Szeptember volt, Búcsúzott a Hold, Nem voltak csillagok, Szemed már nem ragyog! Hűvös a kezem, Nincs napsugár, Mióta elhagytál, Szememben könny ragyog! Nem találom a helyem, Nálad hagytam a szívem, Mindig nálad keresem! Klasszik Lasszó: Magyar szakítós fesztiválokon, klubokban, színházakban Július 12-én igazi sztárparádé lesz a Várkert Bazárban A Klasszik Lasszó - Magyar Szakítós létrejötte egy véletlennek köszönhető: Czinki Ferenc író, a Blahalouisiana zenekar kiváló zenészeivel (Schoblocher Barbara, Jancsó Gábor, Pénzes Máté) kiegészülve egy műsorába meghívta vendégnek Kemény Zsófi költőt és Vitáris Ivánt, akit az Ivan & The Parazolból ismerhet a közönség. Később csatlakozott hozzájuk Sárkány Bertalan ütőshangszerekkel a Mary Popkids zenekarból, végül pedig BenkŐ Dávid a PASO-ból. Klasszik Lasszó - Magyar szakítós koncert a Várkert Bazár Szárazárok színpadán Ebből jött létre az alkalmi alkotócsoport, ami idén új, Magyar Szakítós című műsorával szerepel fesztiválokon, klubokban, színházakban – július 12-én a Várkert Bazár Szárazárok színpadán lépnek fel.
Tiszteletbeli brazil állampolgár lett Lewis Hamilton hétszeres világbajnok Forma-1-es autóversenyző. Lewis Hamilton (TASR/AP) A Mercedes brit pilótája tavaly megnyerte a dél-amerikai országban rendezett futamot Interlagosban, majd a brazil zászlóval ünnepelt a pódiumon. Ezután az egyik országgyűlési képviselő javasolta Hamilton tiszteletbeli állampolgárságát, amelyet csütörtökön fogadtak el a képviselők. "Nem találom a szavakat, Brazília az egyik kedvenc helyem a világon, és alig várom, hogy viszontlássam" - hálálkodott közösségi oldalán a 37 éves sztár, akinek a brazil Ayrton Senna a példaképe, és Sao Paulóban nyerte meg 2008-ban az első vb-címét. A 103 futamgyőzelemnél tartó versenyző tavaly óta Sir Lewis Hamiltonnak nevezheti magát, miután Károly walesi herceg lovaggá ütötte. MTI
Nem találom a helyem... - YouTube
Amíg vízilabdáztam, egy atlétának tekintettem magam, akinek a játéka a fontos, az, hogy jól vagy rosszul dobott. Nagyon zárkózott voltam, de most már nyitok a világ felé. Ráadásul amikor majd a könyvet olvassák, én nem leszek ott, mert amitől én nagyon ódzkodtam, az a tömeg meg a nyilvánosság. A könyv egy korlátlan lehetőség arra, hogy úgy ismerjenek meg, amilyen tényleg vagyok. Olyan dolgokat árul el, amelyet nagyon kevesen tudtak, mint például a klórallergia vagy a lelki szorongások. Ez borítja az önről kialakult képet. Nem tart ettől? – Nem. Úgy gondoltam, ez így jó lesz, de ez persze nem jelenti azt, hogy én most bulvárszereplő leszek, és elmegyek minden műsorba, vetélkedőbe celebnek. Ez egy különlegesség, amely egy életre megmarad, és akit tényleg érdekel az én személyem, ebből megtudhatja, milyen vagyok. Atléta Amíg vízilabdázott, csak az számított neki, hogyan játszik Okoz majd meglepetést a történetekkel? Biztosan, hiszen olyan is van benne, amelyet még anyukám és apukám sem tud.
Ha történeti forrásnak tekintjük a Bibliát, akkor az első Szentély korában, Saul, Dávid és Salamon király idején rendkívüli gazdagságban éltek a zsidó királyok. Magyar történelmi arcképcsarnok / Mátyás király (1458-1490). Vagyonukra magyarázatot adhatnak a Szentírásban nem említett, a mai Izrael területén lévő Timnában, illetve a mai Jordániában lévő Kirbet-en-Nahaszban, a Holt-tengeri árok két oldalán található rézbányák. Multidiszciplináris vizsgálatok alapján Erez Ben-Joszef régész arra a következtetésre jutott, hogy a timnai rézbányák egy kiterjedt ipari-gazdasági rendszer részét alkották, amelyet az Ószövetségben is szereplő edomiták működtettek. Ipari mértékű rézkitermelés Az elmúlt 70 évben komoly régészeti vita zajlott arról, hogy Salamon király csak egy helyi kiskirály vagy valóban jelentős királyságot építő történeti személy volt, mivel a legutóbbi időkig alig találtak hiteles bizonyítékokat a Biblia birodalmának korából, mintegy háromezer évvel ezelőttről – idézi az MTI tudósítása. Erez Ben-Joszef felfedezései azonban megerősítik a jelentős korai királyság elméletét, mert bizonyítják, hogy ipari mértékű fémkitermelés folyt évszázadokon át ebben a korban.
A fémek és a belőlük kovácsolt fegyverek és bronzeszközök pedig királysággá fejlesztették a korábbi korok egyszerű mezőgazdasági településeit a térségben. A régész mintegy ezer timnai rézbányát vizsgált meg, és olyan szerves anyagokat talált, amelyek lehetővé tették a szénizotópos kormeghatározást. Kiderült, hogy a rendkívül száraz éghajlaton megmaradt leletek – magok, élelem- és ruhamaradványok – a Bibliában Salamon uralkodásaként megjelölt korból származnak. Ez lehetett a zsidó király gazdagságának forrása | 24.hu. Sába királynőjével kereskedhetett Úgy tűnik, hogy az edomiták megolvasztották a rézércet, és ezzel fizették meg a Salamon területén történő áthaladás vámját. Ebben a korban, háromezer évvel ezelőtt a réz volt a legértékesebb ásványi anyag, a termelés volumene alapján ezeket a helyeket csakis egy fejlett, hierarchikus társadalom tudta működtetni. A szakértők szerint Salamon a mai Eilattól mintegy 30 kilométerre, északra lévő Timna bányáiból szerzett rezet, amelynek egy részét felhasználta, egy részét pedig aranyra és ezüstre cserélte.
Könnyen lehet, hogy a királynak a távoli tartományok felett csak szimbolikus hatalma volt és sok tartomány jelentős autonómiát élvezett. A Litvániában élt Smuel Strasun rabbi (1793-1872) ezt az álláspontot képviselte: "Az Achavéros uralma alatt álló tartományok különböző szintű önállóságot élveztek. Egyes területek felett egyedül ő állt és ő parancsolt, máshol pedig egy vazallusa uralkodott és adta ki az utasításokat". Ez az elgondolás magyarázatot ad arra, hogy Mordecháj és Eszter miért küldött ki két levelet a birodalomban élő zsidóknak purim ünnepéről. Alapvetően csak a király közvetlen uralma alatt álló tartományokban akarták bevezetni az ünnepet, mert itt voltak életveszélyben a zsidók, majd később döntött úgy, hogy az egész birodalomban kihirdetik. Zsidó király voli low. Ezért volt szükség a második levélre, hogy a vazallus államokban élő zsidók is értesüljenek purimról. Ez egybevág Ávráhám ibn Ezra rabbi (1089-1167) véleményével, aki szerint Achasvéros vazallusai közé tartoztak Európa egyes országai (az Óperzsa Birodalom lefedte a mai Görögország és Bulgária nagy részét), Ciprus, Kréta és számos egyéb sziget.
Értékelés: 51 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: ".. egy bizonytalan álorcát a késő világ ne csudáljon... " A filmsorozat dokumentumszövegek, önéletírások, levelek felhasználásával rajzolja meg a történelmi személyek portréját. Ezúttal I. Zsidó király vol paris. Mátyás legnagyobb magyar királyunk emlékét elevenítjük fel. A műsor ismertetése: A filmsorozat dokumentumszövegek, önéletírások, levelek felhasználásával rajzolja meg történelmi személyek portréját. Egyéb epizódok: Stáblista: július 21. - csütörtök
A többségnek sikerült az út, 7 ezren menekültek meg így. TERMÉSZETESEN VOLTAK ÁLDOZATOK IS, KÖRÜLBELÜL 500 EMBERT ELFOGTAK A NÉMETEK ÉS A DÁNIAI ZSIDÓSÁG ÖSSZESEN 50 ÁLDOZATA KÖZÜL TÖBBEN A VÍZBE FULLADTAK. Egy csónak, amely két családot szállított, kilyukadt, majd leszakadt az alja, mindenki a vízbe esett, és az októberi hideg időben és vízben két órát kapaszkodtak, amíg egy hajó ki nem mentette őket. Volt, aki túlélte a várakozást, de többen odavesztek. Kuruc.info - BLM helyett HLM: frappáns molinóval üzentek az angoloknak a magyar szurkolók. Egy másik bajba jutott család iránytű nélkül hánykolódott a tengeren, később kiderült, hogy valójában még alig távolodtak el a dán partoktól, amikor végre jött egy hajó. Ám ez a kapitány nem segített. Amikor a család azt látta, hogy már a német motorcsónakok közelednek, mindenki ivott az előre elkészített morfiumos konyakból, hogy élve ne kerüljenek német kézre. A történetet a dokumentumfilmben elmesélő hölgy, ahogy a családtagjai is, végül mégis megmenekült. A méreg nem hatott, a németek elfogták őket, de túlélték a koncentrációs tábort.
DÁNIÁBAN VALÓBAN NEMZETI ÜGY VOLT A ZSIDÓK MEGMENTÉSE. Zsidó király voltaire. Bárhol a világban, ha a nácik megjelentek, mindenhol akadt kollaboráns, besúgó, helyi náci, de Dániában annyian dolgoztak a menekítésen, hogy az akció sikeres lehetett. A helyi zsidóság 99 százaléka túlélte a holokausztot, és ez a dán tanárok, ruhagyári munkások, halászok, matrózok, kikötőparancsnokok és a helyi rendőrök örök dicsősége marad. (Borítókép: Német katonák menetelnek Koppenhága utcáin 1940. április 21-én / Mondadori via Getty Images)
Január 27. a holokauszt emléknapja, 75 éve ezen a napon szabadult fel az auschwitzi haláltábor. Ilyenkor elsősorban arra emlékezünk, hogy a náci Németország, ahol csak tehette, izolálta, majd deportálta a zsidó származású embereket, a háború során összesen hatmillió zsidó ember vesztette életét. A holokauszt borzalmai mellett arra is érdemes lehet emlékezni, hogy néhány európai ország, több európai nép remekül helytállt a vészterhes időkben. Tavaly ezen a napon mutattuk be Albánia esetét, amely az egyetlen európai ország volt, ahol a második világháború végén több zsidó élt, mint a háború kezdetekor, hiszen az albánok nem segítették a deportálásokat, sőt befogadtak menekülőket. Dániáról ugyanez nem mondható el: a 8 ezer dániai zsidó közül 1943 októbere után szinte senki nem maradt az országban, ám ennek az oka egy hősies akció volt. A zsidók szervezett Svédországba menekítésében rengeteg bátor és jó szándékú dán vett részt. X. Keresztély kilovagolt Dániát 1940. április 9-én szállták meg a németek.