A varázslatos, szűk kisutcákban – Fotó: Debreczeni Anna A Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör elnöke hozzáteszi, először tavaly márciusban várták a vendégeket, de a pandémia keresztülhúzta a számításokat, akárcsak a következő két tervezett dátumot is, az októberit, illetve az idei márciusit. A negyedik, azaz a ráadás időpont most szombatra esett. "Közben a kezdetleges, tavalyi létszám 35-ről 55-re duzzadt – folytatja. – Ez egyebek mellett azért fontos, mert nem mindegy, hogy hány Dotto kisvasutat és lovaskocsit kell leszervezni. " Ahogy a vendégek Pécsről, Hegyeshalomról, Kalocsáról, a fővárosból stb. megérkeztek a csabai állomásra, nyomban az épület előtti gömbszökőkútnál kezdtek szelfizni, ugyanis hasonló köztéri építmény bugyogott Drezdában is. "Az állomásról két Dottóval a Molnárházhoz gurultunk, ahol pálinkakóstoló és egy kis muzsika fogadta a messziről jötteket – teszi hozzá. Görögország és a Ciprusi Köztársaság himnusza – Wikipédia. – Majd átmentünk a Meseházba, ahol Pribojszki Feriék furulyáztak és limonádé volt a frissítő. Azt követően már három lovaskocsival, a szűk utcákon keresztül a szlovák tájházhoz hajtottunk. "
#132 161 Mellesleg egyébként érdekes ez a Lengyelország-Ukrajna összeolvadás. Ugye nekünk Kárpátalja akkor "esett volna le", ha Lengyelország megtámadta volna Ukrajnát, és osztozkodtunk volna velük, rajta. Na de ha lengyel-ukrán fúzió lesz? Akkor Kárpátalja lengyel közigazgatás alá kerül majd? A szőröstalpúaknak is kell a részük! Meg lehet dumálni... #132 162 Volt fent egy felvétel ahol brit amerikai zsoldosok az erdő széléről oldalba lőnek egy BTR-t, úgy nehezen hogy ez a BTR volt az. Feljebb a fáknal látni füstöt is ahol tüzelt a zsoldos. Ndk s magyarok 2. Aztán lehet hogy tévedek, estek valaki dobja hozza azt vidoet #132 163 "Volodimir Zelenszkij kijelentette, hadseregük az orosz csapatok eddigi leghevesebb támadásával néz szembe a Donbaszban, ezért még több nyugati fegyverre van szükségük. " #132 164 Mo. Magyarországnak is ebbe a tömbe kéne tartoznia, papi. Ez lenne az ideális. Az szép is lenne, menekülne is fejvesztve minden normális abból a tömbből #132 165 Ukrán-román barátainkhoz, így van.... #132 166 Ahmat sila!
Még képletesebben, ez a Kárpátaljai "visszahulló" magyar anyaföld temetné maga alá ezt a nemzetet. Ez lenne a cél, a tömeges magyar öngyilkosság? Következő kérdésem: Az ott élő, mintegy 85% nyi idegen nemzetet hogyan távolítanád el Kárpátaljáról? Deportálnád Őket? Hogyan hajtanád végre a lakosságcserét ha nincs cserealapod? Végső soron remélem nem Hitler végső megoldásai forognak egyes fórumtársak fejében.. Amúgy jogilag, aki nem jogtalan betolakodó, hanem már ott született és idegen nemzet, mit kezdesz vele? NDK-s magyarok jártak Békéscsabán, dobtak is egy hátast a várostól. Ezzel még az USA sem tud kezdeni semmit ha egy bevándorló hontalan gyereke ott születik, az automatkusan USA polgár.. "Az meg a saját véleményem, hogy egy csődtömeget nem szabad a nyakunkba venni mert gazdaságilag szabályosan, és gyorsabban kivégezné a mostani magyar Anyaországot mintha holnaptól az összes gáz és olajcsapot elzárnánk felén. " Elég érdekes felfogás. Akkor az NSZK se volt normális amikor az NDK-t a nyakába vette? Lengyelország most mit is szeretne kimondva-kimondatlanul?
1991-től látható Pécsett a Káptalan utca 5. számú múzeumépület kertjében Schaár Erzsébet Utca című alkotása egy különálló védőépületben. Cseri László fotóesszéje ennek a rendkívüli alkotásnak a részleteit mutatja be. Schaár Erzsébet 1926-ban végezte el Budapesten a Képzőművészeti Főiskolát, de már gyermekkorában megcsodálták portrészobrait. 1966-ig elsősorban portrészobrásznak ismerték, pedig az 1960-as évektől a portrék mellett egész alakos szobrokat is mintázott. Eközben térproblémák foglalkoztatták, kereste a városlakó ember és életterének kapcsolatát. Ennek eredménye lett a székesfehérvári Csók István Múzeumban 1974-ben bemutatott 24 méteres Utca kompozíció. Ezt az életnagyságú alakokból és építményből álló, monumentális együttest a könnyen vágható, formálható, de könnyen is pusztuló hungarocellből textil, kóc, növény és tükörüveg felhasználásával készítette el. A székesfehérvári kiállítást követően Luzernben, egyes részleteit az 1982. évi Velencei Biennálén és 1983-ban Stockholmban, majd Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában is bemutatták.
Utca A festményt őrző épület ( Káptalan u. 5. ) Közigazgatási adatok Ország Magyarország Település Pécs Cím Káptalan u. Építési adatok Szobrász Schaár Erzsébet Készítés ideje 1974. (? ) Áthelyezések évei 1991. Felhasznált anyagok hungarocell, később gipsz Tulajdonos Janus Pannonius Múzeum Alapadatok Típus installáció Stílus modern Átmérője 24 m Elhelyezkedése Utca Pozíció Pécs térképén é. sz. 46° 04′ 42″, k. h. 18° 13′ 32″ Koordináták: é. 18° 13′ 32″ Az épület az udvar felől A Schaár Erzsébet: "Utca" Schaár Erzsébet szobrásznő utolsó, nagy alkotása, amely a pécsi Múzeumutcában (Káptalan u. ) tekinthető meg. Története [ szerkesztés] Az épületet Janáky István tervezte 1985–86-ban, posztmodern stílusban. 1991-ben helyezték el benne az alkotást, az először 1974-ben Székesfehérváron, majd '75-ben a svájci Luzernben kiállított – eredetileg és ideiglenesen hungarocellből készült – kompozíció időtállóbb anyagú rekonstrukcióját. Schaár Erzsébet művészetének eme összegzése tér és ember kapcsolatának, tér és idő korrelációjának szuggesztív megjelenítése, mely egyebek között neves magyar művészek portréit ( Szabó Lőrinc, Patkós Irma, Psota Irén), illetve környezeti alkotásokat (Kirakat, Tükörszoba) foglal magába, végleges változatában gipszből formázva.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Schaár Erzsébet: "Utca". Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Utca A festményt őrző épület ( Káptalan u. 5. ) Közigazgatási adatok Ország Magyarország Település Pécs Cím Káptalan u. Építési adatok Szobrász Schaár Erzsébet Készítés ideje 1974. (? ) Áthelyezések évei 1991. Felhasznált anyagok hungarocell, később gipsz Tulajdonos Janus Pannonius Múzeum Alapadatok Típus installáció Stílus modern Átmérője 24 m Elhelyezkedése Pozíció Pécs térképén é. sz. 46° 04′ 42″, k. h. 18° 13′ 32″ Koordináták: é. 18° 13′ 32″ Az épület az udvar felől A Schaár Erzsébet: "Utca" Schaár Erzsébet szobrásznő utolsó, nagy alkotása, amely a pécsi Múzeumutcában (Káptalan u. ) tekinthető meg. Története Az épületet Janáky István tervezte 1985–86-ban, posztmodern stílusban. 1991-ben helyezték el benne az alkotást, az először 1974-ben Székesfehérváron, majd '75-ben a svájci Luzernben kiállított – eredetileg és ideiglenesen hungarocellből készült – kompozíció időtállóbb anyagú rekonstrukcióját.
– Források [ szerkesztés] Schaár Erzsébet: "Utca" a Janus Pannonius Múzeum oldalán Schaár Erzsébet: "Utca" a oldalán Schaár Erzsébet: "Utca" az oldalán
Írta: Osgyán Edina "Schaár Erzsébet tereket alkot" – írta a magyar szobrászról Pierre Emmanuel, a Francia Akadémia tagja. Való igaz, hogy Schaár művészetében a modern szobrászat új térértelmezése jelent meg a hatvanas években, de mindezt hosszú út előzte meg. Schaár Budafokon, a Leányka utcában született 1908. július 27-én. Az Iparrajziskolát követően a Képzőművészeti Főiskolára járt 1924–1926 között, ahol Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. Tizenhét évesen megformázta édesanyja portréját, ez a munka már egyértelműen kimagasló karakterábrázoló képességét mutatta, és Schaár a hatvanas évekig így, vagyis portéistaként értelmezte önmagát. Déryné szobrát 1953-ban a Városligetben állították fel, 1965-ben került a Margit-szigeti Művészsétányra (Fotó: Jámbor Ivett) Korai munkáira jellemző volt a klasszikus, finom mintázás, majd a szobrok felülete változni kezdett, megjelentek a burjánzó, expresszív, durván kezelt felületetek. Mint mondják, "saját szobájában látta meg alkotásainak színpadát, ebből az intim térből kerülnek ki főszereplői".