Jelenlegi hely Kapcsolat » Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tanácsadó neve Lack Erika Szakterülete: külkereskedelem-technika, üzleti partnerközvetítés, külkereskedelmi okmányok hitelesítése Elérhetőségei Cím 6721 Szeged, Párizsi krt. Csongrad megyei kereskedelmi es iparkamara. 8-12. Honlap Vezetékes telefon +36-62/554-254 E-mail [at] Tanácsadó neve Tóthné Horváth Mónika Szakterülete: külkereskedelem-technika, üzleti partnerközvetítés, külkereskedelmi okmányok hitelesítése Vezetékes telefon +36-62/554-252 Tanácsadó neve Kiss Ivetta Szakterülete: külkereskedelem-technika, külkereskedelmi okmányok hitelesítése Cím 6800 Hódmezővásárhely, Táncsics M. u. 15.
Üdvözöljük a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján! - Országos rendezvénynaptár << 2022 Július >> Hé Ke Sze Csü Pé Szo Va 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Szakértői felkészítés 2014. 10. 13. 00:00 A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával 2014. év őszén megrendezésre kerül a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését végző kamarai szakértők módszertani felkészítése. Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnay terem Időpont: 2014. 10. 13. 00:00 - 2014. 10. 27. 00:00 MFKB Roadshow - Szeged 2014. 10. 13. 14:00 A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság az előző évhez hasonlóan 2014-ben is megszervezi a megyében 4 helyszínen – Szeged, Szentes, Mórahalom és Hódmezővásárhely városokban – konzultációs fórumait. Első rendezvényünket Szegeden szervezzük: Helyszín: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, II. emeleti Konferenciaterem (6721 Szeged, Párizsi krt. Csongrád megyei kereskedelmi- és iparkamara | 24.hu. 8-12. )
"Időnk az van, hiszen ha módosításban gondolkodunk, ebben az évben nem kell, nem szabad hozzányúlni ehhez a rendszerhez" – fogalmazott a népügyminiszter hozzátéve: jövő év január 1-jével viszont életbe kell léptetni azokat az új szabályokat, amik az elmúlt években a katára rakódott visszaéléseket felszámolják. Gulyás Gergely a május végi kormányinfón elmondta, egyelőre szándékok vannak csak a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, végleges döntések nem. Hozzátette, a cél az, hogy a KATÁ-t visszaszorítsák arra a célra, amire létrehozták, vagyis azok katázhassanak, akik tényleg kisvállalkozást működtetnek, nem pedig azok, akik bújtatott foglalkoztatásban dolgoznak. Csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara hódmezővásárhely. Németh László megerősítette a BKIK közleményében szereplő számokat, úgy véli a KATÁ-s vállalkozók közül nagyjából 100 ezer főt érinthet a bújtatott foglalkoztatás. Forrás: Mérce
Tájékoztatjuk, hogy adatait a mesterképzéshez kapcsolódó kötelezettségekkel kapcsolatban kezeljük és nyilvántartjuk. Mesterképzéshez kapcsolódó adatvédelmi tájékoztató IDE kattintva érhető el.
Ebbe a szektorba tartoznak alapvetően a szellemi foglalkozású vállalkozók. Ezt a csoportot a BKIK szakértői koncentrált ügyfelű katásoknak nevezték el. Ennél a csoportnál az alsó és felső sáv esetén az átalányadó összegeket 0-9 millió forint között körülbelül 100-130 ezer forint, illetve 9-18 millió forint között körülbelül 150-200 ezer forint körül lehetne megállapítani. Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Nagyjából 60-80 ezer vállalkozó alapvetően főállású alkalmazottként vagy nyugdíjasként csak "mellékállású" keresetkiegészítési lehetőségként lettek katás vállalkozók. Esetükben egy új adónemet javasol bevezetni a BKIK (például KEKI – kereset kiegészítési adó néven), ami csak "mellékállásként" a mostani 25 ezer forintos havi adót megtartva évi maximum 2-3 millió forint leszámlázására tenné jogosulttá a vállalkozókat. Körülbelül 100-150 ezer vállalkozó a katás adónemet teljesen visszaélés jelleggel használja az ügyletei valós gazdasági tartalmának megfelelő jóval magasabb közteher kikerülésére. Ezen vállalkozók a katás adózásból való kiszorításuk elsődleges gazdasági és költségvetési érdek, melyet a BKIK is maximálisan támogat.
Parragh László katás megszólalása ellentétes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályával 2022. június 27. Csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara regisztráció. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint Parragh László katával (azaz: a kisadózó vállalkozások tételes adójával) kapcsolatos nyilatkozatai ellentétesek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályával és csakis az ő személyes nézeteit tükrözik. A BKIK közleményében arra is kitér, hogy átalakított formában tartaná meg a katát, valamint erről online konzultációt kezdeményeznek a vállalkozókkal. A fővárosi kamara szakértői megalapozottabb döntéselőkészítés mellett érvelnek a kata-átalakítás kapcsán, és ezért egy részletes bontást is közöltek, hogy jelenleg milyen csoportok milyen céllal használják ezt a kedvezményes adózást és kik azok, akik visszaélnek vele – íra a Portfolio. A kata átalakításának tervéről elsőként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt még májusban. Parragh László azt mondta, fenn kell tartani az önfoglalkoztatók és az alacsony egzisztenciájú vállalkozások esetében a katát, de ki kell zárni azokat, akiknél ez bújtatott foglalkoztatás.
Kedves Kollégák! A 2010-ben alapított Ezüst Ácsceruza díj – mely 2020-tól a Magyar Építőművészek Szövetsége gondozásába került – szélesebb érdeklődésre számot tartó nyomtatott vagy elektronikus sajtóorgánumokban (nem szakmai lapokban, folyóiratokban) megjelent publicisztikai tevékenységért, akár egyetlen cikkért, műsorért is adható, mely hozzájárul a hazai építészeti értékek és a hazai építőiparral kapcsolatos bármely terület eredményeinek népszerűsítéséhez, s egyben képviseli a minőségi újságírást. A díjjal "ezüst ácsceruza" emlékplasztika, az adományozást igazoló oklevél és 200. 000 Forint pénzjutalom jár. A szándéknyilatkozatban foglaltak szerint minden évben két díj kerül átadásra. A díj adományozására javaslatot tehetnek: • a bírálóbizottság tagjai, • magyarországi főiskolák és egyetemek építészeti és építőipari karának oktatói, • online és nyomtatott építészeti, építőipari lapok szerkesztőségei, • közszolgálati és kereskedelmi televíziók kulturális műsorainak szerkesztőségei, • közszolgálati és kereskedelmi rádiók kulturális műsorainak szerkesztőségei, • magyar újságíró szervezetek.
Tizenegyedik alkalommal adták át az Ezüst Ácsceruza építészeti és sajtódíjat, amely az új évtizeddel együtt új korszakot is kezdett: ettől az évtől kezdődően a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) látja el a Honi Művészetért Alapítvány által 2010-ben alapított rangos kitüntetés kezelésének megtisztelő feladatát. Az Ezüst Ácsceruza Díj olyan nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékekben megjelenő, minőségi publicisztikai tevékenységért jár, amely hozzájárul a magyar építészet és építőipar népszerűsítéséhez. Az emlékplasztikát, az adományozást igazoló oklevelet, valamint 200. 000 Ft pénzjutalmat minden évben két alkotónak ítélik oda és adják át év végén Szent Borbála, az építőmesterek, építészek védőszentjének napjához közeli időpontban. 2020-ban az Ezüst Ácsceruza Díj kuratóriumának javaslatára a MÉSZ elnöksége a díjat Dénes Eszternek, valamint megosztva Somogyi Krisztinának és Kovács Dánielnek ítélte oda. Az ünnepélyes díjátadásra az idén szűk körben, a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának Ybl Miklós termében került sor a díjazottak, valamint Krizsán András, a MÉSZ elnöke jelenlétében.
↑ Ezüst Ácsceruza díj 2015 átadása (magyar nyelven) (html)., 2016. (Hozzáférés: 2017. november 29. ) ↑ Átadták a 2017-es Ezüst Ácsceruza-díjat (magyar nyelven) (html). Építészfórum, 2017. december 13. ) ↑ Átadták az Ezüst Ácsceruza Díjakat (magyar nyelven) (html). Építészfórum, 2018. (Hozzáférés: 2018. december 9. ) ↑ 2020 Ezüst Ácsceruza díjasai (magyar nyelven) (html). Építészfó, 2020. (Hozzáférés: 2020. december 5. ) ↑ Botzheim Bálint és Köllő Miklós kapták a 2021-es Ezüst Ácsceruza díjat (magyar nyelven) (html). Építészfó, 2021. december 2. (Hozzáférés: 2021. ) Irodalom [ szerkesztés] "Ezüst Ácsceruza" - díj (magyar nyelven) (html). július 29. ) Jön az Ezüst Ácsceruza-díj (magyar nyelven) (html)., 2010. augusztus 2. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. )
A nívós díj immáron második átadási ünnepségére december 1-én Budapesten került sor. A díjak átadását Szent Borbála, az építőmesterek, építészek védőszentjének napjához kötik az alapítók, így esett a választás idén a Borbála-naphoz közeli december elsejére. A szándéknyilatkozatban foglaltak szerint az idén is két díjat osztott ki a bizottság. hirdetés Az Ezüst Ácsceruza-díj születését és szellemiségét Komjáthy Attila alapító szavaival tudjuk a leghűebben visszaadni: Az "Alapítvány a Honi Művészetért, Művészképzésért, az Építészeti Kultúra Fejlesztéséért, a Műemlékvédelemért" szervezetet 1992-ben jegyezte be a Baranya Megyei Bíróság. A fundamentum elsősorban a kulturális közösség megóvása, az építészet, a művészetek, a közösségfejlesztés és ismeretterjesztés területén kíván tevékenykedni. A tavaly határozták el, hogy a több kisebb, de fontos támogatás mellett az építész szakmát segítő díjat alapítsanak. Így született meg az Ezüst Ácsceruza-díj gondolata. Ez a díj azon személyek munkáját kívánja elismerni (évente két díj), akik a hazai építészet és építőipar eredményeit, eseményeit szélesebb érdeklődésre számot tartó, nyomtatott és elektronikus sajtóorgánumokban közvetítik, népszerűsítik.
A Szent Borbála, azaz az építőmesterek, építészek védőszentjének napjához kötődő díjat az építészeti újságírás területén legtöbb értéket teremtő alkotók kapják. Idén Dénes Eszter mellett a lap korábbi főszerkesztőit, Somogyi Krisztinát és Kovács Dánielt is elismerték eddig elért hazai és nemzetközi eredményeiken felül azért az értékért, amit az Építészfórumon több mint egy éve létrehoztak. Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a tervezői attitűdön túl törekedni kell a vizuális értékek tudatos értékelésére is, az építészet vizuális hatását ugyanis kritikusan is fel kell dolgoznia a befogadóknak. E terület kiemelkedő művelői a média eszközeivel tudják elérni a legtöbbet a közízlés árnyalt megjelenítésében, az épített terekben rejlő kulturális és társadalmi értékek felfedésében. Beszédében kiemelte, hogy az idei díjazottak olyan szakírók és vizuális környezetkutatók, akik értik és értelmezik az épített környezet komplexebb összefüggéseit, a hagyományok és az innováció szerepét, nekik köszönhetően a szélesebb közönség is megismerkedhet a hazai építészet terveivel, értékeivel, eredményeivel.
Mindezeken túl nagysikerű építész portréfilmeket, életmű-filmeket készített és szerkesztett, de számos építészeti portré-kötet is dicséri ízlését, tenni akarását és alkotó vágyát. Az Országépítő folyóirat felelős szerkesztőjeként otthonosan mozog a szerves építészet izgalmas és magával ragadó világában de nyitottan, szeretettel és értőn fordul a modernista építészeti irányzat képviselői felé is. Folyamatosan publikál, építészeti témájú írásai jelennek meg a hazai építészeti folyóiratokban, a nyomtatott és a digitális sajtóban egyaránt. Különleges értékteremtő és értékmentő építészetelméleti munkái továbbá a hihetetlenül magas színvonalon kidolgozott "arculati kézikönyvek", amelyek megítélésem szerint az Ő esetében elérték az "irodalmi értékű" szakkönyv-, illetve a "művészeti kiadvány" szintet. Talán nem véletlenül, ezirányú példaértékű tevékenysége - egyedülálló módon és megérdemelten - Pro Architectura Díjat is kapott. Dénes Eszter eredetileg francia-esztétika szakot végzett, a nyelv és a szépség érdekelte, köze sem volt az építészethez.