Riz Leventének tekerjünk? - Rákosvidék Riz levente rákos of fame Az írás abból az apropóból készült, hogy egy kiállításon bemutattuk a pályamunkákat. "Megnyitójában Riz Levente kiemelte, hogy a Nyilas-tábla hasznosítása egy rendkívül izgalmas városépítészeti kihívás, olyan, amelyet nem szabad elrontani. A Rákos-patak különleges adottságokkal bíró területté varázsolja a Nyilas-táblát, amely megmozgatta a pályázók fantáziáját is. A polgármester emlékeztetett rá, hogy a korábbi vezetés másképpen képzelte el a terület beépítését, a szabályozási tervük is majdnem elkészült, azonban ezt 2006-ban az új vezetés leállította. Nem értettek egyet a lakások magas számával és azzal sem, hogy a buszvégállomást erre a helyre kívánta áthelyezni a kerület korábbi vezetése. Riz Levente hangsúlyozta, ők a meglévő keresztúri városközpont felújítására, modernizálására helyezték át a hangsúlyt, ennek a döntésnek gyümölcse az elnyert EU-pályázat és a most induló beruházás. De a Nyilas-tábla ügyét sem felejtették el.
A lakosság nem volt veszélyben, ám ha a hatósági eljárás azt állapítja meg, hogy sérült a patak élővilága, az önkormányzat feljelentést tesz természetkárosítás miatt - mondta a polgármester. Viszgálódik a katasztrófavédelem A szennyezés rozsda volt, és egy 14 kilométer hosszú acélcsőből került a patakba, amelyen egy vállalkozás nyomáspróbát végzett - mondta el kora délután az Origónak Kisdi Márk Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Rákosmente polgármestere, Riz Levente méltósággal viselt hosszú betegség következtében, életének 45. évében 2019. szeptember 19-én elhunyt. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata és Budapest Főváros Önkormányzata Riz Leventét saját halottjának tekinti. Temetéséről a gyászoló családdal egyeztetve a későbbiekben intézkednek. Riz Levente 1974-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a XVII. kerületi Balassi Bálint Gimnáziumban végezte. Egyetemi diplomáit az ELTE BTK-n szerezte történelem, politológia és összehasonlító irodalomtudomány szakokon.
– Itt vannak a ház előtt kocsival. – Milyen jogcímen akarnak beljebb kerülni? – próbálkozik a bérlő. – Hatósági emberek vagyunk. S mivel nem érik el a kellő hatást, még hozzáteszik kellő magabiztossággal: – Az építési hatóságtól. Fajok eredete szkéné Eger debrecen busz "Riz Levente utasítására" avagy a hatalom diszkrét bája - Rákosvidék Riz levente rákos of america Kalandpark pest megye Epoxi festék far cry 3 Riz levente rákos north Mi az a bitcoin Öko-city Rákoskeresztúr | SkyscraperCity Riz levente rákos rock Dr horváth piroska pápa de Hidraulika cső javítás 2017 év tavaszi szünet 2
- Melyik a szívéhez leginkább közelálló beruházás az elmúlt 3 ciklusból? Mire a legbüszkébb? - A leglátványosabb változást a városközpont újjáépítése hozta: ez csupán egy útkereszteződés volt egy hatalmas buszpályaudvarral. Hiányoztak a zöldterületek, a közösségi terek, élhetetlen volt a kerület központja. Meggyőződésünk, hogy egy város szívében az embereknek szüksége van olyan közös terekre, ahol találkozni tudnak, jó programokon vehetnek részt, adott esetben le tudnak ülni meginni egy kávét és megenni egy süteményt. A buszjáratok átszervezésével felszabadult a hely, ezt követően uniós támogatással és saját erőből új köztereket, új közösségi épületeket hoztunk létre, bővítettük a zöldfelületeket, összességében egy 1, 6 milliárdos fejlesztést valósítottunk meg. A másik, "személyes ügyem" volt a kerület kerékpárosbarát településsé alakítása. 2006 óta 13 kilométer összefüggő kerékpárút-hálózat épült Rákosmentén. Szépségében kiemelkedik közülük a Rákos-patak menti bicikliút. Utóbbihoz kapcsolódik egy emlékezetes történet is: a tervezett kerékpárút egy része, a Cinkotai út és a Ferihegyi út közötti terület magántulajdonban volt, ráadásul a tulajdonos perben-haragban állt az önkormányzattal.
Szerző: Főadmin Bejegyzés: 2020. február 13., csütörtök 15:43 La Paz - Úgy tűnik, ha lassan ugyan, de még a világ olyan helyein is kiderülhet az igazság, mint amilyen Dél-Amerika, mint amilyen Bolívia. Igaz, egy kisebb politikai földindulás kellett hozzá. Nézzük sorban a történteket. Eduardo Rózsa Florest több mint tíz éve, 2009. április 16-án Bolíviában, egy Santa Cruz-i szállodában kommandósok lőtték le két társával, Magyarosi Árpáddal és az ír Michael Martin Dwyer-el együtt. Az ártatlanul bebörtönzött Tóásó Előd túlélte a véres leszámolást, őt 2015-ben a Baptista Szeretetszolgálat munkatársainak sikerült kihozniuk Bolíviából – felettébb kalandos körülmények között. A segélyszervezet akkor már évek óta dolgozott egy olyan programon, amelynek célja a Külügyminisztériummal való együttműködésben a külföldön bajba került magyarok hazajuttatása, s ennek a tevékenységnek egyik epizódja volt a Tóásó-ügy, amely a legismertebb ilyen akcióvá vált a közvélemény előtt. Tíz esztendő sem volt elegendő ahhoz, hogy biztosat tudjunk arról, pontosan ki határozta el a gyilkosságokat, és ki volt az, aki közvetett módon okozója lehetett a vérengzésnek.
A bolíviai médiában egy videó keringett Tóásóék elfogása után. A felvételen kommandósok sietnek szobáról szobára, és fegyvereket találnak szinte minden sarokban. A videón valószínűleg az elfogott Tóásó Előd és Mario Tadic láthatók. Szijjártó is kiállt az ügy mellett Az ítélet után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter utasította Magyarország Bolíviába akkreditált Buenos Aires-i nagykövetét és konzulját, hogy személyesen járjanak el a helyi hatóságoknál annak érdekében, hogy Tóásó Előd mielőbb elhagyhassa az országot. Korábban írtuk: Tóásó Előd és társai ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásót és Tadicot, mindkettőjüket az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt vizsgálati fogságban tartották.
Tóásó Előd neve Rózsa-Flores Eduardo 2009-es bolíviai likvidálásakor került be a köztudatba: ő is ahhoz a feltételezett terroristasejthez tartozott, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült. A kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában ütöttek rajtuk, az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Tóásót és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadicot fegyveres felkelésben való bűnrészességért 5 év 10 hónapra ítélte a bolíviai bíróság. Tóásó 2009 és 2015 között börtönben ült, 2015 tavaszán őt és Tadicot is kimenekítette Bolíviából a Baptista Szeretetszolgálat és a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Tóásó életéről 2017-ben dokumentumfilm készült A Tóásó dosszié - Túlélve Bolíviát címmel, de ugyanebben az évben a Hír TV-n is kapott egy külföldre kivándorolt magyarokról szóló, 15 részes saját műsort, Magyar exodus címmel.
Tóásó Elődöt és a horvát–bolíviai Mario Tadicsot hosszú és bonyolult eljárás során vádolták meg hamisan szeparatizmus és az elnök elleni merényletkísérlet vádjával. Mindez arra volt jó, hogy gyakorlatilag megsemmisítették a bolíviai ellenzéket. Sokan elmenekültek az országból, mások velük együtt börtönbe kerültek. Tóásó Előd közel hat évet töltött börtönben, minden nap életveszélyben, az itthoni börtönviszonyokhoz képest elképesztő körülmények között, miközben Száron élő nővére minden követ megmozgatott ártatlanságának bizonyításáért. Végül vádalku keretében szabadult ki és a Baptista Szeretetszolgálat menekítette haza. Minap újabb fordulat következett be az ügyben: a bolív belügyminisztérium visszavonta az eredeti feljelentést, és az állam hivatalból elismerte, hogy a tizenegy éve tartó eljárás egy politikai ügy volt, amelynek során ártatlan embereket hurcoltak meg. A vád összeomlása már hetekkel ezelőtt megkezdődött: az ügy két bírója is távozott, beismerve, hogy addig mindent kormányzati nyomásra tettek, és mivel megfenyegették őket, nem maradt más választásuk.