Mára már hat ilyen évet tudhatunk magunk mögött és haladunk a hetedik felé. Ezek a tények újra előtérbe helyezték a Balaton jövőjével kapcsolatos, már lezártnak hitt, vitákat. Az év eleje óta három álláspont kristályosodott ki e téren: → máskor is volt már ilyen helyzet, akkor sem kellett beavatkozni, a "természet majd megoldja" nézetet képviselik a 2003-as "Tenni, vagy nem tenni? " című akadémiai jelentés támogatói. Ez mindmáig a hivatalos álláspont, és bár – szerintem - hibás alapokon nyugszik, az a tény, hogy 2003 után a tó magától visszatöltődött, igen erős legitimációt ad neki; → mivel a hosszútávú tendenciák nem igazolták a fenti jelentés beavatkozást tagadó következtetéseit, egy ún. Válságos helyzetben a Balaton. Eurolakes projekt keretében új elképzelések láttak napvilágot. Ezek képviselői – nagyrészt az említett akadémiai jelentés elkészítésében is résztvevő szakemberek – szerint a tó hosszútávon beavatkozást igényel. Modellfuttatásuk eredménye szerint mintegy 50 év múlva a tó lefolyástalanná válik, azaz innentől kezdve kell elfogyásával számolni; → mindezekkel szemben áll mintegy tíz éve következetesen képviselt véleményem, hogy az említett akadémiai jelentés hibás, a számok, adatok szerint 15 év múlva elérjük a lefolyástalan állapotot.
A hatástanulmányokból kiderült, hogy további hatáscsökkentő intézkedésként szükség lenne még mederkotrásokra, valamint a mély fekvésű területek feltöltésére, partbiztosítások rendezésére, a vízminőség-védelem fejlesztésére.
Az immunrendszerre is hatással lehet a kék fény A kék fény ezzel együtt akár a vírusokkal szembeni ellenálló képességre is hatást gyakorolhat, mert a rossz alvás befolyásolja a hangulatot, a viselkedést, a memóriát és az immunrendszer működését is, ami pedig létfontosságú a kórokozókkal való megküzdésben. A túl sok képernyőnézés ronthatja a látást is, és növelheti a makuladegeneráció, azaz az éleslátásért felelős ideghártya terület megbetegedésének kialakulását, mely eredendően egy időskori probléma. Hat tanács a jó alváshoz A kék fény pozitív és negatív hatásairól megoszlanak a vélemények. Az viszont biztos, hogy a nyugodt, regeneráló alváshoz fontos lefekvés előtt egy órával már mellőzni a kütyüket és a vibráló fényeket, és ehelyett például olvasni, hogy a szervezetnek legyen ideje megnyugodni. Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary Attól függően, hogy pacsirta vagy bagoly vagy, 21:00 és 24:00 óra között legyél ágyban, és a felnőttek aludjanak 6-8 órát, a kamaszok pedig körülbelül 7-9-et - a kisgyermekek alvásigénye ennél is több.
Az elektronikus eszközök fénye negatívan befolyásolja szervezetünk napi ritmusát - vagyis a cirkadián ritmust -, egyebek mellett az éjszakai pihenésünket is alaposan megzavarhatja - erősíti meg egy, a PLOS Biology folyóiratban megjelent új tanulmány, amelyről a Healthline is beszámolt. Szervezetünk működése szempontjából nem ideális, haalvásközben nincs teljesen sötét a szobában. Fotó: Getty Images A szerzők szerint ahhoz, hogy bioritmusunk - ezzel együtt alvásunk - kiegyensúlyozott és zavartalan legyen, arra van szükség, hogy a nap folyamán és este leginkább természetes fény érjen bennünket. A kutatók kifejtették: az alvás és az ébrenlét napi mintázatának kialakításában - a fényérzékelésben - fontos szerepet játszik a retina bizonyos sejtjeiben található melanopszin nevű fehérje, amely érzékenyen reagál a rövidebb hullámhosszú fényre. Ilyen a kék fény is, amelyből a különféle elektronikus eszközöknek köszönhetően a legtöbb ember minden nap jókora mesterséges dózist kap. A LED-lámpák, a számítógépek és mobiltelefonok képernyője által kibocsátott mesterséges kék fény egészségünkre - szemünkre, idegrendszerünkre, testsúlyunkra és alvásunkra - gyakorolt káros hatásairól már számos tanulmány született.
A vér egy részét olyan nőktől vették, akik napközben 2 órát töltöttek teljes sötétségben, míg a másik részét olyanoktól, akik éjszaka 90 percet töltöttek fényes fluoreszkáló (fénycsöves) megvilágításban. Black megállapította, hogy az a melatoninban gazdag vér, amelyet a sötétben lévő nőktől vettek, lelassította a tumor növekedését, míg a fényben lévő nőktől vett, melatoninban szegény vér hatására a tumorok intenzíven növekedtek. Más kísérletekben egereken kimutatták, hogy a váltott műszak követése vagy az időzóna-váltási szindróma (jetlag) esetén szintén felgyorsult a tumorok növekedése. A szaporodó bizonyítékok hatására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2007 óta a váltott műszakot már a rák lehetséges kiváltó okai közé sorolja. A kék fény melatoninra gyakorolt hatását 2001-ben George Brainard, a pennsylvaniai Thomas Jefferson Egyetem kutatója mutatta ki, amikor megállapította, hogy az éjjel 2 órakor 450-480 nanométeres fénynek kitett önkénteseknél gátlódott a hormon termelése. (A kék fény spektruma 420-490 nanométer között van. )