Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna Leonardo Milánóban: az Utolsó vacsora Lodovico Sforza (Il Moro) 1493-ban bízta meg Bramantét a Santa Maria delle Grazie templom új szentélyének megépítésével. Két évvel később kapott megbízást Leonardo a hercegtől arra, hogy a kolostor refektóriumába fesse meg az Utolsó vacsorá t. Mai állapotában nehéz megítélni a falkép részleteit, mivel Leonardo ez esetben a freskófestés megújításával kísérletezett. Írásaiban több helyütt is kitér arra, hogy csak az olajfestékkel lehet a természetben megfigyelt jelenségeket a festészetben visszaadni. Mivel a hagyományos freskófestéshez használt festőanyag a tempera volt, ezért azzal kísérletezett, hogy speciális, bitument tartalmazó kötőanyag segítségével olajjal fessen a vakolatra. Kísérlete nem sikerült, és ezért a mű hamar bomlásnak indult, lényegében csak festékfoltok maradtak az eredeti alkotásból. A romos állapotban maradt falkép ennek ellenére kiemelkedő helyet foglal el Leonardo életművében, és lehetőséget ad arra, hogy komponálási módszerét tanulmányozzuk.
Tovább olvasom Leonardo és az Utolsó vacsora Fordította: Makovecz Benjamin Megjelenés dátuma: 2014-06-06 Terjedelem: 416 oldal Súly: 660 gramm Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ ISBN: 9789633550465 4 900 Ft 3 920 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Nem rendelhető Milánó, 1496. A negyvennégy esztendős Leonardo da Vinci ekkorra már híres arról, hogy elvállalt megbízatásait képtelen teljesíteni. De a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában három év alatt mégiscsak befejezte az Utolsó vacsorát. Ez a freskó közel hét méter széles; Leonardo még soha nem próbálkozott ilyen irdatlan nagy felülettel, sőt a freskófestés bonyolult, fizikailag is emberpróbáló technikájában sem volt semmiféle tapasztalata. Az Utolsó vacsora több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legismertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött azonban ott húzódik egy valóságos és mélységesen emberi vonulat: Milánó történelmének és Leonardo életének sorsdöntő fontosságú eseményei.
Leonardo Milánóban: a Sziklás Madonna és az Utolsó vacsora Leonardo 1481-ben elhagyta Firenzét, és kisebb megszakításokkal mintegy két évtizedig, 1498-ig Milánóban alkotott, többnyire a várost irányító Sforzák számára. Első megbízatása egy Francesco Sforza emlékének állítandó lovas szobor volt, de ez, a későbbi Trivulzio-emlék hez hasonlóan, nem valósult meg. Ez volt Leonardo első milánói korszaka, amelynek elején több portrét is festett. Ezek jellegzetessége, hogy általában teljesen egynemű, sötét háttér előtt bontakoznak ki az éles fénnyel megvilágított alakok, amilyen a Zenész portréja (Milánó, Pinacoteca Ambrosiana), vagy a Hermelines hölgy (Krakkó). Legfontosabb alkotása az 1480-as években az úgynevezett Sziklás Madonna volt. Ezt, az 1483-1486 körül készült festményt tekinthetjük az első érett reneszánsz alkotásnak, amelyben Leonardo minden szempontból meghaladta a quattrocento festészetét. A háttérben kibontakozó fantasztikus, teljesen kietlen sziklás táj megalkotásában minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy Leonardo Milánóban járva szembesült az Alpok meredek, a toszkán tájhoz képest hihetetlenül magas hegycsúcsaival.
Leonardót a hagyományos ikonográfiai kötöttségek mellett a történetben rejlő drámai pillanat megragadása érdekelte: az a pillanat, amikor kiderül, hogy Jézust elárulta egyik apostola. A kompozíció minden eleme a szereplők lelkiállapotának bemutatására, a figurák pszichológiai jellemzésére irányítja a figyelmet. A környezet ezért teljesen semleges, perspektivikus rövidülésben ábrázolt, síkfödémmel fedett, belső tér, amelynek hátterében három egyenes lezárású ablakon keresztül nyerünk rálátást a fénnyel teli tájra. Ebből a szinte egynemű, sötét háttérből emelkednek ki az alakok, a fehér asztal mentén egy sorban elhelyezkedő tizenkét apostol, és középen, e csoportból kiemelkedve, Jézus alakja. Leonardo pontosan kiegyensúlyozott kompozíciót alkotott, amelyben a tizenkét alak hármas csoportokra oszlik. Ez a négy hármas csoport önmagában zárt, dinamikus egységeket képez, amelyben az egyes szereplők különb-különb gesztusokkal és arckifejezésekkel éli át a drámai pillanatot: meglepetésüket, csalódottságukat, dühüket és értetlenségüket egymás és Jézus felé irányuló mozdulataik mellett arckifejezésük is elárulja.
Milyen a jó bogrács? Kicsi, nagy, lemez, hogy könnyen főjön, vagy vas hogy tartsa a meleget? Legtöbben a öntöttvas bográcsra esküdnek Hogy milyen a jó bogrács? A lényege az, hogy olyan, amit az étel megkíván. Az igazán jó bográcsban az biztos, hogy van anyag. Az, hogy mekkora attól is függ hányan szoktunk főzéskor köré ülni. Azért a túl kicsi értelmetlen. Ha már bográcsol az ember, akkor adja meg a módját. Az étel is finomabb, ha többet főzünk belőle. Ráadásul a szabadban jobb is az étvágy, erre is számítanunk kell. No meg, ha megmarad belőle, ugyanúgy tárolhatjuk a hűtőben néhány nap. Persze az edényből kivéve. Milyen a jó bogrács program. Ha most készülünk vásárolni bográcsot, akkor először el kell döntenünk azt, hogy mi a fontos számunkra? Lehet főzni lemez bográcsban is, meg rézbográcsban is, ugyanakkor már van Inox kivitelben is, és ott a régi öntöttvas - ami sokak szerint mindet lekörözi. Tegyük hozzá: nem véletlen... A legolcsóbb a lemez, nem jó a hőleadása, de persze ha nincs más megteszi. Ez is rozsdásodik, így nem az igazi.
Ha minket választ, biztos lehet benne, hogy megtalálja az ideális bográcsot, ugyanis a fenti szempontokra kiemelt figyelmet fordítunk a főzőalkalmatosságok gyártásakor. Rendeljen kínálatunkból bográcsot, vagy érdeklődjön a termékekről elérhetőségeinken! Mi a szerepe a zománcozásnak a bográcson? Egy bogrács legyen jó nagy, lehessen benne évről-évre ugyanolyan ízletes, nyári ételeket rotyogtatni. Jó, ha könnyű vele bánni, tartós és nem adja fel már az elején. Milyen bográcsot vegyek? - Hírnavigátor. Nem árt az sem, ha egyszerűen el lehet mosogatni és a súroló kefe sem tesz benne kárt. Ahhoz, hogy mindezt egy bogrács teljesíteni tudja, hogy megfeleljen az elvárásoknak, minőségi alapanyagból és megbízható kivitelezéssel kell készülnie. A zománcozás különböző oxidok keverékéből áll, amikből üvegesen megszilárdult réteg, zománcréteg keletkezik. Ezt a réteget lehetőség van színezni, díszíteni is. A zománcozás a bográcsok elkészítésének az utolsó lépése, védi az ütésektől, a korróziótól és a szélsőséges hőingadozástól a főzőalkalmatosságot.
Amint ezek mind vízben áznak (jó, a húsok nem! ), rohanok az újabb iparosmunkát kívánó bográcshoz. Vajon hány pók szőtte be magát oda téli búvóhelyet keresve? És az még a jobb eset, ha csak a pókokat kell eltávolítanom belőle. Szóval bográcsmosás. Szép fényesre. Sőt, még a külső peremét is meghámozom a koromtól. És ekkor jön csak a tűzrakóhely, ami, ha nem gondosan zártuk el télire, szintén vödröt, lapátot, zacskót kíván, és újabb izzadságcseppeket. Így telik a nagy bográcsozás első majd' két órája. A lényeg a tűz Persze, hogy tüzet mindenki tud rakni! De nem mindegy, hogy az meddig, hogyan és egyáltalán ég-e. Így én aprólékos munkával először felhasítom apró szálkákra a nagyobb farönköket. Mintegy két tűzrakáshoz elegendőt fejszézek szét, hogy ha elsőre nem akkora a lobbanás, akkor könnyebb legyen pótolni. Aztán a nagyobb rönköket hasítom fél és negyedhasábokká, hiszen a tűzrakás alapja: kellő oxigén a tűzrakónál és folyamatos utánpótlás. Ekkor jön csak az építkezés. Így lesz tökéletes a bográcsozás - 4+1 tuti tipp! | Mindmegette.hu. Szép sátrat építek, jó levegőset, középen egy erősebb rönkkel, ami tartja a többieket, no meg a gyújtásra leginkább alkalmas napilappal.
Bográcstöltelék-történet Gulyás (pörkölt, paprikás) Egyes neves gulyáskutatók meg vannak győződve, hogy a gulyás pásztorétel, mások ellenkezőleg, szerintük először városi vendéglőkben piroslott fel a nokedlin. Míg ők érveket és ellenérveket ütköztetnek, mi kezdjük el a hagymát szelni. Tény, a legtöbb főzőverseny, falunap, egyéb rendezvény, fesztivál slágerétele – joggal. Lecsó Akár egytálételként, akár más ízek kiegészítő ragujaként kiváló étel. Sokat köszönhetünk a Plovdiv vidékéről 1875-ben hozzánk érkező bolgárkertészeknek, ugyanis a csemegepaprikát (zöldpaprikát) ők kezdték el hazánkban termeszteni. Márpedig lecsó Capsicum annuum var. grossum nélkül… Az első lecsó-prototípus csak az 1880-as években került először "kipróbálásra". Halászlé Elkészítési módját illetően vérre menő viták folytak és folynak manapság is. Szerintem ez éppen olyan felesleges mint az, melyik felén illik/kell a főtt tojást feltörni. Milyen a jó bogrács 2021. A jó halászlé legyen sűrű, halban gazdag, nemes paprikával dús és erős! Hadd teljen a bendő azon a búcsún, találkozón, hadd tisztuljanak az arc- és orrüregek!