Az alsó tagozat közös verse és "zászlós" tánca a Ha én rózsa volnék… dallamra, majd a táncterápia-szakkörösek táncelőadása a Magyar vagyok… kezdetű dalra méltó emléket állított a forradalom áldozatainak. Főoldal | Kultmix A Broadway világát szarkasztikus humorral és öniróniával ábrázoló darab bemutatásának évében minden idők legtöbb Tony-díját kapta: tizenkettőt a lehetséges tizenötből, és azóta is fergeteges sikerrel játsszák a világ zenés színpadain. Most a Miskolci Nemzeti Színházban látható a díjnyertes sikerelőadás Béres Attila rendezésében.. ó"Egy valaha szebb napokat látott producer és egy ravasz könyvelő a világ legrosszabb színdarabjából akarnak nagy pénzt csinálni... " A sokoldalú Mel Brooks 1967-es Oscar-díjat nyert forgatókönyvéhez zenét is szerezve írt musicalt 2001-ben Thomas Meehan közreműködésével. A miskolci színházban június 18-án láthatja először a közönség a Producerek musicalt Béres Attila rendezésében. – Úgy érzem, hogy a miskolci közönség partner lesz abban, hogy sikerre vigyük ezt az előadást.
Ha én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék, Minden évben négyszer virágba borulnék, Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak, Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak. Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék, Akárhonnan jönne, bárkit beengednék, Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött, Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött. Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék, Hogy az egész világ láthatóvá váljék, Megértő szemekkel átnéznének rajtam, Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam. Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék, Minden áldott este fényben megfürödnék, És ha engem egyszer lánckerék taposna, Alattam a föld is sírva beomolna. Ha én zászló volnék, sohasem lobognék, Mindenféle szélnek haragosa volnék, Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének, S nem lennék játéka mindenféle szélnek.
Miskolci Nemzeti Színház A legkisebb boszorkány rendezőasszisztens bemutató: 2002. június 4. Gárdonyi Géza Színház Lulu asszisztens bemutató: 2008. január 10. Pesti Színház Mózes színész bemutató: 2004. október 8. Miskolci Nemzeti Színház A mumus színész bemutató: 2007. szeptember 21. Miskolci Nemzeti Színház A muzsika hangja színész bemutató: 2008. november 7. Miskolci Nemzeti Színház Az öreg hölgy látogatása színész bemutató: 2003. október 10. Miskolci Nemzeti Színház Pán Péter rendezőasszisztens bemutató: 2006. október 14. Vígszínház Picasso kalandjai asszisztens bemutató: 2003. október 17. Pesti Színház Pinokkió színész bemutató: 2008. szeptember 26. Miskolci Nemzeti Színház Quasimodo színész bemutató: 2005. február 18. Miskolci Nemzeti Színház Rómeó és Júlia rendezőasszisztens bemutató: 2008. augusztus 15. Margitszigeti Színpad Sok hűhó semmiért rendezőasszisztens bemutató: 1999. Vígszínház Száz év magány rendező munkatársa bemutató: 2007. január 7. Vígszínház Szenvedély asszisztens bemutató: 2004.
Ugye, milyen nagy öröm mesét hallgatni? Az ember előtt felvonulnak képzeletének ködalakjai: ravasz kis törpék, nagy erejű óriások, bátor vándorlegények, szépséges királylányok, s megelevenednek legkedvesebb társai: kajla fülű, huncut szemű bársonykutyák, beszélő varjak, gyanakvó medvebocsok, no és a legismerősebbek, a mindennapok apró hősei: félelmet legyőző kisfiúk, vidám kislányok! S milyen diadal, amikor a gyerek iskolás lesz, ls lassacskán maga olvashatja a mesét! …hát még amikor már annyira önálló, hogy maga veszi le a könyvespolcáról a régi jó barátot, a Kisgyermekek nagy mesekönyvét meg a többi könyvet, és már maga lapozza fel legkedvesebb olvasmányát, maga határozta el, hogy Tündér Ilona, az igazságos király, a pórul járt tudós vagy valamelyik más kedves mesehős társaságában akarja-e tölteni szabad perceit. Szöveg Gárdonyi Géza: Nagyapó lovai — mese Hogy a lovakról folyt a beszéd az asztalnál, nagy¬apó egyszer csak odafordul a gyerekekhez és így szól: - Melyik ló tud repülni? - Egyik se, - felelik a gyerekek.
World / Hungary / Heves / Eger / Magyarország / Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Negyven esztendős várakozást követően indult el a színház teremtő munka. Az állandó színház terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök készítették, s munkájukért díjazást nem fogadtak el. Az egész színház 920 m2 területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a "Dobó István szelleme" című előjátékot. A jelenet bemutatását követően került sor Dobsa Lajos: István, első magyar király című szomorújátékának előadására. 1908-ban az épületbe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, a mozi, amely a színházban tartotta előadásait. 1961-64 között felújították és bővítették a színház épületét, majd 1996-2000. között ismét. A felújított színház ünnepélyes átadására 2000. Közeli városok: Koordináták: 47°53'51"N 20°22'30"E Kapcsolat cím 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. ( Térkép) telefon Központi tel.
S milyen diadal, amikor a gyerek iskolás lesz, ls lassacskán maga olvashatja a mesét! …hát még amikor már annyira önálló, hogy maga veszi le a könyvespolcáról a régi jó barátot, a Kisgyermekek nagy mesekönyvét meg a többi könyvet, és már maga lapozza fel legkedvesebb olvasmányát, maga határozta el, hogy Tündér Ilona, az igazságos király, a pórul járt tudós vagy valamelyik más kedves mesehős társaságában akarja-e tölteni szabad perceit. A kezdeményezés részeként 22 kortárs magyar szobrászművész (Bíró Lajos, Blaskó János, Cyránski Mária, Raffay Dávid, Györfi Sándor, Kligl Sándor, Pető Hunor, Kolozsi Tibor, Lestyán Goda János, Zsemlye Ildikó, Lieb Roland Ferenc, Pogány Gábor Benő, Sánta Csaba, Szabolcs Péter, Oláh Katalin, Béres János, Rajcsók Attila, Rohonczi István, Madarassy István, Lukács István, Kocsis Balázs, Plank Antal) egy-egy bronz domborművel járult hozzá a különleges emlékfal létrejöttéhez. A huszonkét alkotás mindegyike egy-egy Fejér megyéhez kötődő, a magyar irodalom történetében jelentős életművel rendelkező alkotónak állít emléket.