2206 bankfiók aktuális adataival! Nyitólap | | Település szerint Bank szerint + Ajánljon minket Budapest | Debrecen | Gyõr | Miskolc | Pécs | Szeged | Székesfehérvár | Nyíregyháza | Kecskemét | Veszprém | Dunaújváros | Békéscsaba | Budaörs | Szombathely | Sopron | Tatabánya | Szolnok | Eger | Esztergom | Keszthely | További települések Budapest Bank | CIB Bank Erste Bank FHB KDB Bank K&H Bank Kinizsi Bank MagNet Bank MKB Bank OTP Bank Raiffeisen Bank Sberbank Sopron Bank UniCredit Bank Adatok Ellenőrizve: 2015. augusztus 4. (Az adatok 2015. július 14. óta változatlanok) Útvonaltervezés: Fő tér 36. 9700, Szombathely Hívja egy érintéssel Telefon: 06-40-48-48-48 Nyitvatartás: Hétfő 8:00 - 17:00 Kedd 8:00 - 16:00 Szerda 8:00 - 16:00 Csütörtök 8:00 - 16:00 Péntek 8:00 - 15:30 Szombat Zárva Vasárnap Zárva Hibát talált? Kérjük jelezze. További Szombathelyi bankok, bankfiokok: MKB Szombathely Szent Márton u. 4. UniCredit Szombathely Kőszegi utca 30-32. CIB Szombathely Fő tér 33 Sberbank Szombathely Rákóczi Ferenc u Budapest Bank Szombathely Kőszegi u.
Raiffeisen Bankfiók 0 értékelés Elérhetőségek Cím: 9700 Szombathely, Fő tér 36 Telefon: +36-40-484848 Weboldal Kategória: Bankfiók Fizetési módok: Amex, Készpénz, MasterCard, Visa Elfogad bankkártyát? : Igen Akadálymentesített? : Brand: Raiffeisen Bank Részletes nyitvatartás Hétfő 08:00-16:00 Kedd 08:00-17:30 Szerda Csütörtök Péntek 08:00-15:30 További információk Kiszolgálás típusa Premium Banking Lakossági Önkormányzati Kisvállalati Nagyvállalati Mobil telefon egyenleg feltöltés saját ügyfelek számára Egyenleg lekérdezés idegen ügyfelek számára Egyenleg lekérdezés saját lakossági ügyfelek számára PIN kód csere saját ügyfelek számára Készpénzfelvétel (HUF) SMS (Mobil Banking) szolgáltatás igénylése Vélemények, értékelések (0)
Erre a jelenlegi gazdasági helyzetben ismét nagy szükség van, a program korábban szép eredményeket ért el. Tovább olvasom
A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava. Igazi alföldi, síkvidéki sóstó. Hosszúsága 35 km, szélessége 7-15 km, tengerszint feletti magassága 114 méter. A tó egész területe 337 négyzetkilométer. Magyarországhoz területének egynegyede, 87 négyzetkilométer tartozik. Területéhez viszonyítva vizének mennyisége rendkívül kevés, mert igen sekély. Közepes vízálláskor átlagos mélysége 60-70 cm, legnagyobb mélysége 160 cm. A tó korát 20. 000 évre becsülik a szakemberek. A víz erősen lúgos kémhatású. Gyógyító erejét magas sótartalmának tulajdonítják. A Fertő vizének só koncentrációja 33-szorosa a Balatonénak. A Fertő a vízutánpótlás legnagyobb részét a légköri csapadékból kapja. A Fertő tó környéke és közvetlen partja a történelem előtti időkben is lakott volt. 1847-ben egy régészcsoport kőkorszakbeli eszközöket, edényeket, állati csontokat ásott ki a medréből. Már a római korból is maradtak fenn írásos feljegyzések. Plinius az ie. I. századból Lacus Peiso néven említi. A Fertő tó. A rómaiak idejében virágzó élet folyt a Fertő-partján, amit számos építménymaradvány és temető bizonyít.
A beruházással érintett világörökségi és természetvédelmi terület Fotó: Juhász Attila A természetkárosítás mellett a Fertő tó magyar oldalának ikonikus, nádfedelű cölöpházainak a Zrt. által előírt bontása a kulturális értékek eltűnéséhez vezetne. Ezek az épületek a terület UNESCO világörökséggé nyilvánításakor már itt álltak és így nyilvánvalóan a védett tájkép részét képezik. Meg lehet-e még menteni a Fertő tavat? "A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. " – áll Magyarország Alaptörvényének P) cikkében. Megaberuházás a Fertő tavon, avagy közpénzből természetpusztítás - Greenpeace Magyarország. A fentiek szellemében a soproni és Fertő tó menti települések lakói megalakították a Fertő tó Barátai Mozgalmat és egy online petíciót indítottak. A petíciót az azonos névre keresztelt osztrák mozgalom is terjeszti a Fertő tó másik oldalán.
A vízszint ingadozás és a sekély vízállás okozza az elnádasodást. A tónak nincsen élesen elhatárolt partja, mert mindenütt nádas szegélyezi. A nádöv a partok mentén helyenként 6 km széles. A nád Fertőboz és Hidegség környékén a legszélesebb, Podersdorf környékén pedig egyáltalán nincs, mert itt a homokos, kavicsos part mellett nem tud gyökeret verni. A nádasokon keresztül mesterséges csatornák vezetnek a nyílt víztükörhöz. Ezeken a csatornákon a halászok és a nádvágók közlekednek. A lapos fenekű ladikokat nem evezővel hajtják, mert a szűk csatornákban az nem férne el. Egy 2, 5-3 méter hosszú tolórúddal hajtják a ladikot. Fertő-Hanság Nemzeti Park | Magyar Nemzeti Parkok. A nádat régen is felhasználták és napjainkban is hasznosítják, amely tetőfedésre és szigetelésre is alkalmas. Egykoron nádból készítették a házak tetejét, kerítést a telek köré, nádtutajt, nádkunyhót, nádvillát (ezzel ették a tésztát), nádkést (ezzel szelték a szalonnát), nádtollat használtak és a nád bugájából készült cimberesöprűvel takarítottak a ház körül. A lápi kutat lyukas nádszálból készítették.
A Velencei-tó és az 1800-as évek végéig létező Nádas-tó között csak egy pár méter magas, keskeny homokturzás húzódott Dinnyésnél. E természetes gáton átfolyó víz tartotta életben a Seregélyesig lenyúló mocsár igen gazdag állatvilágát. A mocsár mélyebb fekvésű, vízzel borított részeit apró homokdombok, kis homokhátak, félszigetek tagolták, ahol a pásztorok pihentették a jószágot. Az itt élő növény- és állatvilág fenntartása szempontjából ma is döntő tényező a legeltetés. A nyilt vizekkel tarkított nádfoltok a korábbinál is több madárfajt vonzottak ide. Hasonló madárparadicsom alakult ki, mint hajdanán, amikor még a mocsarat több száz gulya járta. 1966-ban itt hozták létre a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területet, mely ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó természetvédelmi terület. A Balaton felé vezető vasútvonal és a 7-es országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. A vizes, nádas terület a Dinnyés-Kajtor csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett.
A Soprontól kilenc kilométerre fekvő Fertőrákost tekinthetjük a tó magyarországi központjának. Innen könnyen bejárhatjuk a tó környékét és könnyen elérhetjük az osztrák részt is. A Fertőrákos és Fertőmeggyes közötti kerékpárút mellett találjuk a Mithras-barlangot. A Mithras-szentélyek a II-IV században élték világkorukat, főleg a Római Birodalom nyugati tartományaiban. A szentélyek földalatti, barlangszerű kialakítása egyedi. Hasonló szentélyekből nagyon kevés maradt fent, ezért a fertőrákosi szentély az ország egyik legjelentősebb római kori emléke. További fotókért kattintson a képre! Jóval későbbi, de lassan történelmi emlék a barlang közelében található Páneurópai Piknik Emlékhely. A kerek húsz évvel ezelőtti esemény tiszteletére egy emlékparkot hoztak létre. Látható még itt egy korábbi határőr torony és az egykori államhatárt jelző táblákkal is találkozhatunk. Fertőrákos talán legismertebb látnivalója a Kőfejtő. A település északi részén, egy dombon találjuk a bányát, mely a sajátos bányászati technológia hatására érte el mai, nem mindennapi látványt nyújtó formáját.
A szívtelen várúrnő is a habokban lelte halálát. Csak néhány embernek sikerült a hegyekbe menekülni. A menekültek később visszatértek a hegyekből és letelepedtek a tó partján. Ők alapították Nezsidert. " (Neusiedel am See) - Mohl Adolf nyomán A fenti legenda magyarázza meg a tó német nevét (Neusiedlersee), amit az új telepesekről kapta. Az új telepesek a XIV. században Nyugat-Európából keletre vándorló, és itt letelepedő német ajkú szabad parasztok (hospesek) voltak. A Fertő-tó szerves része volt a Hanság, mint a tó ingoványos, zsámbékos, kis tavakkal tagolt lápvidéke. Mivel a Rábcán keresztül a terület összeköttetésben volt a Duna vízrendszerével is, ezért a dunai magas víz idején az árvíz a Hanságot is elöntötte. A vízszint ingadozás megnehezítette a letelepedést a vidéken, ezért először a római korban, majd az Árpád-korban csatornák létrehozásával próbálták a terület bizonyos részeit lecsapolni ill. a csatornák vizével a termőre fogott földeket öntözni és a halastavakat táplálni. A Hanság középkori csatornahálózata középkor végétől kezdve teljesen eltűnt és ismét a természet vette át az uralmat.
A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát. A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas récetömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból. Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A nedvesebb helyeken sok a sziki őszirózsa, a sziksótól fehérlő részeken tenyésznek a sótűrő fajok. Az orvosi székfű nagy tömegben fordul elő. A Dinnyési Fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos.