Virtuálisan bebarangolhatóvá vált Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje című festménye. 3 dimenziós, virtuálisvalóság-filmet készített egy bristoli cég. Hieronymus Bosch (1450–1516) holland festő világhírű festményéből, a festő halálának 500. évfordulója alkalmából. A hat hónapnyi munkával készült filmben a néző egy hatalmas repülő hal hátán járhatja be a triptichon három részét, a Paradicsomot, a Gyönyörök kertjét és a Poklot – írja a BBC News. A filmet a festő halálának 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévre alkották. A Gyönyörök kertje még úgy is katarzist vált ki, hogy „csak” egy másolatot látunk – Megnéztük a Bosch-kiállítást a Szépművészeti Múzeumban. A John Durrant vezette Burrell Durrant Hifle (BDH) nevű vállalat számítógépes technológiával "vágta ki" a nagyméretű szárnyas oltárképen szereplő fákat, virágokat, fantasztikus állatokat, a szenvedő emberalakokat, majd animálták őket, háromdimenziós látványt adva a nézőnek, aki a virtuálisvalóság-élménnyel úgy érezheti, belekerült a festménybe. Bosch eredeti, fára festett olajképe a madridi Prado Múzeumban található, sérülékenysége miatt azonban nem szállíthatták el a festő szülővárosában, a hertogenbosch-i Észak-brabanti (Noordbrabants) Múzeumban február 13. és május 8. között rendezett kiállításra (Jheronimus Bosch – Visions of a Genius), az emlékév fő rendezvényére.
5 cm Vonalkód: 8412668148314 Puzzle Márka: EDUCA Puzzle súlya 4, 8 kg
Kardoss Géza és Szende Mária a Liliom 1922-es előadásán Unknown / Wikimedia Commons Bejárta az egész világot A Liliom pedig azóta is az egyik legsikeresebb Molnár-darab mind közül világszerte. Szinte folyamatosan játsszák a színházakban Budapesttől New Yorkig, Orson Welles rádiójátékot, Fritz Lang filmet rendezett belőle. A darab az alapja Richard Rodgers és Oscar Hammerstein 1945-ös Carousel című musicaljének is, amit 1999-ben a The New York Times a 20. század legjobb musicaljének választott. A darab a mai napig felteszi nekünk, nézőknek a kérdést: az igazi szerelem tényleg fáj? És ha igen, akkor valóban igazi-e? Túllátni az erőszakon Gajdó Tamás színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tudományos főmunkatársa szerint nem is ez a fő kérdés Molnár életművével kapcsolatban: "Molnár Ferenc műveit gyakran értelmezik úgy, hogy az író magánéletének fordulataival szembesítik a dráma cselekményét. De nem pusztán ezért értékesek a drámai művei. Az életrajzi alapanyag ugyanis csak kiindulópont, alapélmény, a cselekmény is fordulatosabb és regényesebb, mint az író magánélete, nem beszélve bonyolult lelkületű színpadi alakjairól.
"A világot egybefoglaló szeretet éppoly megvalósíthatatlan, és épp azokból az okokból megvalósíthatatlan álma az emberiségnek, mint a határtalan gyorsaság a mozgásban. " 70 éve hunyt el Molnár Ferenc, a legsikeresebb magyar színműíró, aki írói sikereit prózában A Pál utcai fiúk, színpadon A testőr tetőzte be. Kiemelkedő színműve még a Liliom, az Olympia, Az üvegcipő, A hattyú és a Játék a kastélyban és sorolhatnánk. "Molnár Ferencről nagyon nehéz tárgyilagosan írni: Molnár Ferencnek lelkes rajongói és dühödt ócsárlói vannak. Irodalmi alakja halála óta is az indulatok kereszttüzében áll – fogalmazott A magyar irodalom arcképcsarnokában Hegedüs Géza. – Közben az egész magyar irodalomból ő a világszerte legismertebb nevű és művű író, közben színházaink újra meg újra sikerek közepette újítják fel vígjátékait, miközben ironikus és szatirikus prózája – amely alighanem egyértelműbben irodalmi érték, mint annyit vitatott drámai műveinek nagyobbik része – szinte ismeretlenné haloványult. Molnár Ferencet dicsőítik és szidalmazzák anélkül, hogy eléggé ismernék. "
Hallatlan külföldi elismertsége és sikerei bizonyítják, hogy e műfaj mestere volt, ám munkásságának hazai megítélése mindig is pengeélen táncolt a siker és a fanyalgás közt, ebben talán része volt személyiségének is. Ma már kijelenthetjük, hogy Molnár Ferenc, a XX. századi magyar polgári drámairodalom jelentős alakja volt. Osváth Béla megítélése szerint, helye a magyar dráma- és színház-történetben: "játékosságuk, könnyedségük, szerencsés, kerekded formájuk, szereplehetőségük újra meg újra arra ösztönzik a színházvezetőket, hogy egy-egy klasszikus óriás mellett, bennük is megtalálják a maradandóságot". Molnár Ferenc Budapesten született 1878. január 12-én, tehetős német-zsidó polgári családban, édesapja, Neumann Mór sebész volt. Az 1920-as és 30-as években sok színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. A Trianon utáni hazai légkörben, miután több publicista hazafiatlansággal vádolta meg, származása is alapul szolgált üldöztetésnek. Nem véletlen hát, hogy Molnár Ferenc ebben az időben igyekezett minél többet külföldön tartózkodni.
Azonban ez a szerelem sem maradt örök, Fedák Sárit azért vette el, hogy elválhasson tőle. A színésznővel kötött házassága alkalmából sportzakóban jelent meg az anyakönyvvezető előtt, amiért az egyik tanúja megrótta. "Szmokingot csak premierre öltök" – mondta Molnár. Molnárról köztudott, hogy nem vetette meg az alkoholt, és előfordult, hogy annyira berúgott, hogy egy kőbányai plébánián ébredt. Molnár Ferenc a nemzetiszocializmus elől 1940-ben emigrált az Egyesült Államokba, New Yorkban, a Hotel Plaza 835-ös szobájának lakója lett. Színház az egész világ című könyvében írja Sárközi Mátyás, hogy "Valóban sok pénzt keresett Molnár, de meg is dolgozott érte. Rengeteget publikált, irodalmi prózát, közérdekű tárcát, színes krokit. Még mindig szívesen írt a New York kávéház karzatán. Valaki megjegyezte: "Biztosan az írás összeszedettségének rovására megy, hogy ott a New Yorkban, tányércsörgés és beszédzsongás, sőt: zenebona közepette próbálsz alkotni. " "Miért ne? – kérdezte Molnár. – Most olvastam a német lapokban, hogy korunk nagyja, Ibsen is kávéházban ír. ""
A portré megrajzolásához Molnár Ferenc kor- és pályatársainak, ellenségeinek és barátainak a segítségét is igénybe vette Sárközi Mátyás. " ( Lőcsei Gabriella) "Ady vetélytársaként megnyerte feleségnek főszerkesztőjének leányát, Margitát, azaz Vészi Margitot, reménytelen, tehát soha el nem múló szerelmet érzett Varsányi Irén iránt. Meghódította - igaz, meg is fizette - Fedák Sárit, a legmerészebb és legvonzóbb pesti primadonnát. Azután pedig a nála huszonnégy évvel fiatalabb, gyönyörű, modern tehetséget, Darvas Lilit. Élete utolsó, örömtelen korszakában, a New York-i száműzetésben is megtalálta a vonzó és hűséges asszonyt, Bartha Vandát, aki utolsó percéig társa lett. Minderről, szerelmekről, házasságokról publikált Sárközi Mátyás sokrétűen dokumentált, elfogulatlan tanulmányt. " ( Földes Anna) Sárközi Mátyás: Színház az egész világ - Molnár Ferenc regényes élete - Liliom öt asszonya Noran Kiadó, 2010 Forrás:
A Liliom a huszadik század egyik legszebb és legfájdalmasabb története. Liliom öntörvényű művész akinek szerelméért vagy vállalnia kell az önfeladással járó polgári létet, vagy szembe kell néznie a nyomorral.