és jegyzetekkel ellátta Orosz László, 1956 >> Felfordult világ: 1863 / Jókai Mór; sajtó alá rend. Orosz László, 1963. >> Mire megvénülünk: 1865 / Jókai Mór; sajtó alá rend. >> A Katona József Társaság jubileumi évkönyve 1891 - 1970 / szerk. Orosz László, 1971. >> "Forr a világ": Berzsenyi-breviárium / Bevezető Orosz László, 1976. >> A magyarokhoz / Berzsenyi Dániel; [bev. Orosz László], 1976. >> Bánk bán: (Kritikai kiadás), sajtó alá rend. Orosz László, 1983. >> Berzsenyi Dániel művei: Kis János emlékezései / a szöveggondozás és a jegyzetek Orosz László munkája, 1985. >> Bánk bán / utószó: Orosz László és Rigó Béla, 1987. >> A beregszászi magyar gimnázium története 1864-1989 / szerk. Benda István, Orosz László, 1990. >> A Katona József Társaság évkönyve 1891- 1991 / szerk. Füzi László, Orosz László, 1991. >> Katona József versei / Katona József; a szöveget gond. és az utószót írta Orosz László; a jegyz. Orosz László és Sütő József munkája, 1991. >> Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona; Kieg.
Dr. OROSZ LÁSZLÓ Irodalomtörténész, tanár (1925-2016) A fotó forrása>> 1925. július 13-án Csépán született, ahol édesapja főjegyző volt. Innen Kecskemétre került gimnáziumba, majd Beregszászon folytatta a tanulmányait, és ott is érettségizett. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsész karán magyar-latin szakos bölcsész diplomát szerzett, majd az 1960-as években elvégezte a könyvtár szakot. A híres Eötvös Kollégiumban kollégista társa volt többek között Nagy Miklós és Pándi Pál is. Az egyetemen Horváth Jánosnak, a kiváló irodalomtudósnak az előadásait hallgatta, nála doktorált. Írásaiban, előadásaiban sűrűn hivatkozik rá. Az Eötvös Kollégium igazgatója Keresztury Dezső volt. Tanári-tanítványi kapcsolatuk barátsággá mélyült, s fennmaradt Keresztury haláláig. 1948-tól a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanára. 1949-ben lett a Katona József Társaság tagja. 1969-ben ügyvezető elnökévé választották, majd elnöke volt két ciklusban, s dolgozott a társaság alelnökeként is. Éveken át részt vett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi szakosztályának munkájában.
Orosz László ( Sepse, 1943. augusztus 1. –) magyar genetikus, molekuláris biológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a genetikai rekombinációk molekuláris szintű folyamatai, a gének és fehérjemolekulák térszerkezeti és funkcionális jellegzetességei. Másfél évtizeden keresztül, 1974-től 1989-ig volt a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének alapító tanszékvezetője. Életútja [ szerkesztés] 1961-ben iratkozott be a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol 1966-ban szerezte meg biológia–kémia szakos tanári oklevelét. Még ugyanabban az évben az MTA Genetikai Intézetének munkatársa lett, noha Győrffy Barna mentorálásával ösztöndíjasként már 1964 óta részt vett az intézményben folyó tudományos munkában. 1971-től 1974-ig az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont genetikai intézetében dolgozott. Időközben, 1973-ban megvédte kandidátusi értekezését, 1973–1974-ben pedig a Leedsi Egyetemen oktatott vendégtanárként.
Már ezt megelőzően, 1994-től az Akadémia közgyűlési képviselője volt, később tagja lett a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak, és elnöke az MTA genetikai bizottságának. Emellett részt vesz az állatnemesítési, a molekuláris biológiai, genetikai és sejtbiológiai, valamint a mikrobiológiai akadémiai bizottság munkájában is. 1987-től a Magyar Genetikusok Szövetségének vezetőségi tagja, 1999 után elnöke volt. 1990-től négy éven keresztül az OTKA molekuláris biológiai szakzsűrijének munkáját elnökölte. Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) magyar nemzeti bizottságának titkári tisztét is betöltötte. 1988-ban Akadémiai Díjat kapott, 1998-ban Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. Főbb művei [ szerkesztés] Klasszikus és molekuláris genetika. Szerk. Orosz László. Budapest: Akadémiai. 1980. Források [ szerkesztés] Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 2. o. Magyar nagylexikon XIX: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné.
Mindezekkel megvilágította egyes fejlődésgenetikai, funkcionális genomikai folyamatok hátterét, és hozzájárult a differenciált génszabályozás megalapozásához. A szerv- és szövetfejlődés differenciált genetikai vizsgálata során felállította a Caenorhabditis elegans (egyfajta fonálféreg) és az ecetmuslica genetikai alapmodelljeit, később a csontfejlődés genetikai hátterének feltárásával foglalkozott (pl. a szarvasagancs -fejlődés genetikája). Kutatási eredményeit alkalmazták és alkalmazzák a haszonnövények és -állatok géntérképezéséhez, a növényvédelemben, természetvédelemben, vadgazdálkodásban és humángenetikában alkalmazott biotechnológiai módszerek kifejlesztéséhez. Több egyetemi jegyzet fűződik a nevéhez, mintegy száz szakcikket és tudományos közleményt jegyez. Jelentősen hozzájárult az integrált klasszikus-molekuláris genetika egyetemi oktatásához. Társasági tagságai és elismerései [ szerkesztés] Tudományos eredményei elismeréseként 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben rendes tagjává választották.
- 17. 11. ( 2008. nov. 60. Az író-filológus születésnapjára / Lator László, In: Forrás. - 42. 6. (2010. jún. 77. Tovább a teljes cikkhez>>