Mi a véleményed Romhányi József írásáról? Írd meg kommentbe!
Romhányi József: Szamármese Csömörön élt az öreg dőre Göre Döme, annak volt egy csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. De bármilyen pörgeszőrű göndör csődör volt Csömörön az öreg dőre Göre Döme csengeri csengős csődöre, nem szerzett neki virgonc, kenceficés kancát időre az örökkön ődöngő-lődörgő dőre öreg. Így hát csurig csorgatta csöbörbe könnyeit és csúfos csődörcsődöt mondott az örökké ődöngő- lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. Romhányi József: Nyúliskola - SiHuHu. Szomszédságban élt a fösvény Szemere, annak volt egy nőstény szamara. A szamárnál szamarabb Szemere sem szerzett hamarabb szamárfi szamarat szomorú szamara számára, ezért sok szemérmes szamárkönny szemerkélt a szamárnál szamarabb Szemere szomorú szamara szemére. Ámde mit csinált egy szép napon az örökkön ődöngő-lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre és a szamárnál szamarabb Szemere szemérmes szamárkönnyet szemerkélő szomorú szamara? Na mit csinált? Öszvért! The post Romhányi József nyelvtörő versei appeared first on.
Előző írásunk 2015-09-12: Kitekintő -: A háború szívéből a jobb élet reményében Európába érkező menekültek igen hamar ráébredtek, hogy a valóság köszönőviszonyban sincs az álmaikkal. Amint átugrották a magyar határon húzódó kerítést, és megvették első shaormájukat, keserű csalódás sújtott le rájuk. Következő írásunk 2015-09-12: Kiscimbora -: Egyszer volt egy nagy csoda neve: birka-iskola.
Impresszum Szerkesztő: Farkas Ilona Email: Tárhely: Tá Kft. Weblapmotor: Wordpress 5. 6.
2015. szeptember 12., szombat, Kiscimbora Erdőszélen nagy a móka, mulatság, iskolába gyűlnek mind a nyulacskák. A tanító ott középen az a nyúl, kinek füle leghosszabbnak bizonyul. Kezdi az oktatást egy fej káposztával, hallgatják is tátott szájjal. – Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta letépett levelein belül tapasztalt betétet, mely a kopasztott káposzta törzse, úgy hívják, hogy torzsa. Ha most a torzsára sorjába visszatapasztjuk a letépett táposztó káposztaleveleket, a tapasztalt rendben, akkor szakasztott, helyesen fejesen szerkesztett káposztát képeztünk. Ez a lecke! Romhanyi józsef nyúliskola . Megértettük? – kérdezte a nyúltanár. Bólogattak a nebulók, hisz mindegyik unta már. – Akkor rögtön feleltetek! – Lapult a sok tapsifül, füllentettek, dehogy értik, és ez most mindjárt kisül! – Nos felelj, te, Nyuszi Gyuszi! Állj kétlábra, s vázold hát, mi történik, ha ízekre bontasz egy fej káposztát? – Jóllakok! – felelte elképesztő képzetten a kis káposzta-kopasztó ebugatta, de a tanár megbuktatta.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja Erdőszélen nagy a móka, mulatság, iskolába gyűlnek mind a nyulacskák. A tanító ott középen az a nyúl, kinek füle leghosszabbnak bizonyul. Kezdi az oktatást egy fej káposztával, Hallgatják is tátott szájjal. - Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta letépett levelein belül tapasztalt betétet, mely a kopasztott káposzta törzse, úgy hívják, hogy torzsa. Ha most a torzsára sorjába visszatapasztjuk a letépett táposztó káposztaleveleket, a tapasztalt rendben, akkor szakasztott, helyesen fejesen szerkesztett káposztát képeztünk. Ez a lecke! Romhányi József: Szamárfül. Megértettük? - kérdezte a nyúltanár. Bólogattak a nebulók, hisz mindegyik unta már. - Akkor rögtön feleltetek! - Lapult a sok tapsifül, füllentettek, dehogy értik, és ez most mindjárt kisül! - Nos felelj, te Nyuszi Gyuszi! Állj kétlábra, s vázold hát, mi történik, ha ízekre bontasz egy fej káposztát? - Jóllakok! - felelte elképesztő képzetten a kis káposzta-kopasztó ebugatta, de a tanár megbuktatta.
Romantikus feldúsítás nélkül, természetes életközeliséggel beszéli el a költő szerelmét és válását Lillával, Lillától: küszködését, hogy megéljen egyedül költészete után, lapot alapítson, s általában: terjessze, népszerűsítse a magyar kultúrát, gazdagítsa a nyelvet, s pártolókat találjon a magyar művelődés ügyének. A Csokonai-regény Csathó egyik legjobb műve: ballaszt nélkül érvényesülnek benne írói erényei: a kedélyes, könnyed elbeszélés, hangulatos, gördülékeny írásmód, a karakteres jellemfestés. Minden alakja él, színes: mellékalakjai zsánerfigurák, főhősei kissé komikus és szánni-szeretni való jellemek. Könyv: Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi / Földiekkel játszó égi tünemény / Most kél a nap Kiadó: Szépirodalmi Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1984 Oldalszám: 682 Kötés: Keménytáblás ISBN: 9631524159 Illusztrálta: Zsoldos Vera Az első példány újszerű, csupán a papír védőborítón van pici beszakadás. A második papír védőborító nélküli példány, a borító felső része és az egyik előzéklap enyhén elszíneződött.
Sírja a Farkasréti temetőben található (46/7. parcella, 1-46). Művei [ szerkesztés] Regényei Te csak pipálj Ladányi: Egy úri penzió története. Budapest: Singer és Wolfner. 1916. A varjú a toronyórán. 1916. Most kél a nap. 1917. Blanche, avagy A szegény rokon: Családi történet. 1918. Pókháló. 1920. Mikor az öregek fiatalok voltak. 1921. A kék táska. 1922. Földiekkel játszó égi tünemény. 1924. Leányok, anyák, nagyanyák I: Leányok. 1927. Leányok, anyák, nagyanyák II: Asszony a bakon. 1927. Leányok, anyák, nagyanyák III: Mindhalálig. 1928. Felhők lovagja. 1929. Az órák ütni kezdtek. 1930. A Katalin-fürdő. 1930. Első osztályon. 1932. Maskara. 1933. Kluger és társa. 1933. A Szép Juhászné. 1936. Barátom, Bálint. 1938. = Új Idők Könyvtára, 10. Szita-utca 25. 1940. Családfa. 1943. Linának szerencséje akadt. Budapest: Új Idők. 1944. Elbeszéléskötetei A nők titka. 1917. Ibolyka: Egy pesti kis leány kalandjai. 1917. Juliska néni. 1918. Miért nem ment hozzá nagymama nagyapához? Budapest: Singer és Wolfner.
Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Részlet: "Ladányiék szalónja Ádámházán. A jobb oldalon széles, üveges verandaajtó ls ablakok a kertre. Főbejárás közepén, balra ajtó a lakás többi részébe. A bútorok a kilencvenes évek elejéről valók, kivéve egy régi, korai bidermajer stilusú szekrényt és egy pipatóriumot... " Termékadatok Cím: Te csak pipálj, Ladányi/Lilla [antikvár] Kötés: Aranyozott félbőr kötés Méret: 130 mm x 190 mm
Számomra elsőre nem derül ki, hogy a felrajzolt szerelmi háromszögben az átfogó, Katica (Végh Judit) voltaképpen melyik befogóra dobbanna, de ez semmiképp sem a rendezés, vagy a történet hibája. Talán a bemutató estéjén túlromantizált a lelkem. Mindenesetre tény, hogy a mérleg egyik serpenyőjében van a hatalmas vagyon, a születés jogán meglévő kedvezmények, mentességek és előnyök, a másik serpenyőben pedig csak a becsületes szegénységből saját emberségből megvalósított emelkedés, tanulás, szorgalom. A libikókát színesíti, hogy a gazdag örökös amúgy az egyik keselyű feleségének, a vérbő Boriskának szeretője. Darázsné (Balázs Andrea) alakításai egyre másra múlják felül egymást, most sem mehetek el szó nélkül amellett, hogy egyik pillanatban még herótgerjesztő fiús anyuka (darabbéli fia a friss, mókás átéléssel játszó Rábavölgyi Tamás), egy pillanattal később pedig perzselő, lángoló vérű ifiasszony, aki imádja és gyűlöli fiatal szeretőjét. A Karinthy Színház új bemutatójával zárul be Andrea köre Selyem Cinkától Darázsnéig, és válik immár hivatalossá, hogy bármit, de tényleg bármit meg tud jeleníteni: a nézőtéren ülő tátottszívű emberek a tenyeréből esznek.
Romantikus feldúsítás nélkül, természetes életközeliséggel beszéli el a költő szerelmét és válását Lillával, Lillától: küszködését, hogy megéljen egyedül költészete után, lapot alapítson, s általában: terjessze, népszerűsítse a magyar kultúrát, gazdagítsa a nyelvet, s pártolókat találjon a magyar művelődés ügyének. A Csokonai-regény Csathó egyik legjobb műve: ballaszt nélkül érvényesülnek benne írói erényei: a kedélyes, könnyed elbeszélés, hangulatos, gördülékeny írásmód, a karakteres jellemfestés. Minden alakja él, színes: mellékalakjai zsánerfigurák, főhősei kissé komikus és szánni-szeretni való jellemek.
Klem Viktor szintén üdítő újdonság: Áron Imre (a tisztaszívű, ifjú mérnök) figurája ráncmentesen simul alakjára, azzal a grátisz toldással, hogy a fiatal színművészekre oly ritkán jellemző érthető szöveg-átadás ellenére játéka nem fakul szövegmondássá, csont nélkül elhiszem, hogy a színpadon megjelenő gondolatait a hétköznapi életben is pont így mondaná bárkinek. Se manír, se túljátszás, se csikorgó hangsúlyozás. Márpedig ez unikum, és mint ilyen, kiemelt elismerést és hálát érdemel. Hálát az előadás valamennyi szereplőjével együtt azért, mert az alkotó stáb által megálmodott keretek közé életszerűséget hoz, nem döfi agyon az illúziót, enged elmerülni, átélni. S ez – úgy hiszem – a lehető legtöbb, amit színművészek a publikumnak adhatnak. Amellett, hogy az estén sokat nevetünk szívből, mégsem nevezném vígjátéknak a történetet, ahhoz túl sok benne az elgondolkodtató, felnőtté tevő tartalom megalkuvásról, szeretetről, rossz döntésekről, felelősségvállalásról, alázatról… és egyébről is. Mikó István valamennyi szerepében mikóistvános, megbízhatóan beteljesíti a huncut nézésekkel, grimaszokkal kapcsolatos várakozásokat, ugyanakkor igazi profihoz méltón mond el a szövegkönyvnél jóval többet a manapság oly "ciki" átlényegüléssel; a csend, a színpadi motoszkálás patikamérlegen mért, zseniális alkalmazásával.