Kövesse Facebook oldalunkat! Az utakon várható szarvasveszélyre figyelmeztet a rendőrség. Augusztus végétől november közepéig az országutakon, különösen az erdős, ligetes útszakaszokon számítani kell szarvasok megjelenésére – írta a rendőrség hétfőn a Facebook-oldalán. A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország nyugati részein kezdődik, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, és folyamatosan északi, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort. Szarvaslesen - Sardo. A bőgési időszakban az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak – tették hozzá. A rendőrség kiemelte, hogy a szarvaselütés következményei súlyosak lehetnek, nemcsak a vadállat sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. A vadbalesetek elkerülése érdekében az erdős környezetű utakon mindig, szürkülettől pedig más útszakaszon is ajánlott mérsékelni a sebességet.
– fenyegetőzött légből kapott terveivel az edző.
Az állatok feltűnésekor számítani kell rá, hogy többen is lehetnek a környéken. Mikor nagytestű vad ugrik a jármű elé, akkor elsősorban fékezéssel, dudálással érdemes megpróbálni elkerülni az ütközést, illetve elérni az ütközés hatásának a csökkentését. A hirtelen irányváltoztatás országúton veszélyes manőver, főképp nagy sebességgel, és súlyosabb következményekkel járhat, mint az állat elütése – a kocsi fölötti uralom elvesztése, kisodródás, felborulás, fának ütközés, vagy a szemből jövővel való frontális ütközés. Ha baleset következik be, jelezni kell a többi közlekedőnek (vészvillogó, háromszög kihelyezése), a vadat nem szabad piszkálni, lehúzni az útról, mert ha még életben van, akkor az agancsával, a harapásával, vagy rúgásával sérülést okozhat. Baleset esetén értesíteni kell a hatóságokat – 112-es segélyhívó szám -, és megvárni a rendőri intézkedést. Időjárás szarvas ma.de. Az elpusztult vadállatot nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyi vadásztársaság tulajdonának számít, az elvitele lopásnak minősül.
Sziklakórház Atombunker Múzeum belépő – infók itt A Sziklakórház Atombunker Múzeum (régi nevén Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház, néha helytelenül Székesfővárosi Légoltalmi Szükségkórház) a Budai Vár alatt található több mint 2300 m²-es létesítmény, melyet a második világháború alatt és az 1956-os forradalom idején is használtak. A hidegháború alatt LOSK 0101/1 jelzéssel szigorúan titkos objektum, úgynevezett "légoltalmi szükségkórház" volt. A titkosítás feloldása után néhány évvel, 2008-ban nyílt meg civil látogatók számára mint Sziklakórház Múzeum. Sziklakórház Atombunker Múzeum belépő The post Sziklakórház Atombunker Múzeum belépő – infók itt appeared first on.
KÉSZPÉNZMENTES MÚZEUM A Sziklakórház Atombunker Múzeum készpénzmentes múzeum! Kérjük, amennyiben a helyszínen szeretnének vásárolni, készüljenek bankkártyával. (SZÉP kártyát is elfogadunk. ) AJÁNDÉKJEGYEK KAPHATÓK! Ajándékozz felejthetetlen élményt! Múzeumi webshopunkban fix időpontra szóló elővételi jegyek mellett ajándékjegyet is vásárolhatsz, amit postai úton küldünk meg Neked. Munkatársakat keresünk - nyári diákmunkára is! Dinamikus, agilis, kommunikatív, lelkes, angolul jól beszélő új csapattagjainkat keressük pénztáros és tárlatvezető munkakörbe, valamint nyári diákmunka keretében látogató koodrinátor (host/ess) pozícióba a Sziklakórházba. Legyél Te is Sziklás! TÁMOGATÁS Kérjük, támogasd Alapítványunk munkáját adományoddal. Segítségedet a múzeum fenntartására, hátrányos helyzetű gyermekek osztálykirándulására, tudományos, kutatási és oktatási tevékenységünk biztosítására fordítjuk. UTI PÁLYÁZAT 2022 Pályázati lehetőség hátrányos helyzetű iskolai csoportok számára a Sziklakórház Atombunker Múzeum díjmentes meglátogatására kiegészítő programlehetőségekkel, utazási költségtérítéssel és étkezéssel.
A szokásos hosszas bevezetőm után rá is térnék inkább a Sziklakórház történetére, mert képes lennék szerintem oldalakon keresztül ömlengeni arról, hogy mennyire döbbenetes és érdekes információkban gazdag volt az itteni látogatásunk…de térjünk is a lényegre! A Magyar Barlangkutató Társaság az 1930-as években végzett nagyobb volumenű kutatásokat Budán és ezekben az időkben került sor az Úri utca alatt lévő Sziklakórház majdani helyének is a szakmai feltérképezésére. A Sziklakórház létrehozásának a fontosságára már az 1930-as években rájöttek az illetékesek, hiszen egy újabb háború kitörésének a vészjósló jelei kezdtek derengeni és a légoltalmi védelem kialakítása egy ilyen létesítmény létrehozásával tűnt biztosíthatónak, hiszen mindenki rettegett a légi támadásoktól (bombázásoktól, vegyi támadásoktól). A Sziklakórház első kiépített részén a Várnegyed légósziréniái működtek, majd 1939-től a háború kitörése magával hozta a több kilométeres hosszúságú barlangrendszer biztonságos óvóhellyé alakításának a szükségességét.
*A Sziklakórház főbejárata előtt készült 1944-es fotó forrása pedig a: Dunántúli Napló, 1994. 10. 25. -én megjelent számának 6. oldala. A kép Wallinger Endre: " Budapestiek ezreit mentette meg – Kórház az Uri utca alatt" című cikkének volt az "illusztrációja", a fotó alatti leírás pedig a következő: " A Sziklakórház Lovas utcai főbejárata 1944-ben. A repordukciót Nagy Jószefné készítette". Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? 🙂
Az 1940-es években az egyre sűrűsödő légitámadások miatt egyszerűen lehetetlen feladattá vált a sebesültek ellátása így Szendy Károly polgármester elrendelte egy a bombázásoktól védett szükségkórház kialakítását…szerintem már sejtitek, hogy ez a szükségkórház lett végül a Sziklakórház. 😉 A kiépítést Péchy László Budapest főmérnöke irányította, a Sziklakórház tervei pedig, ha jól tudom akkor Dr. Mészáros László építész irodájában készültek el. A Sziklakórház a Szentháromság utca – Úri utca és Lovas út között található barlangszakaszokban készült el. A kórház hivatalos megnyitójára 1944. február 23-án került sor. A "speciális" kórház kezdetekben 60, majd később sajnos a sok sebesült miatt 120 férőhelyesre kényszerül nőni. Egyébként a körülmények ellenére egy teljesen jól és akkoriban korszerűnek számító szinten felszerelt szükségkórházról beszélhetünk a Sziklakórház esetében, ahol olyan nagy nevek dolgoztak, mint például: Dr. Kovács István főorvos, egyetemi adjunktus, az önkéntes ápolók táborát pedig többek között Hortyné Edelsheim-Gyulai Ilona, Andrássy Ilona és Széchenyi Ilona grófkisasszonyok erősítették.