János pápával együtt.
A rossz elterjedésével és a háború szörnyűségeivel szemben egyre világosabbá vált számomra a papság és e világi küldetésének értelme. " Az 1981. május 13-án, a Fatimai Szűzanya napján Ali Ağca által ellene elkövetett merényletet felidézve II. János Pál kiemeli: a pápa elleni merényletnek és következményeinek, a műtétnek és a gyógykezelésnek a Gemelli klinikán van egy egészen emberi dimenziója, de ez nem fedheti el a mélyebb, természetfölötti tapasztalat dimenzióját. "Isten azokban a hónapokban megengedte, hogy megtapasztaljam a szenvedést, sőt az életveszélyt. Ugyanakkor világosan és mélységében megértettem, hogy ez az Ő kivételes kegyelme számomra, mint ember számára, és egyben… kegyelem az Egyház számára is. Krisztus megadta nekem a kegyelmet, hogy szenvedésemmel, saját életem és egészségem kockáztatásával tanúskodhattam az Ő igazságáról és szeretetéről. 2. jános pál pápa tér. " A Szentatya az egész világon hirdette, hogy nincs szolidaritás szeretet nélkül, sőt "nincs jövője az embernek és a nemzetnek szeretet nélkül, a nélkül a szeretet nélkül, amely megbocsát, bár nem felejt, amely fogékony mások nyomorával szemben, nem keresi a magáét, de mások javát keresi; a szolgáló szeretet nélkül, amely kész megfeledkezni magáról, és nagylelkűen adni.
Bár II. János Pál pápa szentté avatása szinte példa nélküli gyorsasággal zajlott, még az ő esetében is szükséges volt egy csoda a boldoggá, és egy csoda a szentté avatáshoz. Ezt a két ismert csodát idézzük fel most olvasóinknak a pápa emléknapjának (október 22. ) alkalmából. A pápa boldoggá avatását már a 2005. május 8-i temetésén szorgalmazta a gyászoló tömeg Santo Subito! (Azonnal avassák szentté) feliratú transzparensekkel. XVI. Benedek 2011. május 1-jén avatta szentté, ehhez hozzájárult Marie Simon-Pierre apáca csodás gyógyulása 2005-ben. A nővér Parkinson-kórban szenvedett, mely különösen a bal oldalát támadta. A betegség előrehaladtával képtelenné vált az írásra, autóvezetésre, és a járásra is szinte teljesen. II. János Pál pápa – aki ugyanebben a betegségben szenvedett – már életében is erőt adott példájával. A pápa halála után – elöljárói biztatására – a nővér II. János Pál közbenjárásáért imádkozott. Két hónappal később állapota javulni kezdett. Szent II. János Pál: Önéletrajz | Magyar Kurír - katolikus hírportál. 2005 június 2-án egy belső hang sugalmazására írni kezdett, és az addigra olvashatatlanná vált írása ismét egyenletessé vált, másnapra pedig az egész teste meggyógyult.
Az ifjú Karol Wojtyłát egyetemistaként az irodalom és a színház érdekelte, költő és színész szeretett volna lenni. Tagja volt egy színjátszócsoportnak. Annak vezetője, Mieczysław Kotlarczyk meg volt győződve róla, hogy Karol hivatása az élő szó és a színház, az Úr Jézus viszont úgy gondolta, hogy a papság… "Én a papi hivatásomat a háború idején fedeztem fel, amikor mindennap életveszélyben voltunk… És amikor megéreztem, hogy erre az útra hív az Úr, soha nem gondoltam arra, hogy az a mostani hivatalomhoz vezethet" – írta, már pápaként. Papi hivatása véglegesen a második világháború időszakában, Lengyelország náci megszállása alatt érlelődött meg benne. Ezzel kapcsolatban fölteszi a kérdést: "Pusztán a dolgok időbeni egybeeséséről lenne szó?... 2 jános pal de chalencon. Az biztos, hogy Isten terveiben semmi sem véletlen… a háború tragédiája különleges árnyalatot adott annak a folyamatnak, amelynek során megszületett életre szóló döntésem. Segített ugyanis, hogy új szemszögből vizsgáljam a hivatás értékét és fontosságát.
Az eddigi katolikus egyházfők közül csak Szent Péter és IX. Pius ült II. János Pálnál hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt. Boldoggá avatási eljárása szokatlanul hamar, már halála évében megkezdődött, az eljárás egyházmegyei szakasza 2007-ben zárult le, majd 2009 decemberében XVI. II. János Pál pápa élete - Cultura.hu. Benedek felruházta a tiszteletreméltó címmel. Az "Őszentsége II. János Pál, Isten szolgája erényeit és hírnevét" összeállító 2007-es ügyirat magában foglalta a pápának tulajdonított csoda – miszerint egy Parkinson-kórban szenvedő apácát gyógyított meg betegségéből, amikor az apáca hozzá imádkozott – hitelesítését és dokumentálását is. 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII.
Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust. Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. Beszédeit maga írta, és a "pápai többes szám" helyett az egyes szám első személyt használta. (Ez utóbbiban elődjét, I. János Pált követte, s az iránta való tiszteletből felvette a II. János Pál nevet. 2 jános pál pápa élete film. ) Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon. Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án a csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt a Szent Péter téren. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is szenvedett. 2005. április 2-án, 27 évi pápaság után, 85 éves korában halt meg Vatikánvárosban, temetésére április 8-án került sor. "A demokrácia értéke azokkal az értékekkel együtt áll vagy bukik, melyeket megtestesít vagy támogat. "
Földi Ottó (névvariáns: Földy Ottó) (Budapest, 1931. november 6. – Budapest, 2017. október 7. ) a Magyar Rádió bemondója és műsorvezetője. 3 kapcsolatok: Halálozások 2017-ben, Ki kicsoda a magyar hírközlésben? (A–Zs), Magyar Rádió. Halálozások 2017-ben Ez a szócikk a 2017-ben elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel. Új!! : Földi Ottó és Halálozások 2017-ben · Többet látni » Ki kicsoda a magyar hírközlésben? (A–Zs) A Ki kicsoda a magyar hírközlésben? újságírók, a sajtó, a rádió és televízió szerkesztői, tudósítói életrajzát tartalmazza. Új!! : Földi Ottó és Ki kicsoda a magyar hírközlésben? (A–Zs) · Többet látni » Magyar Rádió A Magyar Rádió Zrt. (MR) Magyarországon működő állami közszolgálati rádióadó. Új!! : Földi Ottó és Magyar Rádió · Többet látni » Átirányítja itt: Földy Ottó.
Életének nyolcvanhatodik évében elhunyt szombaton Földi Ottó, a Magyar Rádió bemondója, műsorvezetője - tudatta a család hétfőn az MTI-vel. Földi Ottó 1931. november 6-án született. 1967-ben lett a Magyar Rádió bemondója. Egyike volt azoknak, akik megújították a rádió hangvételét, különösen kedveltek voltak közvetlen stílusban vezetett élő, zenés műsorai. A 80-as évektől pályája végéig, a 2000-es évek elejéig a Petőfi rádió zenés délutánjának és éjszakai műsorának házigazdájaként is ismerték. Gyakran foglalkoztatta a Magyar Televízió is. 1989-ben nívódíjat kapott a Zenerulett, az Éjszakai klub és a Slágerlista című műsorokban végzett műsorvezetői munkájáért. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Földi Ottó (névvariáns: Földy Ottó) (Budapest, 1931. november 6. – Budapest, 2017. október 7. ) a Magyar Rádió bemondója és műsorvezetője. 23 kapcsolatok: Aszlányi Károly, Budapest, Friedrich Schiller, Hubay Miklós, Jókai Mór, Karinthy Ferenc, Madách Imre (író), Magyar Rádió, Magyar Televízió, Mándy Iván, Moldova György, Molnár Ferenc (író), November 6., Október 7., Petőfi Színház (Budapest 1960–1964), Ránki György (zeneszerző), Romhányi József (költő), Vas István (költő), Veszprémi Petőfi Színház, Victorien Sardou, 1931, 1967, 2017. Aszlányi Károly Aszlányi Károly (eredeti neve: Ausländer Károly, Ada Kaleh, 1908. április 22. – Dorog, 1938. december 8. ) magyar író, színműíró, újságíró. Új!! : Földi Ottó és Aszlányi Károly · Többet látni » Budapest jobb Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa. Új!! : Földi Ottó és Budapest · Többet látni » Friedrich Schiller Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10.
– Alsósztregova, 1864. október 5. ) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Új!! : Földi Ottó és Madách Imre (író) · Többet látni » Magyar Rádió A Magyar Rádió Zrt. (MR) Magyarországon működő állami közszolgálati rádióadó. Új!! : Földi Ottó és Magyar Rádió · Többet látni » Magyar Televízió A Magyar Televízió magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény, amely jelenleg hat televíziós csatornát üzemeltet: az M1-et, az M2-t, éjjeli váltótársát, az M2 Petőfi TV-t, a 2013. Új!! : Földi Ottó és Magyar Televízió · Többet látni » Mándy Iván Mándy Iván (Budapest, 1918. december 23. – Budapest, 1995. október 6. ) Kossuth-díjas magyar író, 1999-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta. Új!! : Földi Ottó és Mándy Iván · Többet látni » Moldova György Moldova György dedikál. Ünnepi Könyvhét, 2010 Moldova György (született Reif) (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre