Az első újkori olimpia Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1896. április 6. és 15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. 1894-ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot(NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. Az olimpia főbb szimbólumai - Az olimpia legismertebb jelképe (1920 óta) -Fehér alapon öt karika látható rajta: kék, sárga, fekete, zöld és piros színben -Az öt kontinenst jelképezik Az olimpiai láng Az olimpiai láng az olimpiai játékok szimbóluma. Az olimpiai láng az ókori Görögországból származik, arra a hagyományra emlékezve, hogy Prométeusz ellopta a tüzet Zeusztól. A láng az ókori olümpiai játékokon a játékok ideje alatt égett. Az olimpiai lángot az amszterdami 1928. évi nyári olimpiai játékokon vezették be újra, és ezóta a modern olimpiai játékok része.
Napra pontosan 125 évvel ezelőtt, 1896. április 6-án vette kezdetét az első modern olimpia Athénban. Az olümpiai játékokat az ókori Görögországban hívták életre Zeusz tiszteletére időszámításunk előtt 776-ban, és egészen Krisztus után 394-ig állt fenn, amikor I. Theodosius római császár rendelete alapján betiltották. 1500 évet kellett várni az olimpiai eszme visszatérésére, amikor is a Pierre de Coubertin báró által szervezett párizsi közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, majd kitűzték az első modern játékok időpontját és helyszínét: 1896, Athén. Az első újkori olimpián csupán 14 nemzet vett részt 241 férfi versenyzővel, kilenc sportágban 43 versenyszámot rendeztek meg 1896. április 6. és 15. között. Viszonyításképpen a koronavírus-járvány miatt idén nyárra halasztott tokiói játékokon várhatóan 206 ország indul több mint 11 ezer sportolóval, 33 sportágban 339 versenyszámot rendeznek. Az első "aranyérmet" (valójában a győztes ekkor még ezüstöt kapott) 1896. április 6-án az amerikai James Connolly szerezte hármasugrásban – ő később távolugrásban (3. )
Több mint ezer esztendőn keresztül Hellász jelentette a sport fellegvárát négyévente megrendezett olimpiáival. Megszűnésük után a középkor "sötét" szellemisége egyáltalán nem kedvezett a testi kultúra fejlődésének, így nem csoda, hogy 1500 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy immár világversenyként ismét tért nyerjen az olimpiai eszme. Elsőként 1896-ban, Görögországban... Az ókori olimpiák 393-as megszűnését követően hosszú ideig semmi ehhez hasonló kezdeményezés nem történt. Bár a XI-XII. században a lovagi tornák megteremtettek egyfajta testkultúrát és versenyszellemet, ám az igazi fellendülés csupán a XV. századi reneszánszban mutatkozott meg. A korszak alapmintaként az antik szokásokat helyezte előtérbe, így az irodalom, a képzőművészet és a zene mellett fontos szerephez jutottak a görög mintára berendezett iskolák Mantovában. Itt a növendékek labdáztak, ugrottak futottak, lovagoltak, birkóztak, valamint kirándultak. Az első olimpiainak elnevezett testgyakorló bemutatóra 1516-ban, Badenben került sor; Angliában 1604-ben indították útjára az "English Olympic Games" elnevezésű versenysorozatot.
Az építkezés – végleges tervek nélkül – 1948. július 13-án kezdődött el, a Stadionépítő Vállalat kivitelezésében. Az első kapavágást a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke tette meg. A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában, amint Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai is. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2, 5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el. A világításhoz és az eredményjelző berendezésekhez 18 ezer izzóra volt szükség, 150 ezer folyóméter vezetéket építettek be. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki. A stadiont a szocreál építőművészet jegyében munka közben is majdnem áttervezték, de ez pénz- és időhiány miatt végül elmaradt.
Bár az olimpia alapítói kezdettől fogva a béke ünnepeként és a világban dúló háborúskodás lezárásaként tekintettek a játékokra, versenyszámai pl. Franciaországban mégis a katonai kiképzés kapcsán jöttek igazán divatba. Az újkori olimpiákat megelőző legfontosabb esemény az 1894-es párizsi konferencia volt, ahol Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére létrejött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mely a hagyományokhoz híven Görögországban, Athénban kívánta megrendezni az olimpiát. A görögök két évet kaptak a megfelelő létesítmények felépítésére, de mivel lassan haladtak a munkálatok, felmerült annak a lehetősége is, hogy végszükség esetén a millenniumot ünneplő Budapest veheti át a rendezést. Magyarország nagy bánatára végül a rendezők maradhattak az eredeti tervnél, és 1896. április 6-án I. György görög király megnyitotta az athéni olimpiai játékokat. A tíznapos sportrendezvényen 14 ország képviseltette magát (Ausztria és Magyarország külön indult), zömmel Európából, az őket képviselő játékosok 43 számban mérhették össze erejüket és tudásukat.
David Cameron, az Egyesült Királyság miniszterelnöke szerint, a sporttal kapcsolatos beruházások, valamint a hirtelen megugró turizmus maximalizálják Nagy-Britannia és Észak-Írország pozitív fejlődési lehetőségeit, amit a kormányzat törekszik minél optimálisabban kihasználni a jövőre való tekintettel. Emellett felhívta rá a figyelmet, hogy a későbbiekben minden rendező ország ezt kötelességének kell, hogy tekintse. Rio de Janeiro Barra de Tijuca negyedében 2016-ban rendezett olimpia előkészületei már tartanak, a pontos elképzeléseket, és azok kivitelezését még nem ismerni, de az olimpiai bizottság bizakodó, hát legyünk mi is azok. Még több érdekesség a galériában:
Villanybojlereket javítunk! Hivatalos Ariston és Hajdu Szerviz! +36309528992 garanciális szervizelés Hivatalos Ariston és Hajdu szerviz! Barátságos, pontos, korrekt szakemberek! Az Ariston a Hajdu és Supernova szerződött partnereként garanciális bojler javítást is vállaljuk, gyári alkatrészekkel, rövid határidővel! Bojler javítás Fő profilunk a bojler javítás, vízkőtelenítés. BOJLER - Tönkrement vagy csak újra cserélné a régit?. Egy informatív honlappal a korrekt szolgáltatásunkkal, és a kiemelkedő garanciális ügyintézéssel nyújtunk többet az átlagnál. Nem célunk, hogy a legolcsóbbak legyünk, mi a legjobbak egyike akarunk lenni, és a visszajelzések igazolják, azok is vagyunk. Árainkat alacsonyan tartjuk, de ez nem mehet a minőségi munka rovására. Böngésszen kedvére, ha valamit nem talál, vagy javítást, vízkőtelenítést szeretne keressen bátran! Ha Ariston villanybojler garanciális javítás miatt érdeklődik, kérem kattintson ide, hívjon, vagy írjon email-t! Bojler javítás első feladata az áramtalanítás. Konnektoros csatlakozás esetén kihúzzuk, fix bekötés esetén a bojler kapcsolóját vagy ha az nincs, a biztosítékot lekapcsoljuk.
A melegvíz-csövet levesszük, hogy levegő jusson a bojlerbe, különben a vákuum miatt nem folyik ki a víz. Kikötjük a vezetékeket. Házilagos kivitelezésnél jelöljünk, rajzoljunk, fényképezzünk, mert vissza is kell majd kötni azokat. Leszereljük az alaplapot. (Hatos vagy nyolcas csavarokkal találkozunk egy és nyolc darab közötti mennyiségben a bojler típusától függően. ) Vízkő eltávolítása (vízkőtelenítés). Kézzel kikaparva egyszerűen eltávolítjuk a vízkövet a tartályból. Utána lehet precízen kiöblíteni a tartályt, de nem szükséges. Jó állapotú anód és fűtőszál esetén ezeket is letakarítjuk, vigyázva, hogy ne tegyük tönkre a fűtőszálat. Savra, ecetre nincs szükség! Ha szükséges, cseréljük az anódot és a tömítéséneket. Tömítésnél szigorúan az eredetivel egyező típust használunk, az anódnál elég, ha a felfogatás passzol, illetve méretileg elfér. Hiba esetén cseréljük a bojler fűtőszálat és a tömítését. Hátra van még a bojler alaplap tömítés cseréje. Végül jöhet a bojler összeszerelése, a vezetékek visszakötése, a tartály vízzel való feltöltése.