– Ausztria, Szlovákia, Csehország: minden (nem gumiképes) gáz-riasztó fegyver es gázspray (valamint folyadéksugár-kilövő) szabadon tartható es viselhető is (rejtve). – Németország: csak PTB-körben jelzéssel ellátott gáz-riasztó tartható szabadon, de csak kis fegyverviselésivel (KWS) viselhető, amit csak helyi lakos kaphat. Ellenben BKA (=Bundeskriminalamt) típusjóváhagyó jelzéssel ellátott CS, CN és Tierabwehrgerat jelzéssel ellátott Pepperspray-ből bármekkora viselhető, Guardian Angel es JPX-kétlövetű folyadéksugár-kilövők szabadon viselhetőek (de a JPX-4 és JPX-6 jelenleg NEM is tarthatóak szabadon! ). – Olaszország: csak pepper hatóanyagú spray (20 grammos töltettömegig) és folyadéksugár-kilövő viselhető szabadon. Lőszer, fegyver, pisztoly, AR15, PCC, Lövészet, Lőtér, Kiegészítő. – Románia: bármekkora CS vagy pepperspray és folyadéksugár-kilövő viselhető. – Lengyelország: bármekkora CS és pepperspray es folyadéksugár-kilövő viselhető, gumilövedékes csak 17 J-ig, gaz-riasztó csak 6 mm fb pl. vagy. 22 Lang Knall kaliberű (ezek is csak riasztóra töltve, így túl sok relevanciával nem bírnak).
Fegyver alakú dolgot pedig ha repülőgéppel utazunk, eleve fel sem vihetünk, még feladott poggyászban sem. Éppen ezért állítottunk össze egy kis listát gyakoribb utazási célokról/környező országokról, elsősorban azon szempontból, hogy az itthon legálisan, kereskedelemben beszerezhető önvédelmi eszközök tekintetében adjunk útmutatást. A kést NEM tekintjük önvédelmi eszköznek, lőfegyvert sehova nem vihetünk ki önvédelmi céllal legálisan, illetve vannak olyan önvédelmi eszközök, melyek több európai országban legálisak (pl. elektrosokkoló), de itthon nem beszerezhetőek. Ezekkel írásunk szándékosan nem foglalkozik. Továbbá felsorolásunk nem teljes, hiszen lehet, hogy X országban a felsoroltakon kívül más eszközök is legálisak, de nekünk arról nincs érdemi, ellenőrizhető információnk, pláne nem jogszabályi hivatkozással. FELHÍVJUK A FIGYELMET, HOGY A LENTI LISTA A JELEN (2019/Július) PILLANATBAN ELÉRHETŐ INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZZA. A jogi környezet időnként változik! A lent leírtak NEM MINŐSÜLNEK jogi tanácsnak, vagy állásfoglalásnak, semmiféle felelősséget nem vállalunk a bennük leírtakért.
A szabályok mindenhol mások! Rendszeresen felmerülő kérdés – különösen nyáron – hogy külföldi utazáskor, nyaraláskor milyen önvédelmi eszközt vihetünk magunkkal? Ebben a tekintetben SEM egységes az EU szabályozása, ami egyik országban teljesen legális, azért a másikban pénzbüntetés jár, vagy bevisz a rendőr – a schengeni határok láthatatlansága okán pedig akár véletlenül is átcsúszhatunk egyik országból a másikba. Egy dolog biztos, a hazai gáz-riasztó viselési engedély csak a trianoni magyar határok között érvényes. De akkor mit tehet az, aki külföldön sem akar védtelen maradni? Hiszen a turisták világszerte a kisstílű bűnözők kedvelt célpontjai. Vagy megkockáztatjuk a pénzbírságot, az eszköz elkobzását és esetleg néhány kellemetlen órát egy őrszoba fogdájában, vagy alaposan tájékozódunk a cél- és tranzitország(ok) ilyen szabályairól. Alapvetően persze a turistának kinéző, normálisan öltöző és viselkedő turistákat a hatóságok sehol nem szokták zaklatni, és (nyugat-)Európában a legtöbb helyen nem is szabad indokolatlanul igazoltatgatni/ruházatátvizsgálni, de akár egy múzeum/templomlátogatásnál is beleszaladhatunk fémkereső kapuba!
Betöltés… Íme egy rövid összefoglaló az amerikai polgárháborúról. Ez egy polgárháború volt, amelyet az Egyesült Államokban vívtak 1861 és 1865 között, Észak (az Unió) és Dél (a Konföderáció) között. Amerikai polgárháború összefoglalása Egy kicsit több kontextusra van azonban szükség. Szigorúan véve soha nem volt amerikai polgárháború. A polgárháború olyan konfliktus, amelyben két vagy több frakció küzd egy nemzet kormányának irányításáért. Az 1640-es évek angol polgárháborúja és az 1930-as évek spanyol polgárháborúja két klasszikus példa; mindkét esetben két frakció igyekezett a kormány irányítását megszerezni. Az Egyesült Államokban 1861 és 1865 között nem ez volt a helyzet. Az elszakadó déli államok nem az Egyesült Államok kormányának átvételére törekedtek; függetlennek akarták nyilvánítani magukat. A polgárháború helyett néha az "államok közötti háborút" javasolják. Ez a kifejezés sem egészen pontos, mivel a konfliktus valójában nem az államok között zajlott – azaz Florida nem New Hampshire-rel, Rhode Island nem Mississippivel állt háborúban -, hanem az Egyesült Államok kormánya és az 1861-ben az Amerikai Konföderációs Államokat alkotó tizenegy déli állam között.
A nemzet politikai megosztottsága A rabszolgaság kérdésének fontossága eljutott a politikáig, és megoszlott a népességet a demokraták és a republikánusok között attól függően, hogy támogatták-e a rabszolgaságot vagy abolicionizmus. Ezt a helyzetet az 1860-as választások után mutatták be, amikor Lincoln győzelme a nemzet teljes megosztottságát eredményezte. Abraham Lincoln: új elnök Abraham Lincoln győzelme újszerű Az Egyesült Államok elnöke nagy problémát hozott, vagyis az, hogy sok déli állam nem volt hajlandó egy személy vezetésével vezetni hogy teljes mértékben rablóellenesnek tartják magukat, és ezért csak a Északiak. Számos déli állam megkezdte az elszakadást, hogy elkülönüljön a nemzet többi részétől, megszállva a szövetségi bázisokat, hogy fegyvereket szerezzenek az elkövetkező háborúhoz. Megtörtént az amerikai polgárháború kezdete 1861. április 12, amikor egy déli lázadó hadsereg megtámadott egy erődöt Dél-Karolina területén. Ezt a támadást követően további négy déli állam csatlakozott a felhíváshoz Szövetség hogy leküzdje a hívást Unió (az északi államok alkotják), a rabszolgaság fenntartása érdekében.
Erre számítottak az "alapító atyák", az amerikai alkotmány alkotói, amikor a rabszolgaságot végül – a nemzeti egység megőrzése érdekében – nem törölték el. Egy váratlan fordulat, az ipari forradalom által keltett gyapotéhség azonban új lendületet adott a rabszolgamunkára alapozott ültetvényes gazdálkodásnak. A szabad munkaerő és a szabad föld az iparosodott északon, más-más okból, de munkásnak, tőkésnek egyaránt érdekében állt. (Az USA-ban nagy volt a munkaerőhiány. ) A déliek viszont, akik rablógazdálkodást folytattak, arra törekedtek, hogy a rabszolgatartást mind újabb területekre kiterjesszék, és kimerült földjeikről a rabszolgákat oda telepítsék. Az ültetvények a tőkés világpiacra termeltek – de nem a nemzeti piacra. szabadkereskedelem hívei voltak, míg az északiak vámokkal akarták iparukat a brit versenytől megvédeni. Észak erős államhatalmat akart, hogy a Csendes-óceánon megnyíló gazdasági és hatalmi lehetőségeket kiaknázhassa. Az ültetvényesek azt szerették volna, ha az egyes államok függetlensége nő.
Az északiak 1863 júliusában bevették a Mississippi melletti utolsó déli erősséget, Vicksburgot, s ezzel kettévágták a Konföderációt. Lincoln 1863 első napján mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. Az elnök sikerrel akadályozta meg az európai hatalmak beavatkozását, így a mérleg nyelve egyre inkább az északiak felé billent. 1864-ben az Unió hadseregének élére a tehetséges Ulysses S. Grant tábornok került, aki szó szerint felmorzsolta az egyre kimerültebb, utánpótlási gondokkal küszködő ellenfelét. A harc utolsó szakasza a konföderációs főváros, Richmond körül folyt: az északiak áttörték a déliek védelmét, miközben William T. Sherman tábornok által vezényelt csapataik nyugat felől kijutottak az Atlanti-óceánhoz. A minden oldalról bekerített Lee 1865. április 9-én Appomattox mellett kapitulált, a polgárháború véget ért. ULysses S. Grant tábornok katonai uniformisban Cold Harbornál, Virginiaban 1864-ben. Forrás: A polgárháborúban többen haltak meg, mint az Egyesült Államok összes többi fegyveres konfliktusában Az 1861 és 1865 között dúló ádáz küzdelem az amerikai történelem legnagyobb háborúja volt, amelyet mindkét fél anyagi és élőerejének teljes bevetésével vívott.
Elmaradt a Reuters konszenzusában szereplő számoktól a Wells Fargo második negyedéves bevétele és EPS-e is. Bevétel soron a nagybank kicsivel több mint 17 milliárd dollárt ért el a június végéig tartó három hónapban, ami közel 3%-kal marad el a várt, és 16%-kal a tavalyi hasonló időszaki számoktól. Az egy részvényre jutó nyereség a második negyedévben 74 cent lett, ami kevesebb, mint a konszenzusban szereplő 80 cent, de a bázis értékhez képest sokkal jelentősebb a visszaesés.
Ez a forradalom fölszámolta a rabszolgatartást (most már az Egyesült Államok egész területén). Mivel a déli vezető réteg vagyona – voltaképpen tőkéje – nagyrészt rabszolgákból állt, a rabszolgák fölszabadítása a tulajdon kisajátításával volt egyenlő. A mezőgazdaságban uralkodóvá lett a szabad farmergazdaság. Egymással vetélkedő ellenséges államok helyett hatalmas, egységes nemzeti piac született, mely a vállalkozói gazdaság minden addiginál hatalmasabb növekedésének nyitott utat. A résztvevő 4 millió emberből 1, 5 millió halt meg, vagy vált nyomorékká. Végül megmarad az USA egysége, egységes nemzeti piac fejlődik ki, délen is elterjedtek a tőkés viszonyok. A polgárháború után megszilárdul a parlamenti demokrácia és az USA a XX. századra politikailag is nagyhatalommá válik. Azonban még sincs minden rendben: a győztes északiak töltik be a déli hivatalokat, a feketéket kiszorítják a választójogból, 1867-ben megjelenik a Ku-Klux-Klán, melynek célja a négerek megfélemlítése; délen 8 milliós "fekete zóna" alakul ki.