az év kezdőnapja még nem volt kiforrott, néha december 25., néha január 1. volt az új év első napja az oklevelezési gyakorlatban. Így voltaképpen Szent István koronázása lehetett a mai értelemben 1000. december 25-én és 1001. január 1-én is. Ma mindenesetre a történészek a korabeli értelmezésben gyakoribb karácsonyi évforduló miatt december 25-ét tartják elfogadottnak. (A címlapképen Johann Nepomuk Geiger: Szent István megkoronázása című litográfiája látható. ) Már az a kérdés is érdekes, hogy Szent István volt-e az első királyunk, hiszen a német krónikák és Szent István legendái apját, Gézát is királynak említik (sőt úgy tűnik, hogy Géza "keresztény" neve szintén Stephanus, azaz István volt!
Szent István megkoronázása - YouTube
Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta. ) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki. István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán (december 25-én) vagy 1001. január elsején (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett) megkoronáztatta magát Esztergomban.
Ha valaki megtekinti az István, a király című rockoperát, akkor ott egy bizonytalan, kétkedő uralkodó képe bontakozik ki előttünk, amely azonban nagyon messze áll a valódi Istvántól. Szent István ugyanis sziklaszilárd akaratú, kemény, határozott, ugyanakkor keresztényi kegyességet is gyakorló király volt, ráadásul minden ismert háborúját győzelemre vitte, még a kor szuperhatalma, a Német-római birodalom ellen is 1030-ban. Horváth Gábor Felhasznált irodalom: Árpád-kori legendák és intelmek. Szerk. : Érszegi Géza. Bp. : Osiris, 2004. A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.
Tengernyi gond a kastélyban Jeles személyiség látogat a kastélyba. A magas rangú vendég érkezésének hírére felbolydul az úri lak. Sürög-forog a személyzet, a házvezető katonás fegyelemmel osztogatja az ukázokat. Minden perc számít, mire a vendég megérkezik, mindennek a helyén kell lennie, a személyzet azonban nem áll a helyzet magaslatán. Az idő vészesen fogy, ezernyi tennivaló adódik. A cselédek, inasok segítségre szorulnak, ide egy igazi problémamegoldó kell! Gyula almasy kastély . Ez, és csakis ez lehet a szabadulás kulcsa. Ebben a helyzetben egészen egyszerűen nem szabad hibázni... Boszorkányok márpedig léteznek (16+) Az Úr kegyelmezzen lelkünknek! Gyulán a békés lakosság életét egy boszorkány keseríti meg, ám a gonosz nőszemélyt elfogták és a kastély pincéjében őrzik. Báró Harruckern János Györgynek segítségre van szüksége, mivel senki nem elég merész, hogy bebizonyítsa a bűnösséget. A játékosoknak minden bátorságukra szükségük van, hogy megoldják ezt a rejtélyt. Játékunk valós történelmi példákat dolgoz fel.
Az Országgyűlés 2012-ben alkotott törvényt a hungarikumok tárgyában. A már létező ún. "hungarikum-mozgalom" kezdeményezés a 2012. Gyulai Hírlap - Idén is az Almásy-kastély és a vár voltak a legnépszerűbb célpontok a Múzeumok Éjszakáján. évi XXX. törvénycikknek köszönhetően így jogi hátteret és támogatást kaphatott. Emellett az említett törvénycikk célja, hogy megfelelő jogi keretet biztosítson a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, gyűjtéséhez és dokumentálásához, lehetőséget biztosítva a minél szélesebb körben való megismertetésükhöz, megőrzésükhöz, védelmükhöz. A hungarikum egy gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba. Kiemelkedő nemzeti értékké olyan nemzeti érték válhat, amely a megyei értéktárba, a külhoni magyarok értéktárába vagy az ágazati értéktárba már bekerült.
Nemzeti érték a megyei értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert. Ezen kritériumok alól kivételt képez az a 12 hungarikum, amelyek az UNESCO világörökségi helyszínek és a szellemi kulturális örökség területéről származnak, és ezáltal automatikusan bekerültek a Hungarikumok Gyűjteményébe is.
Idén is az Almásy-kastély és a vár voltak a legnépszerűbb célpontok a Múzeumok Éjszakáján Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba A gyulai várban, az Almásy-kastélyban, az Erkel Ferenc Emlékházban, a Ladics-házban, a Kohán Képtárban, a Tájvízházban és a Békés Megyei Levéltárban is programokkal várták az érdeklődőket a hétvégén a Múzeumok Éjszakáján. Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője lapunknak elmondta, a programon szép számmal vettek részt a helyiek és a Gyulára látogatók. – A hétvégéről annyi már tudható, hogy több mint ezren látogatták meg a kiállítótereinket, ami szép eredmény. Abszolút elégedettek vagyunk, sok program valósult meg, noha egyéb rendezvények is voltak a városban azon a napon. Gyula almási kastély. Hozzátette: azt tapasztalták, hogy a kültéri programokat szerették a legjobban a látogatók ebben az évben. Kiemelte: a legnépszerűbb kiállítóhelyek továbbra is az Almásy-kastély és a vár voltak, idén pedig a Stefánia-szárnyat is megnézhették az érdeklődők, valamint a Sissi-kiállítás is újdonságnak számított ebben az évben.