Laverack volt az első, aki 1873-ban "Setters" című könyvében rögzítette az angol szetter standardjét. Purcell Llewellin folytatta Laverack nyomán az angol szetter tenyésztését Laveracktól vásárolt tenyészállatokkal: Dash-Moll-lal és Dash- Hillel. Nem folyamodott azonban rokon tenyésztéshez, hanem új vonalakat keresett, amely típusában megegyezett a Laverack- féle angol szetterekkel. Ilyen állományra Észak -Angliában Mr. Satter és Mr. Vincent Corbet tenyészetében talált. Gordon szetter – Kutyaközpont. Ez a vonal később Duke-Rhobes -féle vonalként vált ismertté. Llewelin a két rokonságban nem álló egyedek párosításából született alomnál alkalmazta a féltestvérek párosítását és az ezekből született kölyköket szigorú szelekcióval tenyésztette vissza az első generációra. Ennek az eredménye egy mindenek fölött eredményes, sajátos vadászvizsla lett, jobb, mint addig bármilyen vadászkutya. Laverack szettereire jellemző volt a nagy testfolt, ami ma már nem kívánatos. Laverack öreg szetterei (Ponto és Moll) blue belton színűek voltak, de az utódoknál megjelent az orange, a tricolour és a lemon szín is, amit a szakértők a spániel múltra vezetnek vissza.
22. Simaszőrű Fox terrier A Simaszőrű Fox Terrier pontos eredete ismeretlen, de a történelem azt mutatja, hogy a 18. század óta Angliában már használták őket vadászatra. Eredetileg a rókák terelésében, az üregekből való kiugratásban voltak a vadászok segítségére. Harcias és bátor, a munkájában állhatatos kutya, aki remek családi kedvenc is egyben. Angol szetter kutya 2. 23. Staffordshire Bull Terrier A Staffordshire Bull Terriert Angliában tenyésztették ki, kifejezetten a bikák és medvék elleni küzdelemre, amíg ezeket a tevékenységek 1835-ben illegálisak lettek. Ezt követően a fajtát kutyaharcban is használták és miután ezeket is betiltották, családi kedvencként kezdték tenyészteni. 24. Sussex spániel Az első Sussex spániel 1795-ben tenyésztették ki, mint egy kisebb, szilárdabb spániel a vadászat számára. A vadászoknak olyan kutyákra volt szükségük, amelyek erősebb és kitartóbbak voltak, amit a tipikus spániel kutyák nem voltak képesek fedezni. 25. Whippet A Whippet egy eredetileg Angliában tenyésztett vadászkutya nyúl és patkány vadászására.
Leírás Nagy termetű, erőteljes csontozatú eb. Feje hosszú, orrtükre fekete. Szeme sötétbarna, füle hosszú, a fejéhez simulva lelóg. Nyaka izmos, szikár, lebernyeg nélküli. Háta egyenes, ágyéka széles, fara vízszintes, mellkasa mély, hasa felhúzott. Végtagjai erősek, egyenesek, jó csontozatúak. Mancsa ovális és domború, ujjai zártak. Farka lelóg, legtöbbször kissé görbe kard formájú. Szőrzete mérsékelten hosszú, sima, selymes tapintású, ragyogó fényű; a fején és a lábai elülső részén rövid, teste többi részén mérsékelten hosszú. Színe ragyogó szénfekete, cserbarna rajzolatokkal. Angol szetter kutya teljes. Tulajdonságai A gordon szetter kedves, barátságos, eleven kutya. Értelmes, engedelmes, nyugodt, csendes alkalmazkodó. Hallatlanul nagy mozgásigénye, munkaszeretete miatt szinte "bűn" tétlenségre kárhoztatni. Alkalmazása Mezei és vízi vadászatokon egyaránt megállja a helyét. Kedvencként is népszerű. Marmagasság: kan 56-64 cm, szuka 56-61 cm Testtömeg: 24-33 kg Alomszám: 6-8 kölyök Várható élettartam: 10-14 év Eredeti neve: Gordon Setter Angol neve: Gordon Setter Eredete Skóciában, a Spey folyó torkolatánál, Fochabers-től nem messze fekszik egy romos kastély, melyet egy 1980-as tűzvész szinte a földdel egyenlővé tett.
holdból több mint a fele, 40 000 hold hadifoglyokra vár. Erre való tekintettel a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége és az UFOSZ megállapodott arra vonatkozóan, hogy mindenütt együttműködnek. Ezért felhívjuk a Bajtársi Szövetség helyi csoportjait, mindenütt lépjenek érintkezésbe az UFOSZ-szal. Panaszaikat ne hallgassák el, értesítsék jogsérelem esetén az Országos Földhivatalt is. Múlt heti híradásunkban jeleztük, hogy a hadigondozottak vezetői tárgyalásokat folytatnak Olt Károly népjóléti miniszterrel. Vezetéknév, keresztnév és születési évszám alapján lehet keresni abban az internetes adatbázisban, amely több mint 26 ezer magyar, a volt Szovjetunió területén meghalt hadifogolyról tartalmaz csaknem biztosra vehető információkat. Mindezt az adatbázist elkészítő KFKI ISYS Kft. és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának képviselői jelentették be június 21-én. Az interneten a címen valamint a központi irattárban is megtalálható adatbázist az Oroszországból származó, mintegy 58 ezer elhunyt magyar nevét és halálának körülményeit tartalmazó listák, valamint a második világháborús magyar nyilvántartás számítógépes összevetésével készítették el a KFKI ISYS szakemberei.
"Az adatgyűjtés során a legkevesebb tanút a brit hadifogolytáborokból találtuk, s úgy tűnik, amerikai hadifogolytáborokban voltak talán a legtöbben, de a francia lágerekben is sokan sínylődtek. Ez utóbbiban volt egyébként a legkegyetlenebb bánásmód. Az amerikai táborokban élők nagy része viszonylag jó koszton és körülmények között volt tartva – legalábbis a fogságuk későbbi szakaszaiban, sőt, voltak olyanok is, akik élelemmel, ruházattal megrakodva próbáltak hazatérni. Általában azonban a csehszlovák vagy a magyar határon elvették mindenüket. Háborús időkben is ment az adok-veszek, az üzletelés" – tudjuk meg a történésztől, aki szerint a sorsukat elmesélő túlélőkre a sztoikus hozzáállás jellemző. Mintha az átélt borzalmak – az éhezés, a nélkülözés és a kilátástalanság – nem hagytak volna bennük olyan mély nyomot, mint például a holokauszt túlélőkben. Viszont az is igaz, hogy a nyugati hadifogság közel sem volt olyan rettenetes, mint például az orosz. Sok bajon átsegítette őket, hogy humorukat még a legnehezebb körülmények között is megőrizték, és nem igazán fogták fel akkor a helyzet súlyosságát.
12. ) átvehető levelek jegyzékét. Mi igaz a 30 000 hadifogoly hazajöveteléről? címmel a következőket írja a magyar Hadirokkant és Hadifogoly Híradó. Több napilap megírta és a Rádió is bemondta, hogy Kolozsvárra nagyobb hadifogoly-szállítmány érkezett, és hogy a kísérő vöröskeresztes nővér szerint a közeljövőben 30 000 hadifogoly jön haza a Szovjetunióból. Félreértések elkerülése végett közöljük, hogy az a bizonyos szállítmány Kolozsvárra nem most, hanem több mint 3 héttel ezelőtt érkezett meg, és január 5-én már Debrecenben voltak a hadifoglyok, s erről lapunk január 11-iki számában írtunk is. A szovjet GULÁG/GUPVI táborokat megjárt hadifoglyok és polgári elhurcoltak nagy része a romániai Foksányon (románul Focșani) keresztül tért haza Magyarországra, a debreceni pályaudvarra. A városba való érkezésük után a Debreceni Fertőtlenítő Intézetbe vitték őket, ahol fertőtlenítésen és orvosi vizsgálaton estek át. A vizsgálat után kerültek a Debreceni Hadifogoly Átvevő Bizottság elé, ahol nyilvántartásba vették és kihallgatták őket, hadifogoly igazolványt kaptak, továbbá ingyenes utazási igazolvánnyal láttak el minden hazatértet.
Működött a bajtársiasság is. Ahány fogoly, annyi sors, nincs két egyforma történet, Zoltán szerint sem. Csak tengtek-lengtek az emberek Hogy mennyien maradhattak ott, vagyis haltak meg a nyugati hadifogságban, arról sincsenek pontos adatok, feltehetőleg olyan 5 000-10 000 ember. A hadifoglyok többsége hazatért, egy részük pedig kint maradt. "Merőben más volt a helyzet az orosz hadifoglyok esetében. Stark Tamás szerint kb. 150 ezer magyar ember veszett oda az 580 ezerből a Szovjetunióban, tehát nagyjából az elhurcoltak egynegyede. Hogy mennyire katasztrofális volt a helyzet a keleti lágerekben – egy olyan országban, ahol akkoriban embermilliók éheztek – arra példa, hogy sokszor orosz civilek keresték fel a hadifogolytáborokat, hogy kenyérhez, zsiradékhoz, cukorhoz jussanak, mert tudták, hogy a hadifoglyoknak ebből megvolt a napi fejadagjuk. Más dolog, hogy a szovjet hadifogásban dolgozni kellett, ami eleve nagyobb energiafelhasználással járt, amit ha a foglyok nem tudtak kellően pótolni, legyengültek.