Ha a keresetindításra jogosult fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. Az igény azonban hat hónap elteltével már igazolási kérelem mellett sem érvényesíthető. Perköltségek A peres eljárás illetéke a pertárgy érték 6%-a, azonban a munkajogi vitában (perben) a munkavállalót –jogszabályban foglalt havi bruttó átlagkeresethez kapcsolódó feltételek fennállása esetén- költségkedvezmény, illetve költségmentesség illeti meg. Amennyiben ez az eset áll fenn, akkor a munkavállalónak nem kell a peres eljárás illetékét egyáltalán megfizetnie, azaz függetlenül attól, hogy pernyertes lesz a perben, vagy nem, illetékmentesen érvényesítheti az igényét. Amennyiben a munkavállaló nem jogosult költségkedvezményre, abban az esetben sem kell a munkaügyi per költségeit előlegeznie. A feleket – azaz a munkáltatót is – jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog illeti meg a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, kapcsolatos perekben.
Ha a követelés nem összegszerűsíthető, és nem is a fenti okokból indult a per, akkor 10. 000 Ft az illeték mértéke. Emellett a peres eljárás végén a pervesztes fél viseli a pernyertes fél költségeit is (ez főleg a fél jogi képviselőjének a költségeit takarja), és az esetleges szakértői költségeket is. Ha az ügy nem fejeződik be elsőfokon, úgy az azt követő eljárások illeték-és költségvonzatával is számolni kell. Munkaügyi perekben ugyanakkor a munkavállalót többféle kedvezmény is megilleti az illetékkel, költségekkel kapcsolatban: A munkaügyi perek ún. tárgyi költségfeljegyzési jogosak, ami azt jelenti, hogy az eljárás megindításakor az illetéket és az eljárás során felmerülő költséget (tanú, szakértő díja) az állam előlegezi meg, de ha a munkavállaló elveszíti a pert, akkor ezeket meg kell fizetnie. Emellett, ha a munkavállaló bruttó havi átlagkeresete nem haladja meg a keresetlevél benyújtását vagy a munkaviszony megszűnését/megszüntetését megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét, munkavállalói költségkedvezmény jár, így az eljárás befejezésekor nem kell megfizetnie a felmerült illetéket, szakértői költségeket pervesztesség esetén sem, de a pernyertes fél költségeit igen.
Milyen ügyekben érdemes pert indítani? A munkavállalók kezdeményezése alapján indított munkaügyi perek többsége a munkabérrel és a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosak. A munkáltatóknál tipikus hiba, hogy nem fizetik meg a munkavállalót megillető munkabért (pl. túlórát, pótlékokat); hogy kicsúsznak a próbaidőből, mégis azonnali hatállyal indokolás nélkül szüntetik meg a munkaviszonyt; vagy jogszerű indok nélkül szüntetik meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Ilyen esetekben jó eséllyel pereskedik a munkavállaló. Újabb trend a munkaügyi perekben, hogy a munkavállalók a személyes adataik kezelésének jogellenessége miatt is pert indítanak. Előfordul, hogy más jogellenesség nem állapítható meg, sőt maga a munkavállaló járt el jogszerűtlenül a munkáltatóval szemben, az adatkezelés jogszerűtlensége miatt mégis felelősséggel tartozik a munkáltató, akár sérelemdíjat is fizetnie kell. Mit követelhet egy munkaügyi perben a munkavállaló? 2012-ben jelentős változáson esett át a munkajogi szabályozás a munkavállaló hátrányára abból a szempontból, hogy milyen kompenzációt követelhet a munkavállaló a munkáltatótól jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén.
Ha nem akar kísérletezgetni a perindítással, és szeretné költséghatékony módon a jogait érvényesíteni, akkor keressen minket. Egy konzultációt követően tudunk javasolni olyan megoldást, amely előremozdítja ügyét.
T U D O R I N D A - 3. osztály: Móra Ferenc - A századik könyv A kakas és a pipe (könyv) - | Kányádi Sándor: Szarvas-itató (Corvin Kiadó, 2009) - Babaház - Rajzfilm, mese, vers... - G-Portál Mese - A gazdag szegénysége - Népmese | Mese @ Mitől fulladt meg majdnem a pipe? (A kakas és a pipe) - Gyorskvíz | Kvízapó Részletek Könyv címe Magyar mese- és mondavilág 2. kötet Egyszer volt egy kakas meg egy pipe. Meghalt szegénykéknek az asszonyuk, nem volt mit egyenek, s elbujdostak az erdőbe. Amint ott mennek, mendegélnek, a pipe talál egy vadkörtét, bekapja. Azám! De nagyobb volt a körte, mint a pipe gégéje, s megakadott. - Jaj - mondja a pipe - szaladj, édes kakaskám, hozz egy csepp vizet, mert mindjárt megfulladok! Elszalad a kakas a kúthoz, s kéri: - Adj, kút, egy csepp vizet, hadd viszem a pipének, mert megfullad a körtétől! - Adok én jó szívvel - mondja a kút -, ha koszorút hozol szép leánytól. Szalad a kakas a szép leányhoz. - Szép leány, adj nekem egy koszorút, koszorút viszem kútnak, kút nekem vizet ad.
Ez a lapozó látványos fotók segítségével állatkölykökkel ismerteti meg őket. Radvány Zsuzsa - A falánk csibe Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható. Ismeretlen szerző - Brumi szótára Brumi szavakat szeretne tanulni. Mindent megfigyel, ami körülveszi a fürdőszobában, a kertben, a ruhásszekrényben, de még a játékládájában is. A színes, élethű képekkel teli könyv révén a szavakkal most ismerkedő gyerekek is szórakozva tanulhatnak. Sörös W. Klára - Az eltévedt kis süni Képeskönyv a legkisebbeknek Vida Kata rajzaival. Zelk Zoltán - A három nyúl Színes képeskönyv, lapozó a legkisebbeknek, Reich Károly illusztrációival. Móricz Zsigmond - A török és a tehenek Móricz Zsigmond kedves, kisgyerekeknek írt verses meséi a magyar gyermekirodalom legnépszerűbb, legjátékosabb kincsei közé tartoznak. - Addig nem adok szénát - mondja a rét -, ameddig a boltba nem mégy kaszáért. Elment a kakaska a boltba: - Bolt, adjál kaszát, kaszát viszem a rétnek, rét ád szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ád tejecskét, tejecskét viszem szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem kúthoz, kút ád vizet, vizet viszem pipémnek, mert megfúl a vadkörtétől.
Amikor pedig megtakarítást helyez el a bankban, kamatot kap érte a megtakarítása hozamaként. A közgazdászok különbséget tesznek a nominál- és a reálkamat között. De miben is különbözik egymástól a kettő, és miért számít ez? A nominálkamat a megállapodás szerint fizetendő kamatot jelenti. Ezt fizetik például a lakástulajdonosok a jelzáloghitel után, és ezt kapják a megtakarítók a betétjeik után. Azonban egyik csoportnak sem csak a nominálösszeg számít, hanem az is fontos, hogy mennyi árut, szolgáltatást és egyebet vehetnek ezen a pénzen. A közgazdászok erre a pénz vásárlóerejeként szoktak hivatkozni, amely az idővel rendszerint gyengül, ahogy az árak az infláció miatt emelkednek. A hitelfelvevők és a megtakarítók úgy tudják meghatározni a felvett kölcsönhöz és a megtakarításaikhoz kapcsolódó reálkamatot, hogy az említett vásárlóerő-veszteséget levonják a nominálkamatból. A mű keretes szerkezetű. Az első és utolsó versszak alkotja a keretét, melyet a költő a Remény megszólításával állít figyelembe.