A Tisza-tó, vagy hivatalos nevén Kiskörei-víztározó hazánk második legnagyobb állóvize, mely mesterséges eredetű. A tározó megvalósításának ötlete az 1960-as években alakult ki. Elsődleges célkitűzés a Tisza folyón érkező árhullámok által hozott víztöbblet tárolása, és ezáltal a térség árvízmentesítése volt. Másodlagosan a Jászsági és a Nagykunsági főcsatornán keresztül öntözővíz biztosítása volt a Közép-Tisza vidék számára, mely addig Magyarország egyik legszárazabb térsége volt. Harmadlagos célja a Kiskörei Tisza-szakasznál megépített vízerőmű vizigényének kielégítésével a térség energiaellátását javítani. A vízlépcsőt 1973-ban helyezték üzembe, ekkor árasztották el először a területet, majd másodszor 1978-ban, ezen a szinten üzemel ma is a tározó, a tervezett harmadik árasztás elmaradt, eddigre előtérbe kerültek a turisztikai és természetvédelmi célkitűzések is. Az így létrejött víztározó a Tisza-tó, területe 127 km2, a közepes vízmélysége 1, 3 méter, maximális vízmélysége 17 méter.
Vízszintje a Kiskörei-vízerőmű által szabályozható, melynek nagy szerepe van a téli és nyári vízállás kialakításában is, melyek közt átlagosan 1, 5 m-es vízszintkülönbség is lehet. A tározó víztere nem összefüggő, öt medencére különíthető el. Ezek a Tisza vízfolyásával szembe (felfelé) haladva, az Abádszalóki-medence, a Sarudi-medence, a Poroszlói-medence, a Valki-medence és a Tiszafüredi-medence. Feltöltés után olyan vízi élőhely alakult ki, amely a mozaikossága révén rendkívül jó táplálkozó- és fészkelőhely, vonulási időszakban fontos pihenőhelyként szolgál, főleg ősszel több ezres madártömegek jelennek meg itt. A terület jellegéből adódóan értékes védett vízi növénytársulások alakultak ki. A szárazulatokon található erdők szintén fontos fészkelőhelyek ragadozó és énekesmadarak számára. A tározó halfaunája rendkívül gazdag. Jelenleg több mint 50 halfajt ismerünk a területről. A Tisza-tó méreteinél, mozaikosságánál fogva lehetőséget nyújt a változatos flóra és fauna fennmaradására és megfigyelésére.
Ugye kár lenne kihagyni egy Tisza-tavi nyaralásból ennek bejárását, felfedezést? A 2500 hektárnyi természetvédelmi terület a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek egyike, csodálatos vidék, amit leginkább egy csónaktúra során lehet felfedezni. Lehet látni gémet, kócsagot, kerecsensólymot, kormoránt, bakcsót vagy barna kányát, és megannyi varázslatos növény, meg csodaszép tájat. De ha nem szeretnénk egy csónak fedélzetére pattanni, akkor az egész jól kiépített ösvényen kalandozva is bejárhatjuk ezt különleges vidéket. "A Tisza-tavi Vízi Sétány másfél kilométer hosszú fahíd-rendszerét bejárva - mely körbefut egy kis belső tavon és elvezet két madárvártához és egy megfigyelő toronyhoz is -, úgy érezhetjük, mintha vízen járnánk, miközben megismerhetjük a Tisza-tó növény-, és állatvilágát. " Lapozzatok, mert a legjobb Tisza-tavi látnivalók még hátra vannak!
id opac-EUL01-000007312 institution B2 L_078 L_089 L_119 L_135 EUL01 spelling Földi András 1957- EUL10000021573 Y A római jog története és institúciói Brósz Róbert és Pólay Elemér tankönyvének alapulvételével írta Földi András és Hamza Gábor; [sajtó alá rend., a jegyzékeket és a mutatókat összeáll. Rihmer Zoltán] Budapest Nemz. Tankvk. 1996 XXXVII, 682 p. ill. 25 cm Bibliogr. : p. XXVI-XXXIV. és a fejezetek élén könyv római jog egyetemi tankönyv ELTE EUL10000562681 Y Hamza Gábor 1949- Tft. EUL10000022000 Y Rihmer Zoltán 1974- közrem. EUL10000083851 Y 2. átd. kiad. - Bp. : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. - hun hu A római jog története és institúciói 36781 963 18 8349 3 Földi András 3. átd., bőv. Budapest: Nemz. Tankvk., 1998, cop. Staff View: A római jog története és institúciói. 1996 hun hu A római jog története és institúciói / 50312 963-18-9103-8 [hibás ISBN 963-18-8349-3] Földi András 4., átdolg. és bőv. Bp. : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, cop. 1996 hun hu A római jog története és institúciói 78770 963-19-0297-8 Földi András 5. - Budapest: Nemz.
TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Összefoglaló Tantárgy: Állami- és jogtudomány Évfolyam: Egyéb A tankönyvjegyzéken nem szerepel. E tankönyv - és egyúttal kézikönyv - szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk. Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek. E munka nemzetközi viszonylatban is jelentős újítása, hogy a szerzők az Európán kívüli jogrendszerekre is kiterjedően, mintegy globális panorámában tárják az olvasó elé a római jog továbbélését a középkortól napjainkig. Másfelől újszerű ez a könyv abban is, hogy a szerzők a római magánjog dogmatikáját a forrásokkal összhangban álló, de modern rendszerben ábrázolják. Nagy súlyt kapott az egyes jogi fogalmak pontos definiálása, a jogintézmények dogmatikai lényegének és gazdasági-társadalmi hátterének feltárása is.