Beszállítói készleten 7 pont 6 - 8 munkanap antikvár Kit siratok? Mit siratok? Oskola Antikvárium jó állapotú antikvár könyv Jelenkor Kiadó, 2003 A legnevesebb magyar thanatológus új könyvének címe, e két rövid, staccatós kérdőmondat már önmagában is elgondolkodtató. Az elsővel szem... Méliusz Antikvárium 16 pont 15 pont A Hely Antikvárium 11 pont Alba Könyvépítõ Kft. 6 - 8 munkanap
Herscht 07769 Herscht 07769 - mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a... Eredeti ár: 5 999 Ft Online ár: 5 699 Ft Törzsvásárlóként: 569 pont Szállítás: 1-3 munkanap Virágszál Ármány és szerelem, versengés és gyűlölködés, politikai konspiráció és gyilkosság. 1902. Polcz Alaine: Kit siratok? Mit siratok? (Jelenkor Kiadó Kft., 2003) - antikvarium.hu. újév... 4 399 Ft 4 179 Ft 417 pont Harcosok klubja - Helikon Zsebkönyvek 94. Chuck Palahniuk bemutatkozó regénye egy új generáció valóságos bibliája lett. Névtelen kisember... 1 999 Ft 1 899 Ft 189 pont Egyasszony Egy fiatal vidéki lánynak a 80-as évek derekán mozgás- és értelmi sérült gyermeke született... Adél és Aliz Az izgalmas... Mély levegő Vannak mondatok, amelyeknek soha nem volna szabad elhangzaniuk. Vannak dolgok, amelyeknek soha nem... 3 299 Ft 3 134 Ft 313 pont Büszkeség és balítélet Az öt hajadon leánygyermekkel büszkélkedő Bennet család még nem sejti, hogy a szomszéd birtokot... 3 990 Ft 3 790 Ft 379 pont Zarah álma "Amikor a holtak életre kelnek... " Náray Tamás Zarah-trilógiájának zárókötete olyan... 5 499 Ft 5 224 Ft 522 pont Elrabolt életek Memphis, 1939 A tizenkét éves Rill Foss és négy kisebb testvére szegénységben, de nagy szeretetben... A füvesasszony Vészterhes időkben a legváratlanabb helyen is fellobban a szerelem.
Összefoglaló A legnevesebb magyar thanatológus új könyvének címe, e két rövid, staccatós kérdőmondat már önmagában is elgondolkodtató. Kit siratok mit siratok 4. Az elsővel szembesülve még nagyjából "képben van" a Polcz Alaine munkásságát ismerő olvasó, de a második kérdőmondat talán elbizonytalanítja... De e kötet vallomás-sorozatából kiderül, hogy nemcsak elveszített, elhunyt szeretteinket sirathatjuk igazi, valódi gyásszal, sőt néha tébolyító, sorsot, kegyetlen végzetet, akár a Mindenhatót is káromló, eszelősen ismételgetett, sértődött "miért? "-ekkel, hanem ugyanúgy sirathatjuk egy szeretve-megszokott élethelyzet tragikus, önhibánkon kívüli megszűnését, így a szűkebb pátria történelmileg igazságtalan elvesztését, de még egy hozzánk közelálló, családtaggá fogadott négylábú pusztulását is, aki igazi társunk volt hosszú évekig - és értette a köztünk kialakult - közös fajnyelvet helyettesítő, ám mégis valódi, bensőséges kommunikációt. De sirathatjuk a minket elhagyó kedvest is, aki továbbél ugyan, akár elérhető földrajzi közelségben hozzánk, csak éppen nem velünk.
A hatvannyolc évig trónon ülő Ferenc József egy egész történelmi korszak szimbóluma Forrás: Wikipedia Commons Az intézetvezető reményét fejezte ki, hogy a konferencián résztvevő osztrák kutatók a hallottakat és a magyar szempontú kérdésfelvetéseket beépítik a kutatásaikba. Ezt segíti majd a nemzetközi értekezleten elhangzott előadásokból készítendő német nyelvű tanulmánykötet is. Aradtól Gödöllőig Az előadások tematikája változatos volt, történelmi, irodalomtörténeti, néprajztudományi és művészettörténeti szempontokon keresztül ábrázolták a magyarok viszonyát Ferenc Józsefhez. A konferencia bevezető előadását Fónagy Zoltán, történész, a bécsi Collegium Hungaricum korábbi igazgatója tartotta és arról beszélt, hogy miképpen változott Ferenc József magyarországi megítélése az aradi vértanúk kivégzésétől az idős uralkodóval szembeni megengedőbb közmegítélésig. Hermann Róbert történész előadásában vázolta, hogy milyen személyes felelőssége volt az uralkodónak az aradi vértanúk kivégzésében.
"Ferenc József (nem csak) magyar szemmel" címmel tartottak háromnapos nemzetközi történész konferenciát a bécsi magyar kulturális intézetben, ahol az uralkodó életének magyarországi vonatkozásait mutatták be. Ausztriában Ferenc József emlékévet tartanak abból az alkalomból, hogy idén van az uralkodó halálának századik évfordulója. A hétfőtől szerdáig rendezett, német nyelvű tudományos találkozón huszonhat, főként Magyarországról érkezett történész tartott előadást. Az esemény igyekezett méltóképpen kapcsolódni az ausztriai Ferenc József évhez is, a bécsi megemlékezéseknek mintegy kiegészítése kívánt lenni ez a konferencia" - világított rá ifj. Bertényi Iván, a konferenciát szervező Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója. A nemzetközi fórum célja volt átfogó képet adni az osztrák közönségnek arról, hogy annak idején a magyarok miként tekintettek Ferenc Józsefre. Az előadók ismertették az utóbbi években született magyar tudományos eredményeket is, amelyek eddig német vagy angol nyelven nem mindig voltak elérhetők.
A könyv egy viszonyról szól. Arról a kapcsolatról, amely a magyar történelemben ténylegesen a leghosszabb ideig uralkodó ember, Ferenc József és a magyarok között létezett. Minden ilyen hosszú ideig tartó viszony változik. Az uralkodás előtti bimbódzó szimpátia idegenséggé változott, majd egyrészt leigázási szándék, másrészt gyűlölet lett belőle. Előbb-utóbb mindkét fél belátta, hogy ahogy ő képzeli a kapcsolatot, az úgy nem működik. Kölcsönös engedmények árán törvényesítették a viszonyt. Ekkor se jött létre a szerelem, de egy olyan házasságot láthattunk, ahol mindkét fél tudta, hogy hol a másik tűréshatára, s milyen szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a kapcsolat kiszámíthatóan működjék. Ahogy teltek-múltak az évek egyre inkább megszokták egymást a felek, s válásra valójában komolyan már senki se gondolt.
Az anekdota szerint a neoabszolutizmus idején a Helytartótanács felkérte Eötvös József bárót, adjon tanácsot: hogyan lehetne fogadni Őfelségét? Valami olyasmit kellene kitalálni, ami nem kerül sokba, de Őfelségét meglepi s a népnek is örömet szerez. Eötvös némi gondolkodás után megkérdezte, hogy az uralkodó áthajt-e a Lánchídon. Az igenlő válasz után konstatálta, hogy akkor nyilván látni fogja a hídfő melletti két oszlopot is. S innen a helytartóhelyettesnek kész választ adott: az egyik oszlopra köttesd fel a rendőrfőnöködet, a másikra magadat. Nem is kerül sokba, Őfelségét meg fogja lepni s a népnek is örömet szerez. Emberileg jellemző, hogy amikor 1908-ban a magyar kormány is meg kíván emlékezni Ferenc József császári trónra kerülésének(! ) 60. évfordulójáról, akkor többek között felvetik egy templom létrehozását, amely Árpád sírja felett emelkedne. A javaslatot az uralkodónak – a dualista rendszer működési szabályai szerint – jóvá kell hagynia. A referáló miniszterelnöktől, Wekerle Sándortól Ferenc József megkérdi: vajon megvan-e állapítva Árpád sírhelye?
Gerő András arra is rámutat, hogy a kiegyezést a magyarság részéről nem követte teljes érzelmi azonosulás. Azt még a kiegyezés magyar hívei is elismerték, hogy választások idején a magyarlakta körzetekben a "Kossuth apánk" volt a fő hívószó, a királyra, vagy a Monarchiára való bárminemű utalás nélkül. Mindez azonban Gerő szerint nem jelentette a rendszer elutasítását, hiszen az gazdasági fellendülést, polgárosodást és modernizációt teremtett. A kötet rendkívül érdekes részei a magyar "ellenzék" és az uralkodó viszonyát bemutató fejezetek, melyekből kiderül, hogy a korszak kurucos, hazafias, csupán a szimbolikus politikai gesztusokra építő magyar ellenzéki politikusai valójában az egykori labancoknál is nagyobb labancok voltak. Hazafiasságuk csupán szavakban és jelképekben nyilvánult meg, míg a háttérben, a valós politikai döntések meghozatala során eszük ágában sem volt az uralkodóval ellentétes álláspontra helyezkedni. Ezzel szemben Ferenc József, ahogy a szerző fogalmaz, "még meztelenül is nyert": szándékai, politikai alapelvei évtizedek óta nyilvánvalóak voltak.
Gerő András Az anekdota szerint a neoabszolutizmus idején a Helytartótanács felkérte Eötvös József bárót, adjon tanácsot: hogyan lehetne fogadni Őfelségét? Valami olyasmit kellene kitalálni, ami nem kerül sokba, de Őfelségét meglepi s a népnek is örömet szerez. Eötvös némi gondolkodás után megkérdezte, hogy az uralkodó áthajt-e a Lánchídon. Az igenlő válasz után konstatálta, hogy akkor nyilván látni fogja a hídfő melletti két oszlopot is. S innen a helytartóhelyettesnek kész választ adott: az egyik oszlopra köttesd fel a rendőrfőnöködet, a másikra magadat. Nem is kerül sokba, Őfelségét meg fogja lepni s a népnek is örömet szerez. Emberileg jellemző, hogy amikor 1908-ban a magyar kormány is meg kíván emlékezni Ferenc József császári trónra kerülésének(! ) 60. évfordulójáról, akkor többek között felvetik egy templom létrehozását, amely Árpád sírja felett emelkedne. A javaslatot az uralkodónak – a dualista rendszer működési szabályai szerint – jóvá kell hagynia. A referáló miniszterelnöktől, Wekerle Sándortól Ferenc József megkérdi: vajon megvan-e állapítva Árpád sírhelye?
előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok