Az Ünnepi Korlátlan Net vagy Ünnepi Korlátlan Beszélgetés ugyanis csak december 6-ig volt aktiválható. Gyaníthatóan tartogat még valamit a Telekom karácsonyra a lakossági ügyfeleknek is. A Telenor a napokban jelentette be, hogy előfizetőik 100 GB mobilnetet kapnak 500 Ft-ért a decemberi hétvégéken.
A korlátozások közkedvelt funkciókra is vonatkoztak (például videólejátszás), más esetekben elkerülhetetlenek voltak (például automatikusan lejátszódó hirdetés) vagy a szolgáltatások lényegi részeit érintették: a chat-appok hanghívás (VOIP) funkcióit például a fogyasztók harmada-negyede használta a vizsgált időszakban, és nagy volt köztük a videotelefonálók aránya is. A szűkítésekről a Telekom jellemzően nem adott reklámjaiban tájékoztatást – ahol pedig adott, ott sem tette egyértelművé, hogy mely forgalmak ingyenesek, és melyek csökkentik a díjcsomagba foglalt adatkeretet. A GVH döntése megállapította, hogy a megtévesztő gyakorlat nem csupán az érintett mobilcsomagok ár–érték-arányára lehetett hatással, hanem befolyásolhatta a fogyasztók használati szokásait is: pl. A naptól árnyékot adó drón | HUP. a szűkítések pontosabb tudatában a fogyasztók kevésbé intenzíven használhatták volna az érintett alkalmazások (korlátlannak hitt) funkcióit, vagy gyakrabban térnek át a wifi-hálózatra. A hatóság 310 millió forint bírságot szabott ki a jogsértésért a Magyar Telekom Nyrt.
Háromszáztízmillió forint bírságot rótt ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Telekomra, amiért a fogyasztókat megtévesztve, valótlanul reklámozta korlátlanként egyes mobilinternet-csomagopcióit. A cégnek emellett kompenzációként 4 GB többlet-adatforgalmat kell biztosítania a jogsértéssel érintett fogyasztói számára. A GVH 2020. végén elején indított vizsgálatot – egyidejűleg a Vodafone-nal – a Magyar Telekommal szemben mobilinternet-díjcsomagjainak népszerűsítése miatt. A cég reklámjai ugyanis korlátlanságot ígértek a fogyasztóknak például közösségi médiaszolgáltatások, meghatározott chat-alkalmazások vagy egyes tv- és filmapplikációk használatakor (pl. Korlátlan net telekom internet. "Korlátlan mobilnetünk megállíthatatlanná tesz. Válaszd a hozzád illő korlátlanságot! ", " Válassz korlátlan közösségi médiát! "). A versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy valójában a hangsúlyosan korlátlanként hirdetett, nullás díjszabású opciók egyike sem biztosított teljes díjmentességet, mivel egyes funkciók – így például a chat-alkalmazások esetében a hang- és videóhívások, vagy a közösségi média böngészésekor a videótartalmak – csökkentették az előfizetők adatkeretét.
-re, tekintettel arra is, hogy az utóbbi 10 évben már tizedszer tévesztette meg a fogyasztókat. A hatóság eltiltotta a vállalkozást a gyakorlat folytatásától, emellett – bírságcsökkentésként figyelembe véve – a fogyasztók kompenzálását célzó jóvátételi csomagjának végrehajtására kötelezte. A bírságcsökkentés mértékét összességében többszörösen meghaladó értékű, 4 GB-nyi, egy hónapig felhasználható többlet adatmennyiséget kap minden fogyasztó, aki 2017. Korlátos volt a korlátlan net – százmilliós bírságot kapott a Telekom, kompenzálni kell a fogyasztókat | 24.hu. január 1-je után igénybe vett és jelenleg is igénybe vesz a Telekomnál korlátlanként hirdetett opciót, és legalább egyszer elérte a díjcsomagjában foglalt adatkeretének 100%-át. A jóvátételre jogosultakat a cég sms-ben tájékoztatja majd a pótlólagos adatkeretről. A Telekom emellett valamennyi, korlátlan opciókkal érintett előfizetőjét tájékoztatja a kérdéses adatforgalmak korlátaira vonatkozó információk elérhetőségéről.
A Gazdasági Versenyhivatal 310 milliós bírságot rótt ki a Magyar Telekomra, amiért a fogyasztókat megtévesztve, valótlanul reklámozta korlátlanként egyes mobilinternet-csomagopcióit. A cégnek emellett kompenzációként 4 GB többlet-adatforgalmat kell biztosítania a jogsértéssel érintett fogyasztói számára – derül ki a GVH közleményéből. A GVH 2020. végén elején indított vizsgálatot a Magyar Telekommal szemben, mobilinternet-díjcsomagjainak népszerűsítése miatt. A cég reklámjai ugyanis korlátlanságot ígértek a fogyasztóknak például közösségi médiaszolgáltatások, meghatározott chat-alkalmazások vagy egyes TV- és filmapplikációk használatakor (pl. Korlátlan net telecom.gouv. "Korlátlan mobilnetünk megállíthatatlanná tesz. Válaszd a hozzád illő korlátlanságot! ", "Válassz korlátlan közösségi médiát! "). A versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy valójában a hangsúlyosan korlátlanként hirdetett, ún. nullás díjszabású opciók egyike sem biztosított teljes díjmentességet, mivel egyes funkciók – így például a chat-alkalmazások esetében a hang- és videóhívások, vagy a közösségi média böngészésekor a videótartalmak – csökkentették az adatkeretet.
A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek hazánkban ilyen vetélkedést. Molnár Csilla Andrea Kaposváron, a Keleti temetőben nyugszik. Könyvek, dalok foglalkoztak vele Halála után két könyv jelent meg, Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós, illetve Friderikusz Sándor írt róla, mellette rengeteg műsor, rádióadás, újságcikk foglalkozott a tragédiával. A szépségversenyről Szépleányok címmel készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, és a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. A film az 1987-es magyar filmszemlén és többek között a mannheimi filmfesztiválon is díjat nyert. A Szépleányok című film Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma Csilla halála után néhány hónappal jelent meg, néhány évre rá pedig Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című dal.
Életét azonban megkeserítették a pletykák és az egyre szaporodó családi és közéleti konfliktusok. [2] 1986. július 10-én kora délután szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni az életét. A tragédia miatt az 1986 -os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989 -ig nem is rendeztek Magyarországon ilyen vetélkedést. Emlékezete [ szerkesztés] Kaposvárott, a Keleti temetőben nyugszik, síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette. Halála után két könyv jelent meg róla: Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós 1986 -os, Szépséghibák című könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet, Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című, 1987 -es riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről. Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket.
A film az 1987 -es Magyar Filmszemlén és a mannheimi dokumentumfilm-fesztiválon is díjat nyert. Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma halála után néhány hónappal jelent meg, majd négy évre rá, 1990 -ben pedig Menyhárt János zenéjével és Miklós Tibor szövegével Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című slágerré vált dal. Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről – köztük Csilláról is – Szépségminták címmel gipszlenyomatokat készített. Ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg. Jegyzetek [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Gazsó L. Ferenc- Zelei Miklós: Szépséghibák, Szerzői Kiadás, 1986, ISBN 9635005369 Friderikusz Sándor: Isten óvd a királynőt!, HP hungaropop Kultur. Kiadó, 1987, ISBN 9635006268 Tóth Eszter Zsófia, Murai András: Szex és szocializmus, Libri Könyvkiadó, 2014, ISBN 9789633102916 További információk [ szerkesztés] Molnár Csilla emlékoldala Egy királylány tragédiája Álmodj, királylány!
Az elragadó Molnár Csilla még csak 16 éves volt, amikor Magyarország Szépe lett – alig egy évvel a győzelem után azonban önkezével véget vetett az életének. Szerelme, Futács Károly több évtized elteltével sem tudja feldolgozni kedvese elvesztését, úgy érzi, megakadályozhatta volna a tragédiát. Ma lenne 53 éves Molnár Csilla 1969. január 20-án látta meg a napvilágot Kaposváron – már egész kicsi korában felfigyeltek kivételes adottságaira, s ahogy teltek-múltak az évek, a bájos kislányból egy igéző szépségű fiatal nőtt lett. 1985-ben jelentkezett a Miss Hungary szépségversenyre, amit – messze a legmagasabb pontszámmal – meg is nyert, így hivatalosan ő lett Magyarország Szépe, valamint a korona büszke tulajdonosa. Ám ez nem minden, hiszen nem sokkal később Máltán, a Miss Európa szépségversenyen a dobogó harmadik helyezettje lett. Győzelme után néhány hónappal úgy döntött, magántanulóként folytatja a gimnáziumot, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek – sikerét, valamint népszerűségét azonban a magánéleti problémák, a családi légkört mérgező konfliktusok és a mindennapjait megkeserítő alaptalan pletykák árnyékolták be.