A Gazdiban mindig megbízhat, így tudja, csak pár órát kell rá várnia. 5. Képtelen kontrollálni kitörő örömét Ahogy az induláskor hidegen, zárkózottan viselkedik a Gazdival, úgy annak érkezésekor szinte megőrül: körbe-körbe szaladgál, ugat, ugrál, pörög, puszit oszt… És ez akkor és ott pontosan azt jelenti, amire gondolsz: őrülten szeret Téged! 6. Kihívóan farkasszemet néz Veled A körülményektől függ annak a jelentése, ha mereven és hosszan a szemedbe néz kedvenced - szinte farkasszemet néztek! Ha épp játék közben vagytok, vagy épp bújik Hozzád, vagy Te beszélsz hozzá, nyugodt szemkontaktust létesít Veled - ez egy öleléssel ér fel: "átölel a tekintetével Téged" - véli Brian Hare, kutyaszakértő. 7. Megemeli a szemöldökét, úgy figyel Téged Nem is gondolnád, milyen összetett arckifejezéseket tudnak mutatni a kutyák! Miért kötődik jobban a kutya egyes emberekhez? A megérzés is számít - Az Én Kutyám. Egy japán tanulmány azt vizsgálta, hogy viselkednek a kutyák egy idegen, és a gazdájuk érkezésekor. Megfigyelték, hogy amikor a szeretett Gazda érkezett, akkor a legtöbbjük felemelte (legtöbbször a bal) szemöldökét.
2019. május 27., 06:30 Elizabeth Anderson szeretett lányát Grace-t ápolta, vitte magával nyaralni, kikapcsolódni, kellemes társasága volt a családnak. Anderson állítja, hogy ő volt a legjobb barát a világon, míg egy napon, 14 éves korában váratlanul meghalt… A történetben a csavar, hogy Grace egy kutya volt. Andersont meglepte, hogy milyen elviselhetetlen fájdalom tölti el kutyája halála után. Már-már szégyellte magát, hiszen elmondása alapján erősebb volt a fájdalom, mintha egy rokona hagyta volna itt őt. Kit szeret jobban a kutya aki. Azonban Lori Kogan szerint ez a fajta szomorúság, és ragaszkodás természetes, és abból adódik, hogy a kutyákkal sokkal egyenesebb, és bonyodalmaktól mentes kapcsolatot tudunk kialakítani, mint embertársainkkal. Egyesek ezt igaz szerelemnek hívják. "Eb szerelem" A tudósok megállapították, hogy a kutyák iránt érzett szeretet sok mindenben egyezik a szerelemmel. A legújabb kutatások igazolták, hogy a kialakult érzelmekben ugyanaz a hormon, az oxitocin játszik szerepet, ez vakítja el az egész emberiséget.
A nagyváradi előadás egy dinamikus, fiatal társulat társulat szemszögéből kísérli meg bemutatni Székely Csaba peremvidékét, életre keltve egy olyan szereplőt is, amelyre a szerző a szövegben csupán utalást tesz. Kritikák: Pap István: Bányavirág: Vadkelet és vadnyugat találkozása (Bihari Napló) Simon Judit: Egyensúlyteremtő váradi Bányavirág (Erdéyi Riport) Laik Eszter: Egyszerre kevés és sok: a fel nem hozott Bányavirág (Irodalmi Jelen) Csermák Zoltán: A bányavilágtól a tündérkirályig (Erdélyi Napló) Szereplők: Bemutató: 2016. 08. 19 Ajánló
A Szép Ernő–díjas Székely Csaba darabja 2011-ben elnyerte a POSZTon megrendezésre kerülő Nyílt Fórum Vilmos-díját. A Bányavirág egy drámatrilógia első része. Tovább... Iván László Zsolt Csillag Mihály Stohl András Ilonka Tompos Kátya Illés Szarvas József Irma, a felesége Söptei Andrea Furulyás Kerényi Róbert m. v. Díszlet- jelmeztervező Bartha József Dramaturg Keszthelyi Kinga Perczel Enikő Ügyelő Géczy István Súgó Kónya Gabi Rendezőasszisztens Tüű Zsófia Rendező Sebestyén Aba A Nemzeti Színház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház közös produkciója További információk az előadásról
Főoldal Színház Székely Csaba Bányavirágcímű drámáját a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal koprodukcióban mutatták be a Nemzeti Színházban; és miként nemrégiben a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Tompa Miklós társulat közös darabját, Sebestyén Aba rendezte. A mű világos és transzparens: a székely faluban a bánya bezárása után zuhanórepülésbe tartó életszínvonal tömeges alkoholizmusba és öngyilkossági járványba torkollik; Székely jól ismeri a terepet és figuráit, Sebestyén pedig ért az életképhez. A mostani bemutató csúcspontja egy részegjelenet: László Zsolt és Stohl András magas szintű bohóctréfája, a mértéktelen ivászat és a mértéktartó színjátszás érzékeny metszéspontjában. Rendesen kitartva, megpakolva a bizonytalan mozgás és még bizonytalanabb beszéd poénjaival - lehet tanítani. Az apját kényszeredetten ápoló Iván (László Zsolt) és a valaha jobb napokat megélt orvos (Stohl) kettőse körül Bartha József rusztikus, a falak és a padló síkját némileg megbillentő díszletében a falu tipikus figurái bukkannak föl.
Székely Csaba: Bányavirág Szereplk: Az apa: a szomszéd szobában fekszik betegen, nem látjuk soha Iván, a fia: Kaszás Gerg Csillag Mihály, orvos: Széles László Ilonka, Iván féltestvére: Bozó Andrea Illés, Iván szomszédja, Tóth József Irma, Illés felesége: Vándor Éva Dramaturg: Sirokay Bori Díszlet-jelmez: Cziegler Balázs Súgó: Skrabán Judit Rendezasszisztens: Tóth-Gábor Anna Rendez: Csizmadia Tibor
Bányabezárás, munkanélküliség, kilátástalanság. Alkoholba és öngyilkosságba menekülő, lelkileg összeroppant emberek. Székelyföld? Magyarország? Nem a helyszín számít. Székely Csaba Bányavidék-trilógiájának első darabja, a Bányavirág nem azt a nosztalgikus-idilli képet erősíti, melyet Erdéllyel szokás azonosítani. Az író fájdalmasan groteszk humorral és erős öniróniával tárja elénk a székely kapuk mögötti világot. A világot, ahol a romlás lassan mindent elér. Színműve a nagy hegyek és fenyvesek közt, egy hajdani bányatelepen játszódik, ahol a megélhetést biztosító bányát sok éve bezárták, az ott élőknek alig van munkájuk, aki teheti, menekül innen. Van, aki a városba, vagy még messzebb; de van, aki csak karnyújtásnyira: a pálinkásüveghez vagy a halálba. A dráma főhőse, Iván bányász volt, jelenleg nincs munkája, gondozza magatehetetlen apját, s várja, hogy az meghaljon végre. Közben pedig iszik, mint mindenki a faluban. S hogy a szerelem se legyen oly egyszerű, Iván és Mihály, a község orvosa ugyanahhoz a nőhöz vonzódik: Iván féltestvéréhez, Ilonkához… E tragikomédia több szállal is kötődik Pécshez: két éve a POSZT Nyílt Fórumán felolvasószínházi előadásként ismerte meg a szakma, tavaly a marosvásárhelyi teátrum három díjat is nyert vele a fesztiválon.
Az absztinenciájával kirívó Illés - talán egyedüliként - tehetős ember és a kertművelés szerelmese, ezért másként és másért boldogtalan, mint a többiek. Szarvas József színesen téblábol, a figura örökös zavarát elegánsan hozza. Felesége, Irma Iván iránti szerelme jeléül hordja nap mint nap a kompótot, amely már dugig töltötte a kredencet - és Söptei Andrea elrajzolt lángolását csak az újabb tragédia képes megfékezni. Elvetélt marad itt minden, még a kölcsönös szerelem is. Iván féltestvére, Ilonka a városból jött haza, hogy segítsen az ápolásban. A doktorra, erre a valahai értelmiségire vetne szemet - épp oly reménytelenül, mint Iván őrá. Beletanul hát az ivásba ő is; Tompos Kátya alakításában azért mindvégig őrzi "ide-nem-valóságát". És odafönt furulya szól, hol baljósan, hol szomorúan; némi Chagall-feeling lengi be a játékot, Kerényi Róbert m. v. tehet róla. 'rzik a hagyományt, az életük árán is. Nemzeti Színház, március 28.