Folytatjuk virtuális űrsétánkat szerda esti Élő csillagászattal a Svábhegyi Csillagvizsgáló és a Csillagá közös szervezésében. Utazzunk messze a képzeletünk és az előadás segítségével, pillantsunk bele a világűr titkaiba a mindenki számára érthető előadáson. 40 perc előadás, majd 20 perc kérdezz-felelek. Szakértőnk várja a nézői hozzászólásokat, amelyeket már előadás közben is fel lehet tenni. Kiss László csillagász, Széchenyi-díjas akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója fog elkalauzolni minket a csillagok világába. Az élő közvetítést a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook live-on érhető el díjtalanul!
A díjat legelső alkalommal Simonyi Károly legendás fizikaprofesszor vehette át, de a későbbi díjazottak között megtalálható Freund Tamás is, az Akadémia jelenlegi elnöke, Marx György fizikus, R. Várkonyi Ágnes történész, illetve Vekerdi László művelődéstörténész is. Fotó: Svábhegyi Csillagvizsgáló Dürr János, a TÚK elnökének indokolása szerint idén azért esett a választás Kiss Lászlóra, mert a neves kutató "nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti". Kiss László akadémikus, Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke. Elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik, szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése és az exobolygók vizsgálata űrcsillagászati módszerekkel. Az MTA Lendület-programjában más csillagok körül keringő bolygókat vizsgált, illetve részt vesz a Kepler-űrtávcső asztroszeizmológiai konzorciumának a munkájában.
UFOLÓGIA ÉS A LAPOSFÖLDESEK A csillagász szerint napjainkban vannak olyan áltudományos hiedelmek, amikkel a csillagászat nem tud mit kezdeni: ilyen például az asztrológia vagy az ufológia. "Ezek nagyon régre visszavezethető hiedelmek, én személy szerint azt gondolom, hitpótlékok. Az elmúlt években a laposföldhívők is nagy médianyilvánosságot kaptak, viszont aztán a koronavírus járvány alatt mintha ez a lapos föld kigömbölyödött volna. Ezekkel a dolgokkal nem nagyon lehet mit kezdeni. Folyamatosan visszatérő jelenség a szakterületünkön, hogy egyes emberek rögeszmésen hisznek abban, hogy ők tudnak valamit, amit a hivatalos tudomány rosszul tanít, de aztán a cáfolatot mégis a hivatalos tudománytól várják. Ez szerintem elég paradox" – fejtette ki a véleményét az SZTE asztrofizikusa. ELON MUSK NAGYOBB MAGABIZTOSSÁGGAL ÁLLÍT DOLGOKAT, MINT AMENNYIRE AZOKAT A VALÓSÁG IGAZOLJA Kiss László mindezek mellett hozzátette, hogy ami még a nagyközönséget is gyakran szokta foglalkoztatni, hogy az űrkutatás fellendülése is tetten érhető, a nagyhatalmak közötti politikailag is inspirálódott "űrverseny" szinte a szemünk előtt zajlik.
Ami az űrállomást érő hatásokat illeti, Kiss László kifejtette: a 420 kilométeres magasságban töltött részecskék bombázzák az űrállomást, amellett, hogy naponta 15, 5-szer megkerüli a Földet, tehát folyamatos a nappalok és éjszakák váltakozása. "Amikor a Nap megmelegíti, bazi meleg, amikor meg nem süt rá, marha hideg lesz. Tehát a külső hőingás sokkalta nagyobb megerőltetést jelent, mint a légkör által temperált a Föld felszínén" – magyarázta a csillagász. A mágneses tér vezeti a Föld mágneses burkában is a csapdázott töltött részecskéket, és amikor a Nemzetközi Űrállomás a dél-atlanti anomália tájékán jár, erősödő külső sugárzási, illetve részecskebombázási hatások lépnek föl, és ezt az elektronikák "nem szeretik". Olyan, mintha egy Forma–1-es autót benzinnel locsolgatnánk és néha begyújtanánk – érzékeltette. Kiss László ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nyilvánvalóan megvannak azok a szabványok, amelyeket teljesíteni kell, hogy egyáltalán életfenntartásra alkalmasnak legyen minősítve az ISS.
Az, hogy egy tumor jó- vagy rosszindulatú, szaporodásának és növekedésének módja határozza meg. Jóindulatú daganat: Ez a tumor nem tud megtámadni más szerveket, nem terjed el a szervezetben, mert egy burok veszi körül, ami ezt megakadályozza, így áttéteket sem tud okozni, Lassan növekszik, de ennek ellenére óriási méretűre is megnőhet, ami különböző problémák forrása lehet. Ezért fontos a rendszeres vizsgálat, szűrés a diagnosztizálás után is! Kellemetlen, akár fájdalmas érzést is okozhat, hiszen megnőtt mérete miatt nyomhat idegeket, elzárhatja a vér útját, amely károsodáshoz vezethet. A tüdőrák típusai - Tüdő jóindulatú daganatai. A test bármely részén előfordulhat, így például a bőrön, kötő- és zsírszövetekben, szervekben, csontokban, de akár az agyban is. Általában nem kell semmit csinálni vele a rendszeres ellenőrzésen kívül. Ha nagyobb az esélye annak, hogy rosszindulatúvá váljék, általában műtét útján eltávolítják. A legtöbb esetben könnyen operálható, nem újul ki, és az életet sem veszélyezteti, de lehetőség van a gyógyszerrel történő kezelésére is.
Minden rosszindulatú daganatra igaz, hogy a kezelés befejeztével nagyon lényeges részt venni az előírt kontrollvizsgálatokon. Így a betegség kiújulását vagy az áttétképződést korán észre lehet venni, és elkezdhető a megfelelő terápia. Érdekelhet még...
A hámszövetből kiinduló rosszindulatú rákok a karcinómák, a kötőszövetieket pedig szarkómáknak nevezik. A rákos megbetegedéseket azon szervek alapján is lehet csoportosítani, amelyben az elsődleges (primer) tumor létrejön. Minél előbb, annál jobb Az elsődleges tumor mielőbbi felfedezése és eltávolítása azért fontos, mert minél tovább növekedik, annál valószínűbb, hogy valóban áttétet is képez. A teljes gyógyulás csak valamennyi tumoros góc felszámolásával érhető el, de amennyiben a primer daganatot nem fedezik fel idejében, ez már nem mindig lehetséges. Ilyenkor a betegség halálos kimenetelű. Rák, áttét, daganat: pontosan mik ezek? | AHCC. A metasztázisok rendszerint az eredeti tumorhoz közel vagy a műtéti hely közelében, a közeli nyirokcsomókban, illetve a vérárammal elérhető szervekben képződnek. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, - azaz környezeti tényezők, - valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak, illetve felerősíthetik a külső hatást.
Az elsődleges daganatforrástól függően, ha egy csigolyát érint az áttét akkor a csigolya eltávolítását végezzük el csigolyák közti rögzítéssel. Amennyiben több csigolyát, csontokat esetleg több szervrendszert is érint a folyamat és fenyegető bénulás miatt gerincsebészeti beavatkozás szükséges, általában az idegelemek felszabadítását végezzük el az áttétes csigolya eltávolítása nélkül, lehetővé téve a bénulás elkerülését és az elsődleges daganatos betegség további kezelését. A gerincdaganatok műtéti kezelése a gerincsebészet egyik különösen nagy szakértelmet és tapasztalatot igénylő ága. Jó-és rosszindulatú daganatok. Hazánkban az Országos Gerincgyógyászati Központban operáljuk a magyarországi gerincdaganatos betegek túlnyomó részét, nemzetközileg is elismerten magas szinten.
Szervezetünkben nap mint nap - egyes adatok szerint napi mintegy ezer alkalommal - keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel az immunrendszer sejtjei - a limfociták, NK- sejtek stb. - ezeket normálisan képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújnia a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre nagyobb az esély, ha az immunrendszer valamiért eleve gyengébb hatásfokkal működik. Ismert tény, hogy egyes betegségek (pl. AIDS) vagy immunszupresszív gyógyszerek szedése gyengítik az immunrendszert. Jóindulatú vagy rosszindulatú? A rendellenes működésű sejteket három nagy csoportba osztjuk: A jóindulatú (benignus) tumor soha nem ad áttétet, a helyén marad, és a környező sejtektől, szövetektől saját kötőszövetes tokban elhatárolódva növekszik. Eltávolítása után a beteg maradéktalanul gyógyultnak tekinthető. Leggyakoribb képviselői a méh simaizom-tumorai, a miómák, egyes festékes bőrelváltozások, illetve a főleg a tarkón és háton található zsírtumorok.