A kórházi napi térítésre szóló kiegészítő biztosítás célja, hogy kórházi ellátás esetén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésével segítse a kedvezményezettet például a kórházi tartózkodással kapcsolatos többletköltségek fedezésére. Rövidített a kockázatkizárási időn az NN Biztosító. Április 21-étől a biztosító több konstrukciónál is az ügyfelei javára tér el egyoldalúan a szerződési feltételekben meghatározottaktól a pozitív teszttel igazolt COVID-19 megbetegedésből eredő kórházi kezelés esetén. A piacon általában jellemző 90 vagy 180 nap helyett a COVID-19 esetében mindössze két hétre rövidíti le a kockázatkizárási időt az NN Biztosító. Eszerint, ha az érintett termékeknél a kockázatviselés kezdete után két héttel pozitív tesztje van és COVID-19 megbetegedés miatt az ügyfél kórházi ellátásra szorulna, a biztosító már folyósítja a kórházi napi térítés összegét, szemben a terméktől függő korábbi három-hat hónapos türelmi idővel. Meghatározott esetekben a biztosító a kórház fogalmát is tágabban értelmezi: ebbe ugyanis az új koronavírusos fertőzéskor a járvány elleni védekezésre, az egészségügyi ellátórendszer kapacitásának bővítésére kialakított ideiglenes létesítményeket is beleérti.
Ezért javasolják, hogy az elismert szolgálati időről érdemes adategyeztetést kérni a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól. Aki rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, ezt egy egyszerű beadvánnyal kezdeményezheti. Az egyeztetést egyébként korcsoportonként központilag is kezdeményezi a nyugdíjfolyósító, így mindenkire sor kerül majd. Az öngondoskodás is megoldás lehet Annak, aki hosszabb időt töltött már el alacsony bejelentett fizetéssel, vagy akár esélye sincs arra, hogy a közeljövőben olyan bejelentett havi jövedelme legyen, amely érdemi nyugdíjra jogosítja, különösen fontos az öngondoskodás – tanácsolja a biztosító, jelezve, hogy ennek elkezdése sosem késő. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a nyugdíjbiztosítás mellé (tavaly óta) adókedvezmény is jár, ami akár évi 130 ezer forintnyi is lehet. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
@inproceedings{Dina2017UnitLinkedBM, title={Unit-Linked biztos{\'i}t{\'a}sok modellez{\'e}se az NN biztos{\'i}t{\'o} szeml{\'e}let{\'e}ben}, author={abszorv{\'a}lt Balogh Di{\'a}na}, year={2017}} A vilagban nagyon fontos dolog, hogy az emberek a megtakaritott penzuket mibe es milyen modon fektetik be. Mindenki probal hosszabb tavon gondoskodni. A vilagban na-gyon sok problemat okoz a demografiai eltolodas, ezert is nőhet a megtakaritasok szama. Az idősebb korosztaly segitseget var az aktivan dolgozo fiatalabb tarsadalomtol. Azok a fiatalok, akik kezdetektől takarekoskodnak nem lesz problemajuk kesőbbi eletukben. Erre viszont szamos megoldast kinalnak a biztosito tarsasagok. A…
Radioaktív felhő terjedése Április 28-án jelentették, hogy a Csernobili Atomerőmű egyik reaktora a baleset miatt felhőt bocsátott ki az 1000 mérföldnél távolabbi Skandinávia felé. A felhő az északi-sarki régión keresztül egy héten belül elérheti az Egyesült Államok nyugati partját is - jelentette ki a Környezetvédelmi Ügynökség. 1986. április 26-án, kora reggel megkezdődött "A csernobili csata" miután a csernobili atomerőmű négyes számú reaktora felrobbant, és egy lángoszlop emelkedett 750 méter magasra a hajnali ukrán égbolton. A következő nyolc hónapban 800 ezer, a Szovjetunió minden pontjáról érkezett fiatal katona, bányász, tűzoltó és civil dolgozott azon, hogy megszüntesse a radioaktív anyagok környezetbe jutását és egy "szarkofágot" készítsen a megrongálódott reaktor köré, amely visszatartja a további radioaktivitás kikerülését. Habár már eltelt 20 év a szörnyű baleset óta, az emberekben még mindig erősen él Csernobil emléke, hiszen akkor kellett szembesülnünk azzal a ténnyel, hogy egy ilyen jellegű baleset megtörténhet, és számolnunk kell a következményeivel.
A csernobili csata igaz története 8 res publica Online A csernobili csata igaz története 8 rest of this article from smartphonemag Kiválasztott témakör | Csernobil archívum 1986. április 26-án, kora reggel megkezdődött "A csernobili csata" miután a csernobili atomerőmű négyes számú reaktora felrobbant, és egy lángoszlop emelkedett 750 méter magasra a hajnali ukrán égbolton. A következő nyolc hónapban 800 ezer, a Szovjetunió minden pontjáról érkezett fiatal katona, bányász, tűzoltó és civil dolgozott azon, hogy megszüntesse a radioaktív anyagok környezetbe jutását és egy "szarkofágot" készítsen a megrongálódott reaktor köré, amely visszatartja a további radioaktivitás kikerülését. Habár már eltelt 20 év a szörnyű baleset óta, az emberekben még mindig erősen él Csernobil emléke, hiszen akkor kellett szembesülnünk azzal a ténnyel, hogy egy ilyen jellegű baleset megtörténhet, és számolnunk kell a következményeivel. Rendező: Thomas Johnson Szereplők: Tim Birkett A csernobili csata igaz története Thomas Johnson, illetve a Discovery Channel dokumentumfilmje az 1986-os csernobili katasztrófáról.
A csernobili csata igaz története 5. rész - YouTube