ef Zámbó István már 1970-ben létrehozta, azóta is bulizenekarként működik. Első e néven kiadott albumuk a Szerelem? Élet-halál, majd a Himalája következett. Az 1980-as és 1990-es években rengeteget koncerteztek. Nemcsak alternatív körökben, de más műfajok kedvelői előtt is ismertek. Szulovszky Joni 2006. június 19-i halálával egy időre meghiúsultak Zámbó István tervei, miszerint a korábbi dalokat jobb minőségben újra feljátszák. Joni meghatározó szerepet játszott a zenekarban, és elvesztését barátai nehezen dolgozták fel. Ef zámbó istván. Végül a Himalája anyagát némileg bővítve 2009. novemberében jelent meg a CD-változat. [2] A Happy Dead Band folyamatosan koncertezik, amikor csak teheti. Műsorukban a klasszikus jazz-feldolgozások és saját számok mellett már helyet kapnak egyéb műfajú dalok feldolgozásai is. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Kimagasló művészetének elismeréséül 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta. ↑ A CD Külső hivatkozások [ szerkesztés] ef Zámbó István honlapja A Himalája-album bemutatója
Harmonikus, ironikus, vidáman drámai kompozícióin meglepő módon ötvözi az össze nem illő szimbólumokat, teremt váratlan, különleges szituációkat. Irodalom PATAKI G. : (kat., bev. tan., Művésztelepi Galéria, 1996, irodalommal) FE LUGOSSY L. : Gesztus és terápia, in: A szentendrei Vajda Lajos Stúdió, Szentendre, 2000 NOVOTNY T. : "Gondolkodom, tehát négyszárnyú madár-idomár vagyok... A hónap műtárgya: ef Zámbó István: Szentendrei látkép - Szentendre Város Hivatalos honlapja. ", in: A szentendrei Vajda Lajos Stúdió, Szentendre, 2000 ANTAL I. : Három sors (kat., bev. tan., Három Karma, Budapest Galéria, Budapest, 2001).
Amikor története elkezdődött, 19 évesen Üzenet a huszonegyedik századból címmel naplót vezetett, amelyben vázlatok, versek, képek szerepeltek, s az oldalakon már akkor megmutatkozott abszurd, formabontó gondolkodása, váratlan képzettársításai. Életét áthatja a művészet, magát ösztönös alkotónak tartja, de rendkívül tudatosan használja a vajdai, kornissi örökséget, a montázstechnikát, Barcsay rajzos komponálásmódját, Deim Pál bábuját. Műveit sajátos, popos szimbólumokból építi fel, amelyek többnyire szabályos kompozícióba rendezi el a képmezőkben. A Szentendrei látkép a homogén felületeket kitöltő, tobzódó színeivel szinte enciklopédiája ezeknek az emblematikus 'efzámbói' motívumoknak. A felhasznált jelképek együttesen egy csak rá jellemző szürrealista-neodadaista művészi univerzumot teremtenek. Műveit az elmaradhatatlan játékosság és irónia hatja át, és persze az erotika, " ami mindig középen van ". Meghatározó elemei az emberi alak, a mindenható DNS, a szeretett otthont jelképező pirostetős ház, a templomtorony, a pöttyös labda és a koporsó, az élet és a halál egységének kifejezői.
**Tájékoztató jellegű adat. Törtéves beszámoló esetén, az adott évben a leghosszabb intervallumot felölelő beszámolóidőszak árbevétel adata jelenik meg. Teljeskörű információért tekintse meg OPTEN Mérlegtár szolgáltatásunkat! Utolsó frissítés: 2022. 07. 15. 16:07:32