Nélkülük a mellékszereplők, azaz Vajda Júlia, Horák Renáta, Széles Flóra, Ágoston Péter, Szélpál Szilveszter, Szívós László, Varga-Huszti Máté, Ferencz Nándor, Medveczky Balázs, Andrejcsik István, Kárász Zénó és további színésztársaik sem tudtak volna kiteljesedni a világot jelentő deszkákon, azonban az alkotógárdának köszönhetően 1976 után ismételten a Mágnás Miska-féle jellegzetes muzsikaszótól lehet hangos a Szegedi Nemzeti Színház. Index - Kultúr - Húsz év után mutat be újra operettet a Vígszínház. December 13-tól kezdve a szegediek kedvenc színháza gyakran funkcionál majd úri legénylakásként, a közönség tagjai pedig minden alkalommal egyszerre érezhetik magukat lovászfiúnak és úri ficsúrnak, a nép lányának és az összejövetelek dívájának. A Mágnás Miska megingathatatlan vonzereje talán abban keresendő leginkább, hogy mindenki számára azonosulható, a Tisza szomszédságát élvező teátrumban pedig számos alkalom lesz arra, hogy egy kicsit mindannyian Miskává, Marcsává vagy netalántán Nagymamává váljunk 180 perc erejéig. Természetesen az érdeklődők egyaránt megválthatják jegyüket az előadásokra online és a helyi jegypénztárban is, az pedig már csak a magyar virtuson múlik, hogy valaki lóháton a valóságban vagy virtuálisan, gyalogszerrel érkezik szórakozni.
Azon gondolkodom, hű tükre-e a Vígszínházban jó ideje folyó munkának ez a legújabb premier, a Mágnás Miska. Amelyben jószerével egyetlen hozzávaló, egyetlen énekhang van a helyén. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. A rendező és a dramaturg, Eszenyi Enikő és Vörös Róbert alaposan átírta Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor művét, és ez ellen nekem a legcsekélyebb elvi kifogásom sincsen. Nemcsak azért nincs, mert éppen a legjobb művek állják jól ezt a műveletet, hanem azért sincs, mert hajlamos vagyok megérteni, hogy az eredeti opusz grófjai, arisztokratái helyébe manapság egy másik parvenü garnitúra nyomul, amelynek nem a rang(kórság), hanem az így-úgy megszerzett pénz az istene, miközben az alul lévők változatlanul tűrik az alul levést. Vígszínház mágnás miska pro. Szóval át lehet ezt írni nagyon pofásan, mégpedig úgy, hogy közben az is megkapja a magáét, aki a vegytiszta operettre vágyik, vegytiszta énekkel-tánccal. ifj. Vidnyánszky Attila Elvi kifogásom nincsen, gyakorlati azonban annál inkább. Mert itt most az történt, hogy samuval álltak neki átszabni a Mágnás Miska sztoriját, és a művelet eredménye épp az lett, amire egy samu képes: pozdorja, fűrészpor, törmelék.
Mégis, a szövegkönyv ellenére, ha az "eredeti" Mágnás Miskát szeretnénk látni, azt nem jó helyen keressük. Kiemelt kép: Dömölky Dániel/ Vígszínház
Mi hajtja mégis előre ennyi pályán töltött év és oly sok remekül megformált szerep után és honnan merít erőt minden este? – erről kérdeztem a Tanárnőt. Barna Zsombor 2022. május 29.
Az itt található két tanösvény összesen több, mint 7 kilométer hosszan mesél az érdeklődőknek a természetről. A szabad levegőn mozgásra csábít az erdei tornapálya tíz állomása. Erdőszéli, hatalmas zöld területekkel, piknikhelyekkel, tűzrakási lehetőséggel remek kikapcsolódási lehetőségeket nyújt a terület. Elemózsia beszerzéséhez büfét is találtok a libegő aljánál. Gyerekekkel, családi programként egy egész napot is el lehet itt tölteni. Nyitvatartás Ma nyitva Egész évben szabadon látogatható. Tömegközlekedéssel Autóbusszal a Veszprém és Zirc között közlekedő járatokkal közelíthető meg Eplény, újtelep. Vonattal a Győr - Veszprém vonalon közlekedő szerelvényekkel mehetünk Eplényig. A buszmegállótól a P jelzésen induljunk észak felé. 1, 6 kilométer gyaloglással érjük el a pénztárat. Eplény vasútállomásától 4, 3 kilométert kell baktatnunk, ha nem szállunk buszra. A vasútállomástól északkelet felé kövessük a P jelzést a célig. Parkolás Eplény a 82-es úton közelíthető meg. Ámos-hegyi kilátó (Eplény) • Kilátó » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Ha az Eplény északi végéből induló bekötőutat választjuk, a sípark előtt óriási parkolókban díjmentesen lehethetjük az autót.
A hely Megközelítés A környéken A Dunántúl egyik leglátogatottabb helyén, egy sípálya tetejéről gyönyörködhetünk a Balatonig nyúló panorámában. 2003-ban adták át Eplényben az Ámos-hegyi pihenőerdőt, melynek 525 méter magas tetején körbetekinthetünk a kilátóból. A hegyek és erdők ölelésében felfedezhetjük a többi csúcson a Kőris-hegyi, a Csengő-hegyi és a Papod-hegyi kilátókat is. Láthatjuk az alattunk fekvő Eplényt és a szomszédos falvakat a dombok között - sőt, ha tiszta az idő, még a Balaton vize is belecsillan a panorámába. Ha nincs kedvünk sétálni, a Malom-völgyből az Ámos-hegyig negyed óra alatt felrepít bennünket a libegő, melynek felső állomásától 100 méternyire már fel is kapaszkodhatunk a kilátó 8 méter magas tetejére, hogy a mesebeli Bakony vadregényes tájában gyönyörködjünk. A terület egyébként a téli hónapokban örvend a legnagyobb népszerűségnek remek sípályái miatt. A hóágyúkkal is felszerelt területet esténként kivilágítják, ami sajátos hangulatot ad a helynek. Melegebb időben a négyüléses sífelvonót turisták, kerékpárosok használják a hegymenet megkönnyítésére.
Magyarország települései [ A] [ Á] [ B] [ C] [ D] [ E] [ É] [ F] [ G] [ H] [ I] [ J] [ K] [ L] [ M] [ N] [ O] [ Ó] [ Ö] [ Ő] [ P] [ R] [ S] [ T] [ U] [ Ú] [ Ü] [ V] [ Z] Eplény Leírás A Zirci-medence és a Veszprémi-fennsík határán, a Bakonyt átszelő 82-es főút mentén, a Cuha forrásaihoz közel fekvő település. Neve bizonytalan eredetű, jelentése: szán talpait összekötő keresztgerenda. A középkorban még nem létezett, az első oklevelek 1749-ben, mint Olaszfaluhoz tartozó pusztát említik. Földesura, a zirci apátság 1765-ben német zselléreket telepített ide. 1785-ben már 197 lakosa volt. Egy 1810-ben keletkezett eplényi telekkönyvben 29 zsellérlakos szerepelt kertes házzal, más feljegyzések urasági vendéglőt is feltüntettek. Az eplényi mangánércbányát 1929-ben nyitották meg, a község fejlődésnek indult. Először magántársaság működtette 1933-ig, majd a tulajdonosok váltogatták egymást. A XX. század végére az ércbánya kimerült. Eplény hosszú időn át Olaszfaluhoz tartozott, majd mindkét községet a várossá váló Zirchez csatolták az 1980-as években.