2008. 13:04 Közös rendesre gondoltál? Hogy érted hogy jobbat nyújt? nincs ilyen végkielégítés meg ilyenek (asszem) Lényeg, hogy nem szükséges annyi ember a munkakörre mint eddig. 2008. 12:58 közös megegyezés, ha az jobbat nyújt mint a rendes felmondás. Egyébként maradjatok a rendes felmondásnál. 2008. 12:55 Sziasztok! engem az érdekelne, hogy ha valakit határozatlan idejű szerződés alatt létszámleépítenek akkor mit érdemes csinálni? Közös vagy mondjanak fel az illetőnek és indokolják meg? Esetleg elmenni betegszabira? Munkavállaló szempontjából mi a legjobb választás? szerintetek? 2008. 05. 14:46 igen. Felmondási idő közös megegyezés esetén. Tomesz 2008. 24. 12:26 Érdeklődni szeretnék, hogy felmondási idő alatt meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt közös megegyezéssel?
Közös megegyezés esetén a felmondási idő fogalmilag kizárt, tehát az nem jár a munkavállalónak, ugyanakkor tartalmában ugyanaz, ha abban állapodnak meg a felek, hogy a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól [Mt. 146. § (2) bekezdés]. Például: a munkáltatói felmondásnál összesen 9 havi juttatás (felmondási idő és végkielégítés) járna, ehhez képest a közös megegyezés elfogadása esetére a munkáltató 9 vagy akár 10, 11 stb. havi járandóságot ad akként, hogy a munkaviszony 9, 10 stb. ORIGO CÍMKÉK - Fővárosi Munkaügyi Bíróság. hónappal később szűnik meg, és a munkavállalót a teljes tartamra, vagy például 7 hónapra mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. Ekkor a felek a számítás alapjául szolgáló havi összegben is szabadon állapodhatnak meg (például az lehet a távolléti díj, de lehet a napidíjjal növelt összeg is). A munkavállaló kérheti azt is a közös megegyezés feltételeként, hogy a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség teljesítését követően szűnjön meg a munkaviszonya. Ha a munkaviszonyt felmondással szüntetnék meg, ez az igény akkor is előterjeszthető.
Hihetetlen, biztos nem jó helyen keressük. Sikerdíjért senki sem vállalná szerintem. bigdady 2008. 13:15 köszi kaali 2008. 17. 20:04 Bocs a beleszólásért. Szeptemberig védett vagy, valahogy ki kéne bulizni, hogy a cég mondjon föl. Kedves _Wasp_! Nem néznéd meg az én gondomat is, hátha tudsz valamit? Ha kell, leírom újra az egész történetet. A cím: Áthelyezés Köszi 2008. 19:34 A javaslatuk annyi lesz, hogy kiléphetek. Persze minél gyorsabban. 2008. 19:32 _Wasp_! Azaz igazság, hogy most van egy másodállásom. Mivel bejelentési kötelezettségem van, de nem szeretném a jelenlegi munkáltatóm tudomására hozni, hogy hova is megyek dolgozni, így ki kell lépnem:-( Perben állok a munkáltatóval. Visszamenni oda dolgozni 1 másodpercre sem lenne lehetőségem. Felmondási idő - Adózóna.hu. A másik, hogy a közelébe sem szeretnék menni, mint dolgozó. Jól jönne a pénz, de sajnos nem megoldható, hogy ők rugjanak ki:-( Ezért is kell elmennem másik munkahelyre:-( Ott kapok 30-35ezer Forintot, melyből 15ezret Babyszitterre költök. De most 15.
Azaz a munkavállaló peres eljárás során nem vitathatja, hogy miért éppen az ő munkaviszonyát szüntette meg a munkáltató és miért nem a kollégája lett a kiválasztott. A fentiek alapján a felmondást abban az esetben érdemes választani, ha a munkáltató jó eséllyel nem fog eleget tenni az előzetes tájékoztatási kötelezettségének, ekkor ugyanis van értelme bírósághoz fordulni. Egyebekben csak akkor, ha a munkáltatót a kiválasztás során a megtorlás, bosszú stb. vezette: csak azért választotta ki az adott munkavállalót, mert sokszor volt keresőképtelen stb. Ezen állításokat azonban a munkavállalónak kellene bizonyítani, ami rendkívül nehéz. Ha akként ismeri a munkáltatót, hogy körültekintő és gondos, és feltehetően betartja a fenti szabályokat, akkor megéri a közös megegyezést választani, főleg, ha többet is kínál annál, mint ami felmondás esetén járna. A közös megegyezés tartalma a felek megállapodásán múlik: ez azt jelenti, hogy megállapodhatnak a munkáltatói felmondás esetén járó járandóságoknál magasabb mértékű kifizetésben, de az is a felekre van bízva, hogy ez hogyan, mikor kerül kifizetésre.
Horváthné Pelyva Erzsébet Javadalmazási tanácsadó és TB szakértő Fő szakterületeim: egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (CSED, GYED, táppénz), családtámogatási ellátások (GYES/GYSE, GYET, családi pótlék, anyasági támogatás), ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység, egyéni és társas vállalkozók járulékkötelezettségei, munkabér, családi kedvezmény igénybevétele. Elérhetőségeim: E-mail: (tanácsadáshoz ajánlatkérés) Honlap: Facebook: A kérdéseknél elengedhetetlen néhány alapvető információ közlése, ezeket segítségképpen felsoroltam a bemutatkozásnál.
A keresztényeknek a kommunizmus után az egyházakat és nemzeteket megosztó és támadó liberális diktatúrát is túl kell élniük – fejtette ki Soltész Miklós a miniszterelnökség egyházi és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP országgyűlési képviselője a felújított Villa Mater Redemptoris nevű magyar zarándokház ünnepélyes átadásán Rómában szombaton. Soltész Miklós kijelentette, az egyházak és rendek bátorsága és kitartása kellett ahhoz, hogy a magyarok megmaradhassanak kereszténységükben, és továbbra is otthon lehessenek Rómában. Hangoztatta, hogy az egyházak tagjai minden megpróbáltatás ellenére "tovább vitték feladatukat": ezt tették a rendszerváltás idején is, amikor ismét szolgálatba álltak az oktatásban, egészségügyben és számos más szociális területen. Úgy vélte, szükség van most is a példamutató bátorságra azért, hogy a kommunista diktatúra után a liberális diktatúrát is túléljük, mivel az támadja a kereszténységet, az egyházat, a nemzeteket, melyeket egymással szembefordítva tönkre akar tenni.
A misén a szombathelyi VOX Savariae Ökumenikus Vegyeskar tagjai énekeltek. Az első magyar zarándokházat Szent István király állíttatta a Szent Péter-bazilika mellé, ahol 1030-tól 1766-ig állt. Utódépületét, a mai római Szent István Házat, szintén külföldi adományokból építették, és 1967-ben avatták fel. A házat az MKPK szintén megvásárolta, ünnepélyes átadása tavaly volt. A megújult Villa Mater Redemptoris hatvan szobával várja a magyar vendégeket.
Jelen voltak a házban most is szolgálatot teljesítő Isteni Megváltóról elnevezett rend nővérei, köztük Balogh Kinga nővér, aki a ház építésében egykor résztvevő Galavitch Geraldine unokahúga. A misén a szombathelyi VOX Savariae Ökumenikus Vegyeskar tagjai énekeltek. Az első magyar zarándokházat Szent István király állíttatta a Szent Péter-bazilika mellé, ahol 1030-tól 1766-ig állt. Utódépületét, a mai római Szent István Házat szintén külföldi adományokból építették, és 1967-ben avatták fel. A házat az MKPK szintén megvásárolta, ünnepélyes átadása tavaly volt. A megújult Villa Mater Redemptoris hatvan szobával várja a magyar vendégeket. Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vasvári Tamás
A kertes, három emeletes épületet a hatvanas években külföldi adományokból az Isteni Megváltóról elnevezett magyar női szerzetesrend tagjai építették fel. A házat 2019-ben a MKPK megvásárolta, és 2021-től a magyar kormány támogatásával teljesen felújították. Az ünnepélyes avatáson misét celebrált Veres András, a MKPK elnöke, a Győri Egyházmegye püspöke, aki megáldotta a zarándokházat és használóit. Veres András azt mondta, újabb ház fogadja az Örök Városba érkező magyarokat, akik "békére, hitre, lelki és szellemi közösségre" találhatnak ott. A zarándokház megnyitásán többek között részt vett Tóth Tamás az MKPK titkára, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora, aki egyben a házat üzemeltető Szent István Alapítvány elnöke, Bathó György a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Érszegi Márk Aurél a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója. Jelen voltak a házban most is szolgálatot teljesítő Isteni Megváltóról elnevezett rend nővérei, köztük Balogh Kinga nővér, aki a ház építésében egykor résztvevő Galavitch Geraldine unokahúga.
Jó egészség, jóság, szelídség, az erény diadala, türelem, alázat és hálaadás járja át mindig a ház lelkiségét – hangzott el a püspök áldó imádságában. A villát alapító szerzetes nővérek hősies bátorságát és kitartását méltatta ünnepélyes felszólalásában Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára. "Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy az 1950-es évektől, az elűzetés időszakától kezdve a rend nővérei folytatták az Isten által rájuk bízott szolgálatot az oktatás, a beteg- és idősgondozás területein. Nekik köszönhetjük, hogy most mi is itt lehetünk Rómában, hiszen építésének, működtetésének áldozatos munkáját a nővérek végezték évtizedeken keresztül. Bátorság kellett, hogy ne vesszen el a ház, és ne kerüljön más kezére. Magyarország kormánya ezt szerette volna megköszönni a ház felújításhoz szükséges állami támogatáson keresztül, a Magyar Katolikus Püspöki Kar pedig azért vásárolta meg az épületet, hogy hosszú távon is biztos kézbe kerüljön" – mondta.