Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára, Kanizsai, kanizsai állomásra, Elöl ül a masiniszta, Ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja. (vagy: Hátul meg a krumplifejű palacsinta. ) A nagyapám Nagykanizsán lakik nékem. Masiniszta bácsi nagyon szépen kérem, vigyen engem el hozzája, én vagyok a legkedvesebb unokája.
Nem volt túl meleg, mert nem voltak előfűtve a kocsik, de szerencsére találtunk megfelelő mennyiségű hosszabbítót és radiátort, és így azért túléltük a nem túl meleg időt. Az első nap végeztével a gőzösöket természetesen beállítottuk a régi megmaradt és részben felújított kőrfűtőházba, ahol a szakértő szemek és kezek már kezelésbe is vették őket. Kazánszemle, olajozás, szénnel és vízzel való kiszerelés. A legfontosabb rész: éjjel kik lesznek ébren, és kik fogják fűteni a két gőzöst, ugyanis reggel indul a műsor. Mikor minden aznapra tervezett feladattal elkészültünk, következett a vacsora. A vacsorát a településen lakók segítségével oldottuk meg, és stílusosan a nagyasztalt a gőzösök mellett a fűtőházban terítettük meg. Micsoda pompás, pazar hangulat! Megy a gőzös kanizsára szöveg. Valahol egyszer már láttam ilyet egy fűtőházban, hogy az egyik vágány aknáját teljesen lefedték, majd egy hosszú asztal került rá, és mellé székek. Ez aztán az igazi vasútbarát-est, ahol a sültkrumpli, a húsok, szószok, desszertek, saláták és nem utolsó sorban a sör illata keveredik a gőzösök csodálatos illatával.
NB III Nyugati csoport, 22. forduló FC Nagykanizsa – PAFC II Vezeti: Takács R. (Bede, Péntek) Nagykanizsa, Olajbányász Stadion 2019. 04. 07. 16:00
A 150 kilométeres út Halmstadig bő két órát vett igénybe, és ahogy az lenni szokott, ilyenkor gyakrabban meg kellett állni, hogy a besorozott gőzmozdonyt ellenőrizzük, olajozzuk. Halmstadba érve a villanygép tovább közlekedett déli irányba Klippanig, ahonnan a másik résztvevő klub gőzösét és szerelvényét vontattuk Halmstadig, A két klub két szerelvénye Halmstadban egyesült, majd élére a T23-as sorozatú 4 tengelyes csatlórudas gép került. Megy a gőzös kanizsára 1. Ennek a gépnek külön érdekessége és története, hogy eredetileg keskeny-nyomközre építették 965 milliméteres nyomtávra, majd a vonal felszámolása után átépítették az alját, és így került alá normál nyomtávú kerék. További érdekessége a mozdonynak, hogy a motor indítása 15 bar nagynyomású levegővel történik. Tehát illett külön odafigyelni, és jól gazdálkodni a levegővel, különben félő volt, hogy hoppon maradunk. Az már teljesen mellékes, hogy Knorr 5 állású fékezőszeleppel volt szerelve a mozdony, akárcsak a régi gőzmozdonyok. Halmstadban menetirányváltás után ismét egy rövid ideig észak felé folytattuk utunkat, majd keletre fordultunk egy mellékvonalra.
Hálásan köszönjük Ravasz Zoltánnak a sok segítséget, és azt, hogy lelkes munkájának köszönhetően megtekinthető a műsor az interneten a következő címen:
Jellemző, hogy a kor embere a verset és dalt az önkifejezés egyik lehetséges és talán leghatékonyabb módjának találja. Ez is oka annak, hogy elég sok ismeretlen szerzőjű vers keletkezett. Egy ilyen vers és dallam létrejöttét írja le a fentebb már idézett Imreh Sándor, volt 48-as honvéd. Csapata Dézsen állomásozott, ahol ő mint nyomdász ismerte Dózsa Dánielt, az Ellenőr című újság segédszerkesztőjét. "Felkértem a segédszerkesztő urat, bajtársaim megbízásából, hogy írjon számunkra egy huszár harczi dalt s hozzá egy dallamot is... Március 15.. S a költemény és dallama azon napon csakugyan elkészült, a melyet aztán egész lelkesedéssel énekeltünk és igen gyakran, a szabadságharcz folyama alatt. " Emlékezetből leírja a vers következő két versszakát: Föl fiúk a paripára, Föl a harczra, föl csatára! Veres csákónk tolla leng a szél után, Hajh de szívünk a hazáért helyt van ám! Szent az érzés mely vezérel Vívni bajjal és veszéllyel Szent az érzés, szent a czél is, mely alatt Élni, halni drága kedves gondolat.
2. oldal / 6 Egyelőre ne térjünk el azonban a kutatás történetétől, hiszen az egyes dallamoknál igyekszünk majd érinteni a hasonló jellegű nép- és műzenei összefüggéseket. Kodály irányítása alatt, saját, jóval korábban megkezdett személyes kutatásainak kiszélesítéseként a Népzenekutató Csoport létrejöttével nagy iramban indult meg a 19. századi népies műdal és hangszeres zene anyagának összegyűjtése a korabeli kottás kiadványok és kéziratos gyűjtemények alapján, majd ezeket összehasonlították egymással és a szorosan vett népzenei anyaggal. Ennek eredményeként olyan fontos munkák láttak napvilágot, mint Kodály Zoltánnak az Arany János népdalgyűjteményéhez készített tanulmánya, Kerényi Györgynek a legfontosabb népies műdalokat összefoglaló kötete és az egyik 19. századi népies dalszerzőről, Szentirmay Elemérről írott könyve. Bizonyos, hogy több adatunk lenne, ha több energia maradt volna a bartóki népdalértelmezésnek a perifériáján álló népdalok gyűjtésére. Ez a "kevés" azonban megtévesztő, különösen, ha például a balladák, a keservesek, a lakodalmasok vagy például a gyermekjátékok - vagy a mára hatalmasra duzzadt hangszeres népzenei felvételek - számához hasonlítjuk a szabadságharchoz kapcsolódó, de stilárisan nem egy korhoz kötődő, ezért nem egységes anyagot.