És ami a legnagyobb baj, hogy ezek után a nőkben kialakul egy tévképzet, és még inkább csak álomvilágban ringatják magukat. Azt meg végképp nem értem – az egyéb véleményeket elnézve -, hogy valóban a nők többségének Dr. Farkas lenne az álompasi? Ezt már A szürke ötven árnyalatá nál sem teljesen értettem (bár ott igazából csak a filmet láttam), de hát végülis ez a regény is csak egy koppintása annak, szóval túl sokat nem kell várni tőle. A karakterek azonban még a cselekménynél is rosszabbak. Mint ahogyan fentebb írtam, elcsodálkoztam azon, hogyan lehet egy ennyire fantáziátlan történettel előállni (és van kiadó, aki ezt pénzeli), de hogy a szereplők is ennyire jellemtelenek legyenek, arra nehezen találok szavakat. Gyakorlatilag az összes karakter egy sablonfigura, a pasik bunkók, a lányok szexik, és kész. Férfiként (sőt, jogászként) állítom, hogy Dr. Farkashoz hasonló pasi nem létezik: nincs élő ember, főleg nem jogvégzett, aki így fogalmazna, viselkedne. Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam.
A férfi mindent megpróbál kézben tartani – a politikai életet, az üzleteit –, de legfőképp gyönyörű feleségét, Szófiát, akit ő és a bátyja, a talán még nála is veszélyesebb Zsolt valamint a Tamássy család sötét titkai... Mister O Lauren Blakely Csak hívj Mister O-nak. Mert a TE gyönyöröd a szuperképességem. Ó te jó ég, ez jóóó a játék neve, amikor így érez egy nő, és ha a férfi nem végzi el a feladatát, a pokolba vele a hálószobából! Én a lábujjgörbítős, észbontó, lepedőmarkolós eksztázisról beszélek. Amit minden alkalommal nyújtok. Úgy vélem, ez a gyönyör szuperhősévé tesz, és az a küldetésem, hogy mindig teljesítsek.... Egy éjszaka leplezetlenül Csak a szerelmük űzheti el a sötétséget Az " Egy éjszaka trilógia" 3. része... Legédesebb méreg Mia Asher A szerelem a legédesebb méreg. Amíg kinyílik a szemünk Mira Sabo Az erotikus, lebilincselő és mélyen felkavaró Birtoklás-trilógia olyan történet, amely a test és lélek legsötétebb mélységeibe, és a luxus leghihetetlenebb magasságaiba repíti olvasóját.
Ezt már A szürke ötven árnyalatá nál sem teljesen értettem (bár ott igazából csak a filmet láttam), de hát végülis ez a regény is csak egy koppintása annak, szóval túl sokat nem kell várni tőle. A karakterek azonban még a cselekménynél is rosszabbak. Mint ahogyan fentebb írtam, elcsodálkoztam azon, hogyan lehet egy ennyire fantáziátlan történettel előállni (és van kiadó, aki ezt pénzeli), de hogy a szereplők is ennyire jellemtelenek legyenek, arra nehezen találok szavakat. Gyakorlatilag az összes karakter egy sablonfigura, a pasik bunkók, a lányok szexik, és kész. Férfiként (sőt, jogászként) állítom, hogy Dr. Farkashoz hasonló pasi nem létezik: nincs élő ember, főleg nem jogvégzett, aki így fogalmazna, viselkedne. délután ötkor mennek a planetáriumba csillagokat nézni. Hát igen, valahol itt tartunk. Értékelés: 10/3 Bahart kikötő árak
Szent István Intelmei A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. Szent István nevéhez nemcsak a feudális keresztény magyar állam kiépítése, hanem a magyar középkorból fennmaradt egyetlen királytükör elkészítése is fűződik. A ma Intelmek címmel emlegetett munkáról szerezhetsz ismereteket ezen írás segítségével. Az egyetlen magyarországi királytükör létrejötte Szent István király nevéhez fűződik. Ismétlő feladat: Elevenítsd fel a királytükör műfajának főbb sajátosságait! Ebben segít az Instruktív források c. írásunk. Szent Imre szobra Hatvanban (1930) A valószínűleg az 1010-es évek első felében - más vélekedések szerint az 1020-as évek közepén - készült munka eredeti címét nem ismerjük. A szöveg legkorábbi, 15. és 16. századi kéziratai, a Thuróczy- és az Ilosvay-kódex Szent István első törvénykönyveként ( Decretum Sancti regis Stephani) említik. Ennek a hagyománynak köszönhető, hogy Magyarország összefoglaló törvénygyűjteményébe ( Corpus Iuris Hungarici) is bekerült.
Ezért is vettem bele a vitézeket a felsorolásba, mert a legvégén mindig csak ők maradnak, akik elvégzik nekünk a piszkos munkát. Na meg itt vannak még az udvari emberek, akik képviselnek bennünket azokon a helyeken és időkben, amikor nem vagyunk ott. Ők azok, akik igazságot szolgáltatnak a kisebb ügyekben. Óvakodj, hogy beleszólj a dolgukba: ha jó embereket választasz, ők jól fognak képviselni a nép kisebb-nagyobb bajos ügyeiben. De azért vigyázz velük, könnyen a fejedre nőnek, és majd ők akarnak mindenben dönteni. Ide írattam még egy jó gondolatot, mindjárt megtalálom. Na ez az: A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Nem tudom mit jelent, de jól hangzik, nemde? Na és itt van még az idegenek dolga. Lehet, hogy az utóbbi időben megszaporodtak errefelé azok, akinek még a nyelvét sem nagyon értjük. Egyik részük nemtelen, bitang ember, akik valami elől menekülnek a saját hazájukból. Ezeket állandóan tartasd szemmel a jó embereiddel és mindig kérdezd ki Dominicust vagy barátodat, Maurust, mit tudnak a jövevényekről.
A korabeli hivatkozások (István-legenda, Imre-legenda) és a 11. századra jellemző rímes próza azonban eloszlatják e kétségeket.
Már el is küldte az első változatot, eléggé nehezen olvasható, mert valami tébolyult ötlettől vezérelve rímes latin prózában írta meg. Állítólag valami görög, egy Xenophón írt ilyet először, és most megint nagy divat. Hogy lehet valaki divatos, akinek a neve is idegen hangot jelent? Na de mindegy, fura népek laktak mindig arrafelé a görögöknél. De visszatérve az írásra, itt van, vess rá egy pillantást! – azzal kissé nehézkesen felállt, és néhány pillanatnyi turkálás után egy tekercs pergament, ami a király pecsétjével volt ellátva vett elő a fal mellett álló tölgyfaládából. Átnyújtotta Imrének, aki az ablakon betüremkedő kellemes őszi napfénynél széttekerte az iratot, és meglehetősen gyorsan átfutotta. Hála Gellért latin óráinak, nem okozott számára gondot megérteni a szöveget. – Egy kicsit egyszerűbben is írhatott volna Asztrik, – jegyezte meg Imre, amikor végezvén az olvasással, feltekintett apjára és visszaadta neki az újra feltekert iratokat. – Én mondtam neki, de hát nem volt sok foganatja.