Hölderlin egyik utolsó verse (töredéke) Az élet felén (1802) című létösszegző vers. A létösszegző vers a romantikában született, bár a fogalom a korábbi évszázadok számvetésszerű, ars poetica jellegű költeményeire is kiterjeszthető. A költő e verstípusban számadást készít, saját pályáját, önmagát, eszméit értékeli. A magyar irodalomban Arany Jánosnál, de XX. századi költőink – Kosztolányi Dezső, József Attila – költészetében is találkozunk e verstípussal. A rövid vers Hölderlin élete derekán született. Gyönyörű lírai vallomás, új hang a költő művészetében, ez az új hang azonban nem egy új költői korszak kezdete, hanem egy különös életmű lezárása. A vers rövidsége, nyitottsága a befejezetlenségre utal, s épp az hiányzik belőle, mely e műfaj fő sajátossága. Hölderlin az élet fele martinez. Nemcsak az eddig végzett munka értékelése, összegzése hiányzik a versből, a szöveg kapcsolatai is csak asszociatív módon értelmezhetők. Az első szakasz tiszta, természeti idillje, az ősz (érett gyümölcsök, virító rózsák, a tóban úszkáló fenségesen szép hattyúk) "tükörjáték"– nem egyszerűen, konvencionálisan áll szemben a második szakasz telével.
Friedrich Hölderlin 1770. március 20-án született. Ebben az évben ünnepeljük születésének 250. évfordulóját. 1843. június 7-én halt meg. Születésének idején virágzott a német klasszicizmus "aranykora". A nagy klasszikusok egyikeként halt meg. Hol találunk igazságot? A vallásban? A filozófiában? Hölderlin az élet fele 2. A művészetben? Vagy csak a "puszta életben"? Ahhoz, hogy megtudjuk az igazat egy művészről, vajon az életrajzát kell megvizsgálnunk vagy az életművét? Nézzük meg közelebbről. Hölderlin élete Mit tudunk róla? Egy kis vidéki városban, a Neckar folyó mentén fekvő Nürtingenben nőtt fel, boldog, álmodozó gyermekkora volt mélyen elmerülve a természet sokrétű szépségében: A suttogó ligetek harmóniája nevelt fel és a virágok között ismertem meg a szeretetet. Isten karjaiban nőttem föl. Ezt szigorú mértékletesség évei követték Maulbronn vidéki iskolájában, majd protestáns teológia tanulmányok a tübingeni egyházi akadémián. Otthagyta azonban az akadémiát, mivel nem volt képes lelkipásztorrá válni, ahogy anyja szerette volna.
Első verseit, s Hüperión című regényének részletét Schiller jelentette meg folyóiratában, a levélregény a lélek belső hullámzását, az emberi törekvések sikereit és kudarcait érzékelteti. A töredékben maradt mű bölcseleti és önéletrajzi elemeket is tartalmaz. HÖLDERLIN: AZ ÉLET FELE ÚTJÁN Sárga virággal és vad rózsákkal rakva csüng le a part a tóba, ti nyájas hattyuk és részegen csóktól a józan és szent vízbe mártjátok fejetek. Hölderlin az élet fele online. Jaj nékem, hol kapok én, ha tél jön, virágokat és hol napsugarat és árnyékot a földön? Falak merednek szótlan s hidegen a szélben csörögnek a zászlók. (fordította: Kosztolányi Dezső) Hölderlin 1794-ben Jénában újból találkozott Schillerrel, s hatására ő is ünnepelte a francia forradalom új világát, himnuszokat írt a szabadsághoz, az emberiséghez, a harmóniához és a természethez. 1795-ben házitanító lett egy frankfurti bankárnál, s szerelmi viszonya szövődött annak feleségével. Az asszonyt Diotimaként, az ókori görögség megtestesítőjeként ünnepelte verseiben és a Hüperión második részében, mely 1799-ben jelent meg.
Kétségbeesett felkiáltása, kérdése a beszélőt helyezi a vers előterébe: az elképzelt, megidézett téli világtól való félelem még szokványos megoldás, melyet erősít a virág-motívum ismétlődése is, ugyanakkor a verszárlat időbeli síkváltása váratlan és tragikus fordulat. A bezártságot és félelmet sugalló "néma falak" és "zörgő szélkakas" jelenbelisége átértelmezi a korábbi toposz-ellentétet, s meghatározza a beszélő helyzetét is: a tél már itt van, az életnek az "élet felén" vége van. Töredék: fragmentum (lat. ); típusai: - be nem fejezett műalkotás; lehet szándékos (Radnóti: Töredék) vagy a körülmények hatására befejezetlen műalkotás pl. a szerző halála következtében. Friedrich Hölderlin: Az élet felén (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek. Ilyen pl. Kafka A per című regénye (barátja, Max Brod szerkesztette össze a meglévő részeket a szerző végakaratának figyelmen kívül hagyásával); -teljes műből fennmaradt részlet, ahol a hiányzó részek megsemmisültek vagy elvesztek (gyakori az antik költészetben pl. Arkhilokhosz: Neobulé című verse vagy Szophoklész: Nyomkeresők című műve).
Fontos a versben az évszakszimbolika, amely a két strófában ellentétesen alakul: az 1. versszak képei a nyárhoz kapcsolódnak, és a természet boldog önfeledtségét, gazdagságát, öntudatlan idilljét érzékeltetik. Sárga gyümölcs: érett, telt gyümölcs. Vadrózsa: tavasszal nyílik (valami szépséggel telten van ez az időszak jelen). a 2. versszak a tél kopárságát, fenyegetését, ridegségét ábrázolja, ami az értékek pusztulását jelenti. A beszéd hiányára utaló határozószó (" szótalanul ") és a zászlók kellemetlen hangja (" csattognak ") a világ idegenségét, részvétlenségét és a lírai én világidegenségét fejezik ki. HETI VERS - Friedrich Hölderlin: Az élet fele útján - ekultura.hu. Költői eszközökben a téli kopárság leírása a gazdagabb, ez a rész a metaforizáltabb. A cím egy birtokos jelzős szókapcsolat, témajelölő. Archetípusos motívum, életjelkép: az élet felén a születés és az elmúlás közti élet felét jelenti, de az évszakok adta élet felén is járunk. A földi életnek egy kitüntetett pontja ez: az a pillanat, amelyből az ember beláthatja, értelmezheti és értékelheti saját életútját, egyéni sorsának alakulását.
Ismét a tübingeni klinikára került, majd 36 évig egy szabómesternél élt, elborult elmével, a halál 1843. június 7-én váltotta meg szenvedéseitől. Életében nem sok elismerést kapott, halála után feledés borult művére, s csak a múlt század elején fedezték fel újra.
Talán az ok, hogy a kutyákkal való kapcsolatunk elégedettebbé tesz bennünket, mint más emberekkel való szálaink, abban keresendő, hogy tőlük mindig feltételek és kritika nélküli pozitív visszajelzéseket kapunk. Ez nem véletlen. Generációkon keresztül úgy választották ki az egyedeket a tenyésztés során, hogy reakcióik a lehető legerősebbek legyenek az emberi dicséretre – legalább olyan erősek, mint a táplálékra. Egy kutya elvesztése teljes. A kutyák felismerik az embert, és megtanulják értelmezni az emberi érzelmi állapotokat pusztán az arckifejezésekből. A tudományos kutatások azt is jelzik, hogy a kutyák megértik az emberi szándékokat, megpróbálják segíteni a tulajdonosukat, és elkerülik azokat az embereket, akik nem működnek együtt a gazdikkal, vagy nem bánnak jól velük. Nem meglepő tehát, hogy az emberek is pozitívan reagálnak az ilyen szeretetre, segítségre és hűségre. A kutyatulajdonosok magasabb pontszámot érnek el a jólétre vagy a boldogságra vonatkozó felmérésekben is. Nem csak "mint egy" családtag – Az egyik kutatás igyekezett bizonyítani a kutyák erős pozícióját a családban, mégpedig egy névtévesztési gyakorlattal.
Egy hosszú ideje velünk élő kedvenc elvesztése után a gyász érzése teljesen természetes. Az állat egy évtizeden át vagy még tovább szerves része volt a mindennapoknak, mély kötődés alakult ki felé. Elvesztése után hatalmas üresség marad. A gyász mindig tovább tart, mint amennyire az ember számít, éppen ezért ne türelmetlenkedjen, adjon magának annyi időt, amennyi csak kell. A gyász során különféle érzelmi stádiumokon megy át az ember. Egy kutya elvesztése teljes film. A leggyakoribb és legerősebb a depresszió. Ilyenkor gyakran megjelenik a bűntudat érzése is. Elgondolkodik azon, vajon megtett-e mindent kedvencéért. Elkezdődik a "bárcsak" és a "ha" korszaka. Ha a gazdának meg kellett hoznia az elaltatás nehéz döntését, akkor a bűntudat még erősebb lehet. Így van ez súlyosan beteg állatok esetében, amikor pedig ez a döntés megmentheti az állatot a szenvedéstől. Érezhet haragot is, különösen akkor, ha az állat baleset áldozata lett, vagy ha azt érzi, az állatorvos nem tett meg mindent kedvencéért. A szakértők véleménye szerint nagyon fontos az érzések kifejezése.