A döntőjébe jutó fiatalok értékes könyvjutalmat kapnak. A győztesek részt vehetnek azon a Lezsák Sándor parlamenti alelnök úr által vezetett zarándoklaton, mely 2022 nyarán Petőfi Sándor életútjának fontos állomásaira vezet. Jelentkezni az első forduló megoldásának beküldésével lehet, nevezési díj nincs. Szeretettel várják egyházi és világi iskolák, egyházközségek, hittancsoportok, baráti társaságok csapatait! Egy – egy intézményből, közösségből tetszőleges számú csapat indulhat a versenyen. A versenyzők – közvetlenül a Keresztény Élet Szerkesztőségéhez fordulva (1241 Budapest 5. Pf. :141. Petőfi sándor szuletese. tel. : +36/1/328-0196) tiszteletpéldányként megkaphatják a feladatlapokat tartalmazó lapszámokat. A megfejtéseket a Lakiteleki Eötvös Iskola - 6065 Lakitelek Kiss János u. 1. címre várjuk. A borítékra írják rá a játék címét: Itt születtem én ezen a tájon… Ajánlott irodalom: Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője () Illyés Gyula: Petőfi Petőfitől Petőfiről (szerk. : Dr. Czuth Béláné, Ésik Zoltánné; Bp.
Apjának szlovák származását valószínűsíti annak evangélikus vallása (a szerbek általában ortodoxok), illetve Kiss József és Jakus Lajos kutatásai, akik apai ágon 1685-ig, a Nyitra vármegyei Vagyócig vezették vissza Petőfi származását. Vagyis a Petrovicsok csakúgy Felvidékről származnak, mint az anyai ág, amely a Turóc vármegyei Necpál községből ered. Édesanyja, Hrúz Mária (Necpál, 1791. 26. máj. 17. ), férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél, Martiny Mihálynál. Szlovák anyanyelvű volt, a magyar nyelv használatára csak asszonykorában tért át. Petőfi sándor születési éve. Szülei valószínűleg Maglódon ismerkedtek meg, ám 1818. szeptember 15 -én Aszódon kötöttek házasságot, Mikulás Dániel evangélikus lelkész eskette őket. Mindketten az evangélikus vallást gyakorolták. Előbb Szabadszálláson laktak, majd 1821-ben Kiskőrösre költöztek. Petőfi szülőháza Kiskőrösön Petőfi Sándor az 1822. december 31-éről 1823. január 1-jére virradó éjszakán született Kiskőrösön, ahol január 1-jén keresztelték meg az evangélikus vallás szerint.
A Nemes Magyar Társaság nevű önképzőkör tagja lett. Itt ismerkedett meg Gvadányi József, Csokonai, Vörösmarty Mihály költészetével is. Boleman István és Lichard Dániel voltak tanárai, az előbbi költészettant, latin fordítást, stílusgyakorlatokat és földrajzot tanított, az utóbbi pedig hittanra, régiségtanra és magyar történelemre oktatta az ifjúságot latinul, mivel magyarul nem tudott. Ezenkívül a német nyelvet is gyakorolták. Lichard azonban félévkor megbuktatta Sándort: "A félévi vizsgálat rosszul sikerült s egyik szláv érzelmű tanárától a magyar történelemből elégtelent kapott. Petőfi sándor születésnapja. Atyja erre megírta neki, hogy mint érdemetlen fiúról leveszi róla kezét. " A valósághoz tartozik azonban, hogy amikor Sándor tizenöt éves volt, a család minden pénzét elveszítette az 1838-as árvíz és egy rokon veszteségeinek kezességvállalása miatt, és ezért fiuknak 1839 februárjában el kellett hagynia a Selmeci Líceumot. Atyja azonban a félévi rossz bizonyítványra hivatkozva nem támogatta tovább. G o o g l e G o o g l e G m a i l
Ahogy minden valamirevaló munkásotthonban, a Csiliben is nagy hagyománya volt a dalárdáknak, de tudunk itt működő mandolin-, és egy huszonöt tagú tánczenekarról is. Zenéjükre a szakszervezeti bálokon öt-hatszáz fiatal táncolt. 1923-ban Jászai Mari is fellépett a Csiliben, ahol mindezek mellett természetbarát egyesület, színjátszókör, gyermekbarát mozgalom is volt, továbbá az Alkoholellenes Munkásszövetség erzsébeti tagozata is itt ülésezett, amíg ki nem tiltották őket. A 2. Csili Művelődési Központ Torna. világháborúban találat érte a Csilit, amelynek főépülete nagyjából az 1948-ra újjáépített formájában áll ma is. Az 1954-től 1990-ig Vasas Kultúrház néven működő intézményben a balett-tanfolyam és a néptáncos csoport mellett 1957-től rock and roll-kurzus indult. "Akik itt tanulnak – ígérte egy korabeli cikkében az otthon vezetője –, szépen, ízlésesen táncolnak, nem utánozzák a jampeceket. " Belépni természetesen csak öltönyben és nyakkendőben volt lehetséges. A beatkorszak a Csili történetében is új fejezetet nyitott.
A hatvanas, hetvenes években megmaradtak bár a szombati bálok, vasárnap össztáncra gyűltek a tinédzserek. A színpadon állandó zenekarok váltották egymást. Több éven át játszott itt a Sakál Vokál, a hőskor legmeghatározóbb bandája azonban a Sámson volt. 1967-től szombaton és vasárnap is a Csiliben léptek fel, úgyhogy – bár nem éltek ott – egy idő után "erzsébeti" zenekarnak számítottak már. Csili művelődési központ igazgatója. Beatles-, Rolling Stones-, Bee Gees- és Cream-dalokból álló repertoárjuk zenei alapjait a Luxemburg Rádióról "szedték le". Egy átlagos szombat este közel ezren gyűltek össze a Csiliben, amelynek színpadán a legnagyobbak adták egymásnak a mikrofont. Fellépett az Illés, a Metró és a Syrius, de énekelt itt Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta és még nagyon sokan mások. A kaktuszkedvelő, méhész, galambász és eszperantó klubok mellett a hatvanas évektől zenei tanfolyamok is indultak a Csiliben, a hetvenes években pedig saját klubja volt itt az M7-nek, majd a Corvinának, Dévényi Tiborral pedig diszkózni lehetett.
1201, Budapest, Nagy Győri István utca 4-6. A Vas-és Fémmunkások Csillag utcai otthonának 1918. március 2-i megnyitóján énekszámok, kuplék és szavalatok hangzottak el az Erzsébetfalvai Általános Munkásdalkör előadásában. Azután tánc következett záróráig. Csili művelődési központ b épület. A Csili közelít már a százhoz, de az ének, a zene és a tánc létrejötte óta fontos szerepet játszik az intézmény életében. A hőskor forrásai közül tudni véli több is, hogy a fegyvergyári munkásság sztrájkkal fenyegetőzve szerezte meg az épület felhúzásához szükséges összeget. Kis túlzással azt állíthatjuk tehát, hogy jó egy emberöltővel a vonatkozó sláger megszületése előtt a Nyolc óra munkát énekelték az erzsébeti melósok. Hogy tényleg így volt-e, nehéz ma már eldönteni, az viszont biztos, hogy a Csillag utcai központot – amely hamar a helyi munkásság politikai, közéleti és művelődési életének, valamint társas együttlétének színtere lett – úgy megszerették a helyiek, hogy már a húszas évektől Csiliként becézték. A vasasok mellett itt mulattak és művelődtek a fások, az építők, de a bőrösök és a nyomdászok is.