Mára elmondhatjuk, hogy az utolsó elektronikai dinoszaurusz, a vákuumcsöves technológia kései képviselője a katódsugárcső, pontosabban az erre épülő monitorok kihaltnak tekinthetőek. A piacon bőséges a kínálat és az igényeinknek megfelelő kijelző kiválasztása egyáltalán nem egyszerű. Cikkünkkel ebben a feladatnak a megoldásában szeretnénk segíteni, csak annyira elmélyedve a műszaki részletekben, amennyire minimum szükséges. A méret a lényeg! A nekünk leginkább megfelelő kijelző kiválasztásánál a legelső szempont, amit mérlegelnünk érdemes a méret. Rendszergazda, Informatika, Távfelügyelet - REMOT. 17-, 19-, 20-, 22-, 24 hüvelykes kijelzőt, vagy még nagyobbat válasszunk? Az általánosan elterjedt válasz erre a kérdésre az, hogy a "nagyobb jobb", de kiegészül azzal, hogy gyakran felesleges és érdemes észben tartani azt is, hogy milyen feladatra használjuk a kijelzőt és mekkora helyen kell elférnie. Hagyományos irodai feladatokra, teljesen hétköznapi munkakörülmények közé a 17-19 hüvelykes kijelzők tökéletesek, tényleg felesleges nagyobb méretűt vásárolni.
Válassz rendszert! Most, hogy a konfigurációd összeállt, még egy fontos döntést kell meghoznod, ez pedig az operációs rendszer kiválasztása. Mivel ez esetben a költséghatékonyságra törekszel, a Windows szóba sem jöhet - a hivatalos forgalmazóktól szerzett licenc jelentősen növelné a költségeket. Konfiguráció Filléres konfigurációk: így építs olcsó PC-t - PC World Üdvözlünk a PC Fórum-n! Szerviz - Proftec Kft. - Gyöngyös Informatika és Webfejlesztés. - PC Fórum Számítógép konfiguráció összeállítás Persze az alaplap külső csatlakozóegységeket is szép számmal kínál, találsz 12 USB-portot, RJ45-csatlakozót, valamint DVI-D- és VGA-portot is a felületén. Amennyiben inteles vonalon kívánod elindítani a konfigurációt, a ASRock H310M-HDV alaplapjával jól jársz: már a 8. és 9. generációs Intel processzorokat is képes kezelni, és csatlakozókínálatban is igencsak széles skálát vonultat fel. Processzor A legköltségesebb elem a processzor a PC-összeállításokban, ezzel a komponenssel nem is szabad fukarkodni, mert sok fejfájást okoz a túl gyenge központi egység. Az AMD-s gépépítők a belépő szegmens egy újoncával, az AMD Athlon 200GE-vel rendkívül jó vételre tesznek szert.
Őszintén szólva nem találkoztunk még olyan grafikussal, aki ezt a lehetőséget kihasználta volna - egymonitoros konfigurációnál legalábbis - úgyhogy mindenképp érdemes megkérdezni a "célszemélyt" mielőtt ilyet vásárolnánk neki, hogy használná-e ezt, érdemes-e többet fizetnünk egy ilyen kijelzőért. Manapság az LCD és Plazma-televíziókon szinte kivétel nélkül találunk valamifajta olyan bemenetet, aminek segítségével ráköthetjük őket számítógépünkre. Első látásra talán vonzónak tűnik óriási, 26 hüvelyk (66 cm) feletti "monitort" használni, de a gyakorlatban ezek egyszerűen túl nagyok a mindennapi, monitorszerű használathoz. Rá fogunk ébredni, hogy a számítógépek operációs rendszereinek felhasználói felületeit úgy tervezték meg, hogy az ember a szemével kövesse a mutatót és ne a fejét forgassa utána. Ezeken pusztán azért kaptak ilyen bemeneteket, hogy multimédiás, illetve hirdetőtábla célokra legyenek használhatóak. A plazma-kijelzők pedig egyébként is érzékenyek az állandó, változatlan elemek megjelenítésére, mint például a menüsorok, ugyanis az ilyen képelemek beégnek a kijelzőn.
Illesztések, paraméterek, tanácsok - a cikk folytatódik. Kattintson! >>> Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.
Hégető Honorka Született Hégető Honorka Éva 1971. december 24. Marosvásárhely Elhunyt 2001. június 3. (29 évesen) Alsóörs Foglalkozása televíziós riporter, műsorszerkesztő Kitüntetései 1999 - Toleranciadíj Halál oka közúti baleset Hégető Honorka Éva ( Marosvásárhely, 1971. – Alsóörs, 2001. ) televíziós riporter, műsorszerkesztő. Szakmai élete [ szerkesztés] Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult, angol nyelvtanári főiskolai szakon. Az angol nyelven jelentkező Welcome to Hungary tv-magazin stábjában, mint nyelvi lektor kezdte a televíziós pályáját. Később szerkesztő-riportereként volt a szerkesztőség meghatározó munkatársa. Kezdetben a TV3 műsorait szerkesztette, ahol elsősorban az elesett emberek sorsával foglalkozó riportokat készített. A hátrányos helyzetű emberek realista bemutatásáért 1999-ben megkapta a Toleranciadíjat. Rövid ideig a Magyar Televíziónál, majd közel egy évig az RTL Klubnál készített műsorokat. Fiatalon bekövetkezett halálát az okozta, hogy barátja, Dalmy Gáspár alkoholos befolyásoltság alatt vezette gépkocsiját, melyben mindketten utaztak, és egy kanyarban elveszítette uralmát a jármű fölött.
A megrendítő film a Holokauszt történeteit a kortárs Budapesttel vegyíti: a II. világháború túlélőinek emlékeit animáció segítségével jeleníti meg a főváros XXI. századi, modern terein. A Telenor különdíját Lukács Gabriella kisfilmje (RTL Magyarország/Fókusz) nyerte el. A 23 éves fiatal pék, Galamb Alex a koronavírus első hullámának kirobbanásakor határozta el, hogy megtanítja sütni a Hernádnémetiben élő gyerekeket. A Sütni jó kezdeményezéssel Alex célja, hogy kiutat mutasson a hátrányos helyzetű roma gyerekeknek. Transznemű párról készült fotósorozat kapta a fotós díjat A fotós kategória idei díjazottja Bielik István, aki fotósorozatán – amelyet a WMN-en publikált – egy transznemű pár hétköznapjait mutatja be. Ivett és Atanáz több évtizednyi elfojtást és szenvedést követően jutottak el oda, hogy végre elfogadják önmagukat, és sok viszontagságot követően ma már önazonos, hétköznapi, szabad életet élhetnek. A díjakat a zsűritagok – Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, Horvát János és Weyer Balázs újságírók – mellett Hégető Hajnalka, a Hégető Honorka Alapítvány kuratóriumi tagja és Dr. Erdélyi Márk, a Telenor Magyarország jogi és reputációs vezérigazgató-helyettese adta át.
(Hozzáférés: 2021. október 8. ) ↑ Kiosztották a 2021-es Hégető Honorka-díjakat., 2021. ) Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Hégető Honorka-díj honlapja
Milyen az élet abban a nagyvárosban, ahol a világon először fogyott el a víz? Hogyan lehet boldogulni egy olyan településen, ahol nincs óvoda, iskola és orvosi ellátás? Mit jelent a megemlékezés a hozzátartozóknak a romagyilkosságok után több mint tíz évvel? Kiosztották az idei Hégető Honorka-díjakat. Az alkotókedv és a témák száma sem csökkent az elmúlt évben; összesen 75 pályázat érkezett az idei Hégető Honorka-díjra. A koronavírus miatt kialakult helyzetre való tekintettel új témákkal is várta a Hégető Honorka Alapítvány azokat az alkotásokat, amelyek mozgókép vagy fotósorozat formájában mutatnak be társadalmi problémákat, illetve az ezekre adott lehetséges megoldásokat, válaszokat. Idén 8 alkotást díjaztak: a zsűri három fődíjat, két civil díjat, fotó- és közösségi kategóriában egy-egy díjat osztott, a Telenor pedig különdíjat adott át. "2003 óta díjazzuk azokat az alkotókat, akik olyan témákat dolgoznak fel, amelyek sok esetben a mainstream felületeken nem, vagy csak kevés visszhangot kapnak.
A falu, ahol nincs óvoda, iskola és orvosi ellátás, egy másik, ahol csak hetente egyszer tudnak pénzt felvenni az ott élők, és egy harmadik település, ahol 800 forintot kell fizetni egy kiló kenyérért. Forgó Viktor, az RTL Klub Fókusz című műsorának alkotója A vidék lehetőségei c. filmjéért kapott fődíjat. Forgó Viktor annak járt utána, mit jelent ma Magyarországon az élet azoknak, akik a nyomor közepén próbálnak boldogulni, és milyen lehetőségeik vannak egy jobb élet reményében. A harmadik fődíjat Neuberger Eszter és Pivarnyik Balázs megjelent filmje kapta. Az alkotók a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélőivel és legközelebbi hozzátartozóival beszélgettek arról, hogy miért tartják üresnek a romagyilkosság-sorozat tizedik évfordulóján tartott közösségi megemlékezéseket. A megszólaltatott szereplők arról mesélnek a Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek c. filmben, hogy az elmúlt tíz évben hogyan maradtak egyedül a testi és lelki traumáikkal. Civil és filmes díjazottak, közösségi díj és különdíj A zsűri idén két civil díjat osztott olyan alkotásoknak, amelyeket nem szerkesztőségek, hanem magánszemélyek vagy alapítványok neveztek.
A fődíjat A szemét útja a Tiszán: Ukrajnától Magyarországig készítői (, Lengyel-Szabó Péter és alkotótársai) nyerték el. Filmjükben a Tisza forrásától indulva a környező hegyvidéken, kárpátaljai városokban és falvakban jártak utána a Magyarországra érkező rengeteg szemétnek és a mögötte rejlő összetett gazdasági, környezetvédelmi és szociális problémáknak. A zsűri – Horvát Jáno s újságíró, Weyer Balázs újságíró és Mészáros Antónia, az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója – a környezetvédelem, az életminőség, a klímaváltozás hatásait bemutató filmek közül további három alkotást is díjazott. A munkatársai, Csányi Nikolett és alkotótársai két filmjükért kaptak megosztott díjat: a Mezőgazdasági kultúrsivatag lehet a Kárpát-medencéből azt vizsgálta, hogyan lehet tenni a mezőgazdasági termelés miatti talajromlás, a termőföld elsivatagosodása ellen. A Mérgeink – Sóskút a helyiek harcát mutatja be a település határába tervezett két üzem – az elektrolitgyár és az akkumulátorgyártás során létrejövő vegyi anyagokat újrahasznosító üzem – ellen.