St. Margarethen Rusttól 5 km-re, Eisenstadttól 9, 5 km-re
fekszik a Fertő tó nyugati partján. Szentmargitbánya nevét
egykori templomának védőszentjéről - Szent Margitról - kapta. A
településen található mészkőbányát Römersteinbruchnak - római
kőbányának - is nevezik, mert már a rómaiak is használták
az itt kibányászott követ építkezésre. Úgy tartják, hogy ez a
kőbánya Európa legrégebben működő és legnagyobb kiterjedésű
kőbányája. A közel 150 ezer négyzetméteren elterülő kőbányában
kitermelt mészkő könnyen megmunkálható, ezért az építkezéseknél
szívesen használták. A kőkitermelés hatására néhol 30-40 méter
magas falak keletkeztek. A kőfejtő 1961 óta kulturális célokat is szolgál, ötévenként
passiójátékok helyszíne. A település lakosaiból álló - kb. St. Margarethen | Fertő tó.hu. 500
fős - együttes természetes környezetben, a szentföldi
helyszínekre emlékeztető kőbányában mutatja be nagyközönség
előtt az evangéliumok alapján szerkesztett történetet. 1997 óta évente nagyszabású operaelőadásokat is tartanak a
Szentmargitbányai kőfejtőben.
- Lakóautóval a Fertő-tó körül
- Fertő Tó Mesepark
- St. Margarethen | Fertő tó.hu
- Kunsági borvidék borai denham audio
Lakóautóval A Fertő-Tó Körül
Kőfejtő: A kőbányát 1628-ban nyitották meg, mára az egyiptomi sziklatemplomokra emlékeztető idegenforgalmi látványosság. A területen évmilliókkal ezelőtt tenger hullámzott. A csigák, kagylók, mészvázú állatok milliárdjaiból épült fel az itt bányászott Lajta-mészkő. A 12 millió éves kőzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják. Ezért bányászta az ember évszázadokon át az értékesebb részeket, és hagyta meg a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra. Az egyiptomi sziklatemplomok sejtelmes világát idéző kőfejtő mesterséges barlangja természetes díszletet ad a nyaranta rendezett operaelőadásoknak. További infók a Kőfejtőről. Fertő Tó Mesepark. Kristálymúzeum Fertőrákos 9421 Fő u. +36/99/355-286 Nyitva: V. 1. -X. 31. 9-19. óráig egyéb időpontokban bejelentéssel. Az egész világon egyedülálló Kristálymúzeumban, Fertőrákoson egy kormányrendelettel védett amatőr gyűjteményből válogatott 2000 darab kalcitkristály és ugyanennyi ásvány szín- és formagazdaságában, valamint 500 darab ősmaradványban gyönyörködve ismerheti meg Magyarország rejtett szépségeit.
Fertő Tó Mesepark
Gyönyörű vadkemping hely. 672513°, 16. 511809° Egy erdei völgyben, patakparti tisztáson játszótér, kis focipálya, tűzrakóhely, fedett, feltöltött fatárolóval, WC űrítő (budi). Ja, és nincs térerő! Fertő-tó. 5. helyszín
Kedd
A reggeli foci után elindultunk bicajjal a Szalamandra tóhoz. Az út fele az országúton (az is erdőben, minimális forgalommal) másik fele erdei út, kb. 4 km. A tóparton iható vizű forrás, és pihenőhely
A tótól kelet felé, a domboldal egy szelídgesztenye erdő. Még most is sokat lehetett szedni és szép nagyokat is. Este LMC meglátogatott minket, és már megint grilleztünk. A gyerekeknek tábortűz és szalonnasütés Szerda
Még mindig nagyon szép idő volt, de indulni kellett haza. Lakóautóval a Fertő-tó körül. Hazafelé még benéztünk a Hegykői termálfürdőbe, ami nem volt túl nagy szám, hiszen volt két meleg medence, amibe a gyerekek nem jöhetnek, és volt két hideg, amiben meg mi fáztunk, ezért inkább üldögéltünk a partján. Az élményelemeket azért nem üzemeltették, mert "csak gyerekek voltak a medencében".
St. Margarethen | Fertő Tó.Hu
** Fogyatékosigazolvány ill. az életkort igazoló dokumentum felmutatásával
Még a személyzet is tudja a legfontosabb mondatot: "Kicsit lesz majd vizes". Lett is. :-)
Fertő-tó. 3. helyszín
Az egész napos vidámparkozás után elbúcsúztunk Füredyéktől és LMC-től. Legurultunk a Fertő partjára, megnéztük az Osztrák partot, majd beálltunk az itteni kempingbe, mert már kellett az akkumulátornak is egy kis táplálás. 801191°, 16. 691824° 25 euro volt két gyerekkel, árammal. Fertő-tó. 4. helyszín
Hétfő
Ismét napsütéses reggelre ébredtünk, és elindultunk a Fertő magyarországi partjára vissza Fertőrákosra. 719840°, 16. 692354°. Nálunk jóval kevesebb a cölöpház, az viszont csak nagynevű cégek tulajdonában, és csak kiváltságosoknak. Próbáltunk egy parti úton bicajozni, de az út hamarosan csak egy sáros ösvénnyé szűkült. Így hát elindultunk megtekinteni Sopron legkedvesebb nevezetességét, a Lovasboltot. Miután megtekintettük a teljes árukészletet, és megcsappantottuk a pólókínálatot, LMC tanácsára megnéztük a Brennbergbányai pihenőhelyet, ahova (most már tudjuk) nyugodtan be lehet állni nagy lakóval is, mert a fahíd alatt betongerendák vannak.
A három koncentrikus körből álló kőalapzatból emelkedik ki a hasáb alakú kőoszlop. A kőoszlop felső harmada hengeres, a melyet kettős tagolású párkány zár le és gömbben végződő gúla koroná oszlop tetején Fertőrákos község címere lobog. További infók a Pellengérről. Mithras – szentély Cím: 9421 Fertőrákos osztrák-magyar határátkelő. A Mithrasz-szentély előzetes bejelentkezéssel látogatható március 15-től október 15-ig. Megközelíthető: gyalogosan, kerékpárral illetve elektromos autóval. A rómaiak idejében a településen és környékén virágzó élet folyt, amit számos építménymaradvány és a temető bizonyít. A kor legrégebbi emlékét a Mithrasz- barlangban találjuk, amely a falutól északra, a Fertő partján, a mai határ közvetlen közelében fekszik. A barlangot 1866-ban egy Malleschitz György nevű kőfaragó fedezte fel. Idősebb Storno Ferenc soproni építésszel a rárakódott földtől, elvadult bozóttól megtisztították, amikor is feltárult egy üreg, amelynek hátsó falát egy harmadfél méter magas faragott relief kő borította, amely Mitrász istenség bikaölő alakját örökítette bbról-balról egy-egy genius vette körül; az egyik felfelé, a másik lefelé tartott fáklyával.
Hamvas Béla: A bor filozófiája
A Kunsági borvidék története
A Kunsági borvidéken, a Kiskunság és Nagykunság területén folyó korai szőlőtermelés első írásos dokumentuma a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, ami szerint egyes szőlődombokat az apátságnak adományozta a királyi akarat. Az itt élők azonban jellemzően más mezőgazdasági tevékenységeket részesítettek előnyben, s az is igaz, hogy a homokos talaj nagy kihívást jelentett annak, aki az állattartáson túl más növénykultúrát akart telepíteni. De éppen a homok volt a nagyszabású szőlőtelepítések kiváltó oka, a föld megkötése miatt kézenfekvő volt a szőlő, mint növény használata. És volt még egy különleges, jótékony adottsága is a homoknak: miközben a 19. század végén Európán végigsöpört a filoxéra, addig a homokos talajban a szőlőgyökértetű képtelen volt megtelepedni és elpusztítani a szőlőt. Kunsági borvidék borai high school. Az átoltások és oltványok csak egy részét jelentették a védekezésnek, komoly erőfeszítéseket tettek a szőlőfajták magas kvarctartalmú homokos talajba ültetésével is.
Kunsági Borvidék Borai Denham Audio
1892 után állami rendelettel hívták életre a Kecskeméti Szőlészeti Kutatóintézetet, ahol olyan kiválóságok tevékenykedtek, mint a világhírű szőlőnemesítő, Mathiász János. Az immunis homokterületek értékének növekedésével (ahol ez a veszélyes kártevő nem tudott megélni), a XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A XX. század 60-as éveiben végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítésével. A 70-es évektől kezdődően minőségi fajták és a pezsgő-alapbor előállításához felhasznált szőlők telepítése került előtérbe. A két világháború között híres volt a Kecskeméti Pecsenye Fehér és az édes Kecskeméti Leányka. Neves bor volt valamikor a Csengődi Olaszrizling is. Kunsági borvidék kiemelkedő minőségű rozé, siller és vörös borai.. Az Alföldi Nemes Kadarkát a XX. század második felében készítették. Késői szüretelésből származó, kis tételben palackozott, félszáraz vörösborként vált kedveltté a maga korában. Az alföldi kadarkák titrálható savtartalma, ezen belül borkősav tartalma viszonylag alacsony, alkoholtartalma viszont általában a többi kékszőlő átlaga fölött van.
[1] [2]
A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből, legnagyobb területen termesztett fajtái az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling, a zweigelt, valamint az utóbbi években rezisztens szőlőfajtaként a bianca, mely fajták a teljes szőlőterület csaknem kétharmadát elfoglalják. A készített fehér borok jó része a harmonikus összetételű, könnyed borok közé tartozik. A borvidék egyetlen őshonos kékszőlője a kadarka, mely a borvidéken leginkább a rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos arcát mutatja. Az utóbbi években azonban megjelentek a piacon komoly, tartalmas fehér- és vörösborok is, bizonyítandó a borvidékben rejlő potenciált. Egyre több borászat kínálatában szerepel a napjainkban oly divatos borfajta, a rosé is, mely borokkal a nemzetközi borversenyeken is komoly eredményeket érnek el. Kunsági Borvidék | Trade magazin. [3]
Története [ szerkesztés]
A Mohácsi csata előtti időkből nem kerültek elő bizonyítékok arra nézve, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén általános lett volna szőlőtermesztés.