Egy kutya hazatér leírása W. Bruce Camerontól, a New York Times és USA Today bestseller könyv, az Egy kutya négy életének írójától, amiből már mozifilm is készült! Lucas Ray teljesen megdöbben, amikor az út túloldalán álló, elhagyatott épületből egy imádnivaló kiskutyus is előkerül, akivel azonnal egymásra találnak. Bár a házban, ahol depressziótól szenvedő, veterán édesanyjával él, tilos kutyát tartani, Lucas nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy hazavigye Bellát. Bella megmagyarázhatatlan módon vonzódik Lucashoz, még akkor is, ha nem érti, mi szükség bizonyos játékokra, például a Nincs Ugatásra. Mivel a kutyát egyre nehezebb rejtegetnie a szomszédok elől, Lucas a munkahelyére, a Veterán Kórházba csempészi be. Bella itt azoknak tud örömet és megnyugvást okozni, akiknek a leginkább szükségük van rá. Mivel Denverben tilos pitbullt tartani, az állatvédelmi felügyelet magával viszi Bellát, és Lucasnak nem marad más választása, mint hogy nevelőcsaládhoz küldje a kutyáját, amíg rá nem jön, mit tegyen.
Hiába áll közé és az embere közé a hatszázötven kilométernyi, veszélyes coloradói vadon, egy lehetetlennek tűnő és feledhetetlen kalandra indul hazáig. Kiemelkedő történet a rendíthetetlen hűségről és a hihetetlen odaadásról. Az Egy kutya kalandjai egy gyönyörűen elmesélt, elbűvölő regény a köztünk és kedvenceink közt lévő elszakíthatatlan kötelékről. A szívnek e rendkívüli és üdítő utazása a szeretett bestseller, az Egy kutya négy élete stílusát idézi.
Azonban Bella, akit megvisel az elválás, nem hajlandó addig várni. Hiába áll közé és az embere közé a hatszázötven kilométernyi, veszélyes coloradói vadon, egy lehetetlennek tűnő és feledhetetlen kalandra indul hazáig. Kiemelkedő történet a rendíthetetlen hűségről és a hihetetlen odaadásról. Az Egy kutya kalandjai egy gyönyörűen elmesélt, elbűvölő regény a köztünk és kedvenceink közt lévő elszakíthatatlan kötelékről. A szívnek e rendkívüli és üdítő utazása a szeretett bestseller, az Egy kutya négy élete stílusát idézi. Hirdetés
Ebben a nagy-nagy rohanásban, egy pillanatra megölelt az Isten. Zavartan megálltam. Magamat magányosnak hittem. Annyi volt csak, hogy volt egy kis időm. Hogy épp nem kellett semmit sem tennem. Hirtelen azt láttam, valaki jön. Gondoltam, elmegy mellettem. Aztán a kezemre tette a kezét, és hosszan a szemembe nézett: betakart minket a csendesség, és hozzám bújtak a remények. Nem múlik el semmi sem, soha! A fű kizöldül, büszkén újra nő. Búcsú az alsós tanító nénitől verse of the day. Hogy lehettem annyira ostoba, hogy engedtem, hogy múljon az Idő. Csak álltam ott, és beburkolt az Isten, éreztem, hogy minden mozdulatlan, és ott volt a nagyvilág! A szemeimben. És egyedül voltam, végtelen magamban. Nagyon tetszik, követlek máshol is: Olvass hasonló verseket: Nagyon tetszik, megosztom másokkal is!
AndrasKacso (szerző) 2021. november 30. 17:26 Szavaidat, gondolataidat köszönöm, kedves Anna. Callypso 2021. november 1. 07:17 Csodálatosan fogalmaztad meg! Én nem kedvelem az őszt és a telet, de az a nyugodt szépség, amely a versedből ragyog, szinte elfeledteti az emberrel ennek az időszaknak minden nyűgjét és gondját... Szeretettel, elismeréssel gratulálok! madaras 2021. szeptember 9. 20:16 szép: "Repülőn jár, nem gyalog, hogy lássák az angyalok, tudja, érzi, menni kell, észrevétlen tűnik el. " Mikor még kijártam - kocsival - meglévő hétvégi házunkban - közelében volt egy gólyafészek... Pribék Máté: Búcsú az ősztől. tényleg érdekes - soha nem vettem észre mikoor jöttek és mikor mentek.... talán éjjel, mikor ember nem látta őket...? Elismerő szívvel olvastalak MeszarosneMaya 2021. augusztus 29. 07:29 Valóban, a gólyák ilyenek, jönnek, mennek, mint az emlékek. Jók a rokonértelmű kifejezéseid, s a hasonlataid. Szívvel olvastalak: Maya Teni 2021. augusztus 28. 15:01 Szeretettel gratulálok. Szívet hagyok nálad. Teni Eci 2021.
Úgy gondoltam, hogy ideje valamiféle reakcióval lenni a sok esetben alaptalan és téves információkat közlő kommentekre – fogalmazott a tanító. Mint mondta a videójának a célja az volt, hogy görbe tükröt tartson az alaptalan és bántó kommenteket megfogalmazó emberek számára. – Magam részéről a vita híve vagyok. Ha megfigyeljük, a "versbe" nem is kerültek olyan hozzászólások, amelyek észérvek alapján íródtak meg. A tapasztalatom az, hogy a pusztán rosszindulatból írt, minden realitást nélkülöző hozzászólásokkal nem lehet vitatkozni, csak veszekedni. Az pedig nem az én stílusom, valamint nem is hiszem, hogy célravezető lenne. Rengeteg értékes komment is születik. Búcsú az alsós tanító nénitől versek. A többség sajnos a fotel biztonságából szidja a másikat, ami nagyon kártékony. Ez persze nem csak a pedagógusokkal kapcsolatban merül fel. Én azért szóltaltam fel ebben a témában, mert engem érint, de ha például masiniszta, vagy cukrász lennék, valószínűleg akkor is megszólalt volna az igazságérzetem – hangsúlyozza Tamás. Tóth Tamás A pedagógus szerint az előítéletek levetkőzésésével ezen az ellenséges hangnemen is lehetne változtatni.