A magyar zsidók és sok liberális sem örül annak, hogy a tömegdemonstrációkon egyre sűrűbb az árpádsávos zászlók erdeje, bár tudják, történelmi zászlóról van szó, és a nyilaskeresztes jelkép nélkül a törvény sem tiltja használatát. Attól még, hogy valaki árpádsávos zászlóval vonul fel, nem is feltétlenül fasiszta. Elemzők szerint a Fidesz ezért nem határolódik el élesen, bár a kereszténydemokraták már megtették. Fehér zöld piros zászló. A több mint egy hónapja tartó budapesti utcai demonstrációkon szemet szúrt a magyar zsidóknak az árpádsávos zászló egyre népszerűbb használata, számolt be a Jerusalem Post. A piros és fehér csíkos zászló bizonyítja talán a legjobban a jelenlegi magyar belpolitika egyre agresszívabb hangulatát, fogalmaz a konzervatív izraeli napilap. "A legtöbb zsidó tisztában van vele, hogy ez egy történelmi zászló, így ha 100, a középkorból származó zászlót vonultatnának fel, köztük az árpádsávosat is, senkit nem is zavarna" – mondta Feldmájer Péter, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke.
Érvelése szerint, ha 800 év történelmét egy 18 hónapig tartó fasiszta rezsim el tudja ferdíteni, akkor ezzel elveszítjük a megfelelő történelmi perspektívánkat is. Hasonlóan sokat vitatott kérdés a horogkereszt használata is, ami 3000 évig a szerencse szimbóluma volt, mielőtt a nácik kisajátították maguknak, de ebbe a kategóriába tartozik az Egyesült Államokban a konföderációs zászló, ami sokaknak a korabeli és virágzó Délt jelenti, míg másoknak a rabszolgaságot. Index - Külföld - Gyűlöletet és tradíciót jelent az árpádsávos zászló. Mi lehet a zászlólengetők motivációja? A Jerusalem Post hangsúlyozza, hogy az árpádsávos zászló kétféle értelmezése semmiképpen nem jelenti azt, hogy antiszemita pogromok várhatóak Magyarországon, bár beszámol arról, hogy tüntetők egy csoportja a Dohány utcai zsinagógánál randalírozott. "Érthető, hogy a zsidóknak ijesztő a látvány, ez mégsem jelenti azt, hogy mindenki, akinél árpádsávos zászló van, az szükségszerűen a nyilaskeresztesek elveit vallja magáénak" – fogalmazott Kovács András, a Közép-európai Egyetem zsidó tanulmányok tanszékének vezetője.
A zászló piros, és a központ egy fehér kör félhold és ötágú csillag. A panel elnöke is arany felirat: "a nép" készült arab, és a széleket használt arany rojtok. Modern ruhával készült nem is olyan régen, de a különböző lehetőségek léteznek a tizennyolcadik században, és beszélni az állam miatt a történelem az Oszmán Birodalom.
A zászló három egyenlő sávból áll, amelyek piros-fehér-piros sorrendben követik egymást. Ez a lobogó a világ egyik legrégebben használt zászlaja. Amikor valaki az osztrák zászlóra pillant, valószínűleg legelőször a Habsburg-ház jut róla először eszébe, hiszen ki ne ismerné azokat a festményeket, amelyeken valamelyik császár a piros-fehér-piros keresztpántot viseli. De meglepő módon a lobogó története korábbi időkre nyúlik vissza. A zászlót a mai formájában először 1230-ban használták. Az utolsó Babenberg herceg, II. Frigyes alkotta meg ezt a trikolort, amellyel az volt a szándéka, hogy tovább függetlenítse uradalmát a német-római császártól. Hogy Frigyes miért éppen ezt a kompozíciót választotta Ausztria jelképének? Egy legenda ad erre választ. Eszerint V. Piros fehér kék zászló. Leó osztrák herceg (1157–1194) volt az, aki akaratlanul is megalkotta a máig fennmaradt lobogót. Leó a kereszténység védelmében részt vett a keresztes hadjáratokban, és seregének élén bátran harcolt a pogányok ellen. Egyszer az acre-i csata (1191) előtt fehér zubbonyt vett magára, és úgy nézett szembe az ellenséggel.
Életének 83. évében elhunyt Bíró Miklós operatőr, egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetségének tagja. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti. Bíró Miklós Budapesten született. 1965-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahol később maga is oktatott. 1961-től 1998-ig a Magyar Televízió operatőreként dolgozott. A Magyar Operatőrök Társaságának tiszteletbeli tagja, 2007-től a Magyar Televízió örökös tagja volt. Legismertebb filmes munkái: Egy nap a paradicsomban (1967), Oszlopos Simeon (1975), A vörös grófnő I-II. (1985), Magyar rekviem (1990). Esztergályos Károllyal több televíziós játékfilmen dolgozott együtt. Bíró Miklós nevéhez fűződik az első magyar lézerfilm fényképezése 1983-ban. Munkásságáért 1973-ban Balázs Béla-díjat, 1982-ben érdemes, 1990-ben kiváló művész címet kapott, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Bíró Miklós temetéséről később intézkednek. (EMMI)
Az egyedi koncepcióra építő beszélgetéssorozatot a és a Femcafe indítja. A 20 perc őszintén című műsorban egy rövid bemelegítő beszélgetés után az alanyok egy szakértői hazugságvizsgálaton vesznek részt. A meghívott hírességek pályájukkal, személyiségükkel, életmódjukkal, szokásaikkal, bizonyos dolgokról alkotott véleményükkel kapcsolatos kérdéseket kapnak, amelyek kihívást jelentenek, vagy éppen megnevettetik őket. Ezután azt is megtudhatják, milyen eredménnyel zárult a vizsgálat: a műsorvezetővel, Kraszkó Zitával beszélik át, hol jelzett kilengést a műszer, és vajon mi lehet ennek a hátterében. A beszélgetések felvételére egy valódi hazugságvizsgáló helyiségben került sor a Carriere Kft. irodájában, egy tapasztalt poligráfos szakember irányításával. A cég vezető szakértője 40 éves pályafutása során már több mint 10 ezer bűnügyi és civil vizsgálatot végzett. A hat, egyenként 20 perces epizód október 12-tő l keddenként jelenik meg a YouTube csatornáján. Elsőként Scherer Péter kap kérdéseket, majd Dér Heni, Tóth Andi, Szabó Győző, Osvárt Andrea és Lovas Rozi is látható lesz poligráfra kötve.
Azonban az élőbeszédben nehéz megkülönböztetni, hogy tényeket közöl vagy véleményt fogalmaz meg valaki. Viszont igen egyszerű lenne a helyzet, ha élnénk a magyar nyelv által biztosított lehetőségekkel. Egy tényről hogyan állíthat valaki véleményt? -tette fel kérdésként a jogi szakember, hozzátéve: egyszerű lenne, ha akkor, amikor valaki véleményt fogalmaz meg, akkor egészen egyszerű lenne, ha hozzátenné a nyilatkozó, hogy ez az ő véleménye, nem tényszerű kijelentés. Például azt mondaná: "véleményem szerint", "én úgy gondolom…" Így kizárható lenne, hogy olyan bírói ítéletek születnének, mint például akkor, amikor amikor egy tényállítást véleményként értelmeznek…minden jogalap nélkül. A magam részéről üdvözölném azokat a konkrét helyzeteket, ha számon lehetne kérni azt, a véleményét mondja vagy tényállítást fogalmaz meg. Kovátsits László hozzátette: korábban az egyik jogszabályban az szerepelt, hogy a fő cél az, hogy kiderüljön az objektív igazság, ma ez már nincs így. Kettős mérce, elképesztő ítéletek a jobboldaliak ellen: akár két év letöltendő börtönbüntetés is kiróható egy újságíróra Huth Gergely, a PestiSrá főszerkesztője, a PestiTV programigazgatója az Ügyben igen markáns véleményt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy még mindig a rendszerváltás előtti törvények vannak érvényben.