Szeged belvárosának egyik ékköve, az építészetével és kulturális szolgáltatásaival kiemelkedő Reök-palota. A hazai szecesszió egyedülálló alkotását a Tisza Lajos körút és a Kölcsey utca sarkán találhatjuk. Az épület szépsége Magyar Ede, a tragikus és titkokkal teli sorsú építész munkáját dicséri, aki 1907-ben Reök Iván megbízásából tervezte meg a palotát. Az ő tiszteletére 2017-ben a szegediek által csak Lófaraként emlegetett teret Magyar Ede térnek nevezték el. A Reök-palota az elmúlt 12 évben számos hazai és nemzetközi, kortárs és klasszikus képzőművész (Goya, Picasso, Warhol, Lautrec, Rembrandt, Munkácsy, Csontváry) kiállításának, valamint egyéb színvonalas művészeti programnak adott otthont. Szeged reök palota budapest. Az épület két emeleten összesen több mint 800 négyzetméteren várja a kultúra iránt érdeklődőket. A Szegedi Szabadtéri Játékok és a REÖK 2007 óta elválaszthatatlanok egymástól, ekkor kezdte meg működését ugyanis a palota a Szegedi Szabadtéri Játékok intézményi keretei között. Az igazgatóság olyan multifunkcionális, főleg vizuális művészeteket, de a kapcsolódó társművészeteket is interaktívan bemutató intézményt álmodott meg, amely programkínálatával szervesen illeszkedik a város, és főként a szegedi fesztiválnyár eseményei közé.
Följebb a nagy, nyugalmas felületekből kibontakozó hullámos vonalú pártafalat fölül kiterjesztett szárnyú, fekete színű sasmadár koronázza. Olyan épület született, amely minden részletében ihletett építészi látomás kifejezője. "Szinte hihetetlen, hogy ez az épület, kora legdivatosabb stílusában, a stílus forrásvidékétől ennyire távol, vidéki városban egyáltalán fölépülhetett. " (Bakonyi Tibor)Az utcai homlokzatok gazdag plasztikai világa megjelenik a kapualjban és a lépcsőházban is, a szecessziós díszítmények az egykor itt található elegáns lakásokra is jellemzők. Az eredeti állapotnak megfelelőn állították helyre az első emeleti sarokterem, – a zöld szalon – díszítőfestését. Belül míves kovácsoltvas munkákat találunk, amelyek Fekete Pál (1873–1908) alkotásai, aki Magyar Ede rajzai alapján készítette remekeit. Ez a nagyszerű épület ma kulturális célokat szolgáló közintézmény. Szeged reök palota 1. Emiatt a legutóbbi épületfölújítás során belső terei jelentősen megváltoztak, udvarát üvegtetővel födték le. Irodalom: Nagy Zoltán, A szecessziós építészet Szegeden, Szeged története 3/1, Szerk.
A luxuslakások kellékei és tartozékai, a mennyezetdíszek, az aranyozott ajtók, a liliomos díszítésű színes fürdőszobai mosdókagylók, a gázégésű hengerkályhák eddigre már mind megsemmisültek, vagy elbontották azokat. Az 1980-as évek végén a földszinten igényesen kialakított bankfiók létesült, tervezője Koczor György volt, a belsőépítészeti munkákat Fekete György tervezte, alkalmazkodva az épület szecessziós hangulatához. Ezzel egy időben a külső homlokzatok is felújításra kerültek. A Tisza Lajos körút felől Újjászületés [ szerkesztés] Az épület a rendszerváltás után években gyors állagromlásnak indult, az 1990-es évek végére, 2000-es évek elejére már kifejezetten rossz állapotban, üresen állt. Teljes műemléki helyreállításáról, az emeleti szintek képtárrá való alakításáról, a pincében raktárak létrehozásáról valamint az udvar lefedéséről 2004 -ben döntött a városvezetés. Szeged reök palota 2021. 2007 nyarán készült el az épület teljes rekonstrukciója, korszerűsítése. A generál tervező Rantal János volt. 2007 augusztusában, a épület 100 éves jubileumára rendezett ünnepélyen adták át, ekkor kapott benne helyet a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), amelyben időszaki tárlatokat, irodalmi és zenei programokat, szobaszínházi előadásokat tartanak.
Hegedűs Réka: Címében és látogatói élményben is acélos a REÖK kiállítása Acélos történetek címmel nyílt kiállítás a Regionális Összművészeti Központban a K-Arts Művészeti Alapítvány gyűjteményéből. Tovább
Napi menü kínálatunkból vegetáriánusok is kedvükre választhatnak, egyrészt a vegetáriánus menü minden nap... Garden Bistro & Beach Szeged Garden hangulattal, megújuló ízekkel, ital akciókkal, óriás kivetítővel várunk benneteket hangulatos kerthelyiségünkben. Reggeli, ebéd, vacsora, lazulás.. Gombóc Túróbár Manufaktúra Szeged Helló Szeged! Bárkit kérdezel róla, hogy szereti-e a túrógombócot, tízből kilenc esetben a válasz: PERSZE! Évadot hirdetett a Szegedi Nemzeti Színház | Szegedi Nemzeti Színház. Amikor a kifinomult modern gasztrológia találkozik egy évszázados múlttal büszkélkedő népi étellel, egy olyan különleges fogás születik, ami egyszerre gyönyörködteti a szemet, kényezteti az... Görög Pizzéria Családi vállalkozásként üzemelő kertvárosi éttermünkben nem csak pizzákat készítünk. A görög ízeket is ide varázsoljuk sültjeinkben és salátáinkban. Az étterem földszinti része minden nyáron hangulatos terasszal bővül. Az emeleten 40 fő részére különterem és hozzá kapcsolódó terasz várja vendégeinket.... A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
2022. 03. 14. 2 Views 1848. március 15-én történt Mészáros Richárd 2022. 14., h – 23:19 2022. március 15., kedd – 07:00 Törzs A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja 1848. március 5-én aláírásgyűjtő mozgalmat indított a pozsonyi diétán Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására. Nemzeti Múzeum – a kezdetek | hirado.hu. Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte. Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat is, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat. Március 15 -én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmazott meg.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is. A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. 1948 március 15 vers. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban - hallva a Pest-Budán történtekről - kénytelen volt engedni.
Ebből a stúdióból kerültek ki azok a lányok, akiket ma számontartanak a táncművészetben: például Eszlári Zita, Hutter Linda és Kocsán Andrea oktatók és koreográfusok. – Akik nem ezen a területen helyezkedtek el, azok a fitnessben vagy a szépségiparban találták meg önmagukat. Egy biztos: az idejáró gyerekek önbizalomra tettek szert, ez már önmagában is sikerélmény volt. Mint ahogy az az elismerés is, hogy a huszonöt éves nosztalgia divatshow-nkon felléptek az egykori tanítványok és azok gyermekei is. Ők igazolták, hogy szép emlékeket őriznek a stúdióról – hangsúlyozta. Gyerekek között is boldog Két gyermekére nagyon büszke. Egy külföldi cégnél informatikus a lánya, a Gyarmatiban testnevelő tanárként dolgozó fia pedig két unokával ajándékozta meg, akik vízilabdáznak. – A nagyobbik most szerződött Debrecenbe, a kisebbik országos válogatott is. Unokahúgom hét- és ötéves gyermekei pótnagymamájuknak tekintenek. 1948 március 15. Minden perc boldogság, amit velük tölthetek. Mindig is gyerekbolond voltam, második férjemmel négyet nevelgettünk.
Ez az! - kiáltottam. Hirtelen biztosnak tűnt, hogy egy 48-as honvéd leszármazottja vagyok, csak éppen a sok felesleges, lényegtelen dologra emlékező családom erről már megfeledkezett. A képeslappal meg nagyapám füzetével két nap múlva Szolnokon voltam. Megszállottan kerestem a fotón látható Damjanich-szobrot. Azzal azonban nem számoltam, hogy a város közterületi szobrainak többségét letakarják télire. Dühöngtem, mert majdnem öt órát vezettem azért, hogy láthassam a kőbe faragott szépapámat. Hiába. Hazafelé azonban megfogadtam, hogy tavasszal újra megyek, addig pedig mindent kiderítek az őseimről. Amatőr családfa kutató lettem. De minél mélyebbre ástam őseim múltjában, annál távolabbra kerültem attól, hogy nagyapám ükapja 48-as honvéd lehetett volna. Annak pedig minimálisnál is minimálisabb esélye volt, hogy a dédnagyapám kisgyerekként a saját nagyapjával meg esetleg a fotografáló apjával megfordulhatott volna Szolnokon. A dédnagyapám ugyanis 1917-ben, Marosvásárhelyen született. Neve mindig is garancia volt a jó programra | Minap.hu. Így nyilvánvaló, hogy négy-öt évesen, amennyinek a képeslapon lévő kisfiú tűnik, Romániából a Magyarországon maradt Szolnokra nem nagyon utazhatott.