Akos B Uploaded on Feb 5, 2008 Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk (Sinkovits Imre előadásában, 1987., III. Humorfesztivál) Eredeti 'Legszebb nyelv a Magyar! Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk - Sinkovits Imre előadásában. Egy agytornáztató versike, amibe még a zseniális Sinkovits Imre is belenevetett a felolvasás közben... ' Kezdjük tán a "jó" szóval, tárgy esetben "jót", ámde "tó"-ból "tavat" lesz, nem pediglen "tót". Egyes számban "kő" a kő, többes számban "kövek", nőnek "nők" a többese, helytelen a "növek". Többesben a tő nem "tők", szabatosan "tövek", amint hogy a cső nem "csők", magyar földön "csövek". Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán "vövek"? Édes ékes apanyelvünk sinkovits imre llc. Azt se' tudom, mi a "cö"? Egyes számú cövek? Csók - ha adják - százával jő, ez benne a jó; hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve "csó"? Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas, nem lehet az utca hós, magyarul csak havas. Miskolcon ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden; amíg mindezt megtanulod, beleőszülsz, idegen. Agysebész, ki agyat műt otthon ír egy művet.
Számos verse nem jelent meg nyomtatásban, csak néhány rádióműsorban, illetve az interneten kapott nagyobb nyilvánosságot. Rendszeres szerzője volt a Füles rejtvénymagazinnak. Művei [ szerkesztés] Francia föld – francia nép (Társszerző dr. Katona Sándor), 1970 Édes, ékes apanyelvünk (előadja Sinkovits Imre), 1984 [1] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A Balaton regionális környezetvédelmi kutatása című, A/12 jelű OKKFT-program 1981-1983. évi részeredmények. Átvág Áron hat határon, Kitartásod meghat Áron. Felment - fölment, tejfel - tejföl,... Ne is folytasd barátom! Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton. Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen, Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen. Édes-ékes apanyelvünk - TavIR. A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas, Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas. Daru száll a darujára s lesz a darus darvas. Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg. Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg? Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok? Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát: mit válasszon? A Fiatot, fiát vagy a fiúját? Ingyen strandra lányok mentek, előítélettől mentek, estefelé arra mentek, én már fuldoklókat mentek. Eldöntöttem: megnősülök. Fogadok két feleséget. Megtanultam: két fél alkot és garantál egészséget. Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem, anyósomat megértem… én a pénzem megértem. Hibamentes mentő vagyok. Szőke Tisza pertján mentem: díszmagyarom vízbe esett, díszes mentém menten mentem. Édes Ékes Apanyelvünk Sinkovits Imre / Bencze Imre – Wikipédia. Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent. Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent. Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent. Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött, hajma lapult kosarában meg egy tasak kőrözött. Fölvágós a középhátvéd, három csatárt fölvágott, hát belőle vajon mi lesz: fasírt-é vagy fölvágott? Díjbirkózó győzött tussal, nevét írják vörös tussal, lezuhanyzott meleg tussal, prímás várja forró tussal. Határidőt szabott Áron: árat venne szabott áron.
"Kedves ege seggedre! " köszönt a svéd mixer. Arab diák magolja: "tevéd, tévéd, téved", Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek. Pisti így szól: "Kimosta anyukám a kádat! " Viszonzásul kimossa anyukád a kámat? Óvodások ragoznak: "Enyém, enyéd, enyé", Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié. A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom, külön-leges legszebb nyelv, kerek e nagy világon. Uf Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk. - YouTube Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk (Lõrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak) Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Egyes számban kõ a kõ, többes számban kövek. Édes Ékes Apanyelvünk. Nõnek nõk a többese, helytelen a növek. Többesben a tõ nem tõk, szabatosan tövek, Aminthogy a csõ nem csõk, magyarföldön csövek. Anyós kérdé van két võm, ezek talán vövek? Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek? Csók - ha adják - százával jó, ez benne a jó. Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó? Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas, Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Bencze Imre élete és munkássága a Tetten ért szavak februári adásaiban. Egy vers népivé vált. Az 1970-es években született, a rádióban sokszor bemutatták, lehozta néhány újság is, majd fölkerült az internetre. Amikor olykor-olykor visszaérkezik hozzám, mindig látok benne újat: vagy rövidebb, vagy hosszabb, – vagyis továbbköltik, továbbalkotják, továbbrontják – csakúgy, mint egy népmesét, népdalt… Már a címe is több változatban létezik, az eredeti: Édes, ékes apanyelvünk. 2007-ben a vers szerzőjét, a jeles nyelvbúvárt, Bencze Imrét levélben kerestem meg, hogy írja meg az Édes, ékes apanyelvünk című opusz történetét. Édes ékes apanyelvünk sinkovits imre solt. Válaszleveléből állítottam össze a vers történetét, valamint kirajzolódott előttem a mai magyar nyelv egyik legbravúrosabb, egyben legcsöndesebb, legkevésbé mutatkozó költője. Bencze Imre 1932-ben Mohácson született, 2012. november 22-én halt meg Budapesten. A földrajztudomány kandidátusa volt, öt nyelven beszélt. A Magyar Rádió humorfesztiválján győztes Édes, ékes apanyelvünk című paródiájáról szinte mindenki megismerte.
Flvgs a kzphtvd. Hrom csatrt flvgott. Ht belőle vajon mi lesz? Fasrt- vagy flvgott? Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk - Sinkovits Imre előadásában (videó) Studiosus Theologiae: Bencze Imre: Édes, Ékes APANYELVÜNK Robert magyar Olyan sokszor megkapjuk, hogy a magyar nehéz nyelv. A 80-as évek elején Sinkovits Imre előadta a Humorfesztiválon és még Ő is belezavarodott... Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Édes ékes apanyelvünk sinkovits imre kertesz. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes számban kő a kő, többes számban kövek. Nőnek nők a többese, helytelen a növek. Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek, Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek. Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek? Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek? Csók - ha adják - százával jó, ez benne a jó. Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó? Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas, Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas. Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden, Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.
Igaz történetek a színpadon – kultú Lengyel nagy anna radio france Tánczenekara Ha nem akarunk, sosem öregszünk meg – vallja Lengyel Nagy Anna, aki hetven év felett sem ül otthon, hátizsákos turistaként járja be a világot. Az asszony tangózni tanult Argentínában, eltévedt a perui őserdőben, búvárkodott számtalan tengerben, s mindezek mellett önkénteskedik, angolra tanítja a dél-amerikai országok gyerekeit. A rádióriporter – Petur András édesanyja – a Borsnak elmondta: nem minden utazásra emlékszik vissza pozitívan. Lengyel Nagy Anna a hetven évet betöltve is gyűjti az életre szóló élményeket – Peru elég veszélyes hely. A szállásomra visszaérve lepihentem, s arra keltem fel, hogy eltűnt a bankkártyám, a pénzem és az összes iratom. Elkezdtem gondolkodni, ha tolvaj lennék, vajon, hova dobnám a fölösleges értékeket, például útlevelet, amire nincs szüksége egy betörőnek. Arra jutottam, hogy még a szállodában megszabadulnék tőle, kidobnám egy kukába. A kétségbeesés és a gondolkodás elvezetett a hotel központi szemeteséhez, ahol megtaláltam a pénztárcámat, s bár a pénz nem volt benne, a kártyámat és az irataimat megtaláltam – mondta lapunknak Lengyel Nagy Anna, akinek kedvét az ilyen esetek sem tudták elvenni.
Lengyel Nagy Anna - Embermesék - 9, 50 RON Szerző: Lengyel Nagy Anna Fordító: Fotók: Kiadó: Talentum Kft Kiadás éve: 1985 Sorozat: ISBN: Kötés: puha karton tábla Lapszám: 235 Minőség: Jó állapotú antikvár könyv Méret: Kiszállítás: 3-7 nap. További információk Lengyel Nagy Anna - Embermesék Tíz éve beszélgetek velük. Egyszerűen leélt, él kalandos életek. "Civilek", névtelenek, ismeretlenek. Közülünk valók. Tíz éve nem tudok hozzászokni ahhoz a sok csodához, groteszk fintorhoz, tragikumhoz és bölcsességhez, ami egy emberi sorsba belefér. Ez alatt az idő alatt nyilván én is sokat változtam. Megtanultam például, hogy a beszélgetések közben nem szabad sem ámuldozni, sem sajnálkozni. Egy kritikus egyszer túlzott tapintattal vádolt. Vállalom. Aztán történt még valami fontos: fiatalból középkorúvá "serdültem", s ez a tény bölcsebbnek tünteti fel az embert. Csak kíváncsibb lettem, bölcsebb nem. A bölcsesség többek közt valamiféle előrelátást feltételez, s az ma már napnál világosabb számomra, hogy egy helyzetben aligha van kiszámíthatatlanabb, mint az úgynevezett emberi tényező.
– Számtalan drámai sors van a gyűjteményedben, sok-sok hangzó és írott publikáció van mögötted, de monodrámát korábban nem írtál. – Úgy tűnik, mintha mindig a szélsőséges történeteket kerestem volna, de nem, én – szimbolikusan szólva – mindig a keréktárcsákat kerestem. Szoktam mondani: ha valakinek egy lába van, mégis megmássza a Himaláját, az blikfang, újságírói téma. De számomra sokkal izgalmasabb, hogy két lába van, és mégis megmássza a Himaláját. A hétköznapiban a különlegességet, az extrémben a hétköznapit keresem, remélem, ez a szemlélet a darabokban is megnyilvánul. De a drámai sztori, az extrém szituáció önmagában kevés ahhoz, hogy monodráma legyen belőle. Ha a szereplő kiáll a színpadra, és múlt időben mesél arról, hogy mi történt vele, az – szerintem – nem színház. Vért izzadtam, mire rájöttem, hogy kell valami hangsúlyosan jelenidejű, akkor is, ha a hősünk az 1930-ban történtekre emlékezik. Az "itt és most" élménye ugyan nagyrészt a megvalósítók kreativitásán múlik, de már a szövegben is benne kell lennie valahogyan.
A történetek szinte besétálnak hozzám. – Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy az öregedés ellen utazom. Ez baromság. Azért csinálom, mert van rá késztetésem és fizikumom. Amíg van energia, kíváncsiság, nem kell magammal vinnem tíz kiló gyógyszert, a nyelvekkel is elboldogulok, addig miért ne? Színház Egri Kati Egri Márta Egy Angilában markológépen dolgozó, fantasztikusan tehetséges magyar férfi írásai alapján állította össze a történetet Bagossy László rendező. Rendkívül személyes történet, egyfajta véleménynyilvánítás a világ dolgairól és azon belül is egy ember sorsáról. Azt hiszem, A mi Józsink is ilyen előadás lesz a Diggerdrájver hez hasonló érzelmi töltettel, őszinteséggel, valamint írói és színházi eszközökkel. Mennyire érzi magáénak A mi Józsink sztoriját, amelyet játszani fog az Élet. Törté sorozat következő premierjén? A mi Józsink arról szól, hogyan lesz egy nagyon szegény sorsú emberből az a? valaki?, aki még a rettegett Vezérnek is parancsolni tud. Elképesztő utat jár be, a disznóólak mellől a saját csillogó luxusautójáig repíti a sorsa.
Persze sokszor tévedek, kiderül, hogy nincs olyan történet, mint amilyet elképzeltem, viszont hosszú távon, és kilenc év már az, elképesztő sorsok bukkannak elő, amiket hajlandóak elmondani a saját hangjukon, vállalva, tudva, hogy publikusak lesznek. Ezt a bizalmat, ezt a megnyílást mindig megtiszteltetésnek tekintettem, sokszor nem is teljesen értem, mitől és hogyan történik meg. Az viszont biztos, hogy a negyven éve tartó tréningem során egyfajta erős történetérzékenység alakult ki bennem. – Az Élet. törté sorozat darabjaiban mennyi a tényszerű valóság és mennyi a fikció? – Kisebb-nagyobb mértékben mindegyikbe kevertem fikciót, a színpad amúgy is egészen más csavarokat, drámai súlypontokat kíván meg, mint egy novella vagy egy interjú, de a történetek így is százszázalékosan igazak. A monodrámák között vannak olyanok is, amelyeknek semmilyen publikus előzménye nem volt, a Pira című például eleve színházi darabnak készült, de az se légből kapott történet. Régről ismerek egy izgalmas, transzszexuális nőt, aki fiúnak született.