A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni. Az Ab január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését, így azt, hogy a választójog gyakorlását minden választónál előzetes feliratkozáshoz kötötték. A jogszabály nem lépett hatályba, mivel arról Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért. Az Ab mindazonáltal megállapította, hogy bizonyos választói csoportoknál – a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknál, a nemzetiségieknél, valamint azoknál, akik segítségre szorulnak a szavazáskor – a regisztráció a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a feliratkozás bevezetése. Az Ab azt is kimondta, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában engedi meg politikai reklámok közzétételét. Azóta viszont a kormánytöbbség módosította az alaptörvényt: az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait csak a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölőszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva.
Az Ab január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését, így azt, hogy a választójog gyakorlását minden választónál előzetes feliratkozáshoz kötötték. A jogszabály nem lépett hatályba, mivel arról Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért. Az Ab mindazonáltal megállapította, hogy bizonyos választói csoportoknál – a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknál, a nemzetiségieknél, valamint azoknál, akik segítségre szorulnak a szavazáskor – a regisztráció a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a feliratkozás bevezetése. Az Ab azt is kimondta, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában engedi meg politikai reklámok közzétételét. Azóta viszont a kormánytöbbség módosította az alaptörvényt: az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait csak a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölőszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva.
A jövőben csak azok szavazhatnak a választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe, de a jegyzőknek nem kell házhoz menniük. A parlament elfogadta a törvénymódosítást. Biztos, hogy az alkotmánybíráknak kell majd döntést hozniuk a kormány új választási szabályairól. Választási csalás előkészületeinek gyanúját veti fel, hogy a kormány megvenné az informatikai hátteréért felelős céget - mondta a párt alelnöke. Mégis hirdethetnek a pártok a hírportálokon. A Die Presse című osztrák lap szerint a spontán és a proteszt-szavazók otthon maradhatnak a regisztrációs kötelezettség miatt. A magyar választási eljárásról szóló törvény módosításáról közöl kommentárt az osztrák napilap. Mégsem szavaznak hétfőn a választási eljárási törvényről. A miniszterelnök szerint az EU múlt heti országjelentése közvetlenül arról is szól, hogy Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán. Korrigálásra szorulnak az ellentmondások. Egyetlen szavazással több mint száz ponton módosulhat még a választási eljárásról szóló törvényjavaslat - írja a Népszava.
Közlemény a választási eljárási törvény előzetes alkotmányossági vizsgálatáról 2013. január 4. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján 2013. január 4-én hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését. Az Alkotmánybíróság megállapította: indokolatlanul korlátozza a választójogot, hogy a választói regisztrációs kötelezettség minden választóra kiterjed. Alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. A köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett választási eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit támadva 2012. december 6-án fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában arra hivatkozott, hogy a központi névjegyzékbe való kötelező választói feliratkozás egyes szabályai aránytalanul korlátozzák a választójogot. Álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a választási kampányra vonatkozó számos rendelkezés is, mert azok sértik a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot.
A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni. Az Ab január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését, így azt, hogy a választójog gyakorlását minden választónál előzetes feliratkozáshoz kötötték. A jogszabály nem lépett hatályba, mivel arról Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért. Az Ab mindazonáltal megállapította, hogy bizonyos választói csoportoknál - a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknál, a nemzetiségieknél, valamint azoknál, akik segítségre szorulnak a szavazáskor - a regisztráció a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a feliratkozás bevezetése. Az Ab azt is kimondta, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában engedi meg politikai reklámok közzétételét. Azóta viszont a kormánytöbbség módosította az alaptörvényt: az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait csak a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölőszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva.
A választást a szavazás előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök. A választásokat vasárnap kell megtartani, és időpontjuk a jövőben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Országos népszavazás nem rendezhető a parlamenti, illetve az önkormányzati választás napján. A szavazóköröket úgy alakítják ki, hogy a hozzájuk tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Továbbra is minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek. Szavazni, ahogy eddig, 6 órától 19 óráig lehet. Az este hétkor sorban állók még leadhatják szavazatukat. A választók döntése lesz, hogy a szavazólapot borítékba helyezik-e, vagyis nem csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek. Forrás: MTI
Alaptörvény-ellenes továbbá, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte azt is, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap alatt. A határozathoz dr. Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Lenkovics Barnabás, dr. Pokol Béla és dr. Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak. A határozat teljes szövege itt olvasható. Budapest, 2013. január 4.
A Csíki Székely Múzeum néprajzi kiállítása a 19. század végének és a 20. század elejének − néhol napjainkig is fellelhető − paraszti világát mutatja be. A vidékre jellemző tárgyak által a csíki mindennapok sajátos élettereit járhatja be a látogató. A tárlat a régészeti és művészettörténeti kutatások eredményeit felhasználva jeleníti meg a Mikó-vár Bethlen Gábor korabeli, majd a 18. századi virágkorát. Eredeti helyszínen (in situ) mutatja be a vártörténet különböző fázisait, a korabeli tárgyi kultúrát, a hétköznapi élet aspektusait és a katonáskodás tárgyi világát - mindezt európai szintű kiállítási infrastruktúrával, innovatív módszerrel, újszerű látványvilággal.
Eseménynaptár 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31 Csíki Székely Múzeum - Csíkszereda Cím: 530132, Csíkszereda p-ţa Cetăţii nr. 2. / Vár tér 2. Telefonszám: (266) 372-024, (266) 311-727 Nyitva tartás: III. 15-XI. 15. : K-V 9-17 XI. 16-III. 17. : K-V 9-16 Hétfőn, egyházi és állami ünnepeken a múzeum zárva tart. A Csíki Székely Múzeum helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény, Hargita megye legnagyobb múzeuma. Elsődleges feladatunknak tekintjük a Csíki-medence kulturális örökségének feltárását, őrzését, feldolgozását és bemutatását. Intézményünk aktív résztvevője a Kárpátmedencei múzeumi vérkeringésnek, tapasztalatunk van Európai Uniós projektek lebonyolításában. A kulturális örökség részét képező értékek, kincsek megmentése felelősségteljes, nemes feladata az erre hivatottaknak. A restaurálás többek között kifinomult manuális képességet, végtelen türelmet, a tárgy iránti mély alázatot és tiszteletet követel. A kiállítást a Csíki Székely Múzeum és a Csíksomlyói Ferences Kolostor rendezte 2001-ben, a nyomda alapításának 325. évfordulója alkalmával.
Ők a szabadságharc csíki vértanúi lettek. A magyar függetlenség kikiáltását a Mikó-várban ünnepelték Gál Sándor ezredes jelenlétében 1849. április 21-én. A szabadságharc leverése uténa avárkastélyt katonai hatóságok használták, 1890-ben egy-egy épületszárnnyal bővítették a kapubástáyt, melyeket száz év után, 1990-ben lebontottak. A vársáncot fokozatosan töltötték fel az 1880-as évektől kezdve. A várat a katonaság a 20. század közepéig használta kisebb megszakításokkal, majd az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum költözött a Mikó-várkastély épületébe az 1970-es nagy hangvételű átalkítást, restaurálás követően.
századbeli meghatározó korszakát in situ bemutató, multimédiás rendszerrel, múzeumpedagógiai programmal és önálló kommunikációs csomaggal ellátott kiállítás jelentős mértékben hozzájárult a MúzeumCafé-díj elnyeréséhez. A Csíksomlyói ferences nyomda című állandó kiállítás a 18. században felújított csíksomlyói könyvsajtóval Állandó néprajzi kiállításunk a 19. század végének és a 20. század elejének − néhol napjainkig is fellelhető − paraszti világát mutatja be. A vidékre jellemző tárgyak által a csíki mindennapok sajátos élettereit járhatja be a látogató. A csíksomlyói ferences rendház korabeli nyomdájából közel 125 nyomtatványt és könyvkötést mutatunk be a következő csoportosításban: 1676 és 1700 közötti nyomtatványok, 18-19. századi tankönyvek, ferences szerzők munkái, énekes-, imádságos- és liturgikus könyvek, vallásos társulatok kiadványai, vitairatok, jogi művek, búcsús kiadványok, a nyomda számadáskönyvei és a könyvkötészet példányai kerültek kiállításra. Ezen kívül a tárlaton a nyomda fennmaradt felszerelése tekinthető meg: a 18. században felújított Kájoni-féle kézisajtót, a könyvillusztrációk és szentképek rézmetszet lemezeit, valamint a könyvkötészet szerszámait.
Különálló egység a szabadtéri néprajzi gyűjteményünk, amely a múzeumépület mellett, mintegy kéthektáros területen fekszik. A székely népi építészet objektumait őrizzük itt: hét parasztházat, 15 székely kaput, két gabonást és egy fedeles kutat. A gyűjtemény mentőakció keretében, az 1970-es években került a múzeumba, sajnos dokumentáció és szakmai koncepció nélkül. Jelenleg a részleg nem látogatható, mivel a fejlesztési terv kialakításán dolgozunk. Régészeti gyűjteményünk a múzeum legdinamikusabban fejlődő állománya. A Csíki-medence régészeti feltárásainak leletanyaga két fő egységből áll: a rendszerváltás előtti évtizedek jobbára külső kutatók ásatásainak többé-kevésbé dokumentált állományát egészíti ki a 2000-es évet követően intézményünkben alkalmazott főállású régészek által elvégzett terv- és mentőásatások egyre gyarapodó tárgyi anyaga. Az utóbbi évek tudományos törekvései Csíkszereda területére és főként a múzeumunknak otthont adó Mikó-vár környezetére irányultak, ugyanakkor prioritásnak tekintjük a Csíki-medence szakrális építkezéseinek feltérképezését.