Június utolsó napja új országos melegrekordot hozott, az Időkép információi szerint Berettyóújfaluban 39, 6 fokig emelkedett a hőmérséklet csütörtökön, de a fővárosnak is bőven kijutott a kánikulából: Újpesten 38, 2 fokkal új fővárosi melegrekord született. A csütörtöki érték bőven felülmúlta az 1950-ben Budapest Istvánmező állomáson mért 36, 7 fokot. Friss - Időkép Képtár. A nappali hőséget pedig trópusi éjszaka követte, Budapest-Lágymányoson 24, 7 fokig csökkent a hőmérséklet, ami új legmagasabb napi minimum rekordot jelent. Mindössze három tized fokkal múlta felül az 1946-ban, istvánmezei állomáson mért rekordot. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Cheril 2012. január 26., 21:14 Párizs. Napsugárnyalábok az impozáns, szürke épületeken; csapott tetős padlásszobák apró ablakokkal; elegáns lakhelyek magas, zöld zsalugáterekkel, árnyas fák a Champs Élysées-n, a régi kőhidak kerek lámpaburái; zaj és forgalom. A sétálók a boulevard-okon; kivétel nélkül jó lábú, elegáns nők, jó magaviseletű kiskutyák, utcai árusok színes, feltűnően friss és bő választékkal; az ablakokból kiáradó zene és az avatatlan tekintetek elől a lakókat védelmező csipkefüggönyök. Gyakorlatilag minden sarkon aranyozott szobrok; a Louvre krémszínű kövezete; aranyozott hegyű vaskerítések és szalmakalapos, tengerészblúzos gyerekek, akik egy sorban sétálnak egy apáca mögött, mint a kiskacsák. A 6. Friss idokep budapest 2020. és 7. kerület falusias jellege; a keskeny, macskaköves utcák, az erős fakapuk mögött rejtőző udvarok; a jó étel és finom parfüm illata. Járdára települt kávézók kis, kerek asztalokkal és nádfonatú székekkel, ahol a semmittevők üldögélnek, nagy krémkávékat vagy magas pohárból halvány színű italokat iszogatnak, mintha a világ minden ideje az övék volna.
Minden csoportos, fán termő gombától különbözik abban, hogy lemezei mélyen lefutók és narancssárga színűek. Ebbe az önálló családot képviselő csoportba nagyobbrészt fán termő, ezért féloldalas, kajla kalapú fehérspórás gombák tartoznak. Lemezeik sűrűn állók, többnyire fehér színűek és mélyen lefutók. Állományuk, különösen a tönkben, erősebben rostos, szívós, olykor nehezen elszakíthatók. Fák törzsén, tuskón, bokrok tövén, talajon korhadó faanyagon többnyire csoportosan teremnek. Fán Termő Gombák. Bizonyos fokú kapcsolatot mutatnak a taplógombafélékkel. A laskagomba nemzetségbe tartozó nagyobb termetű fajok kalapja sima, ezek közül a két gyakori, ehető fajt ismertetjük. A kisebb termetű, más nemzetségekbe sorolt hazai fajok szívós húsuk miatt fogyasztásra általában nem javasolhatók. Ilyen például a sárgásfehér, barnásfekete pikkelyekkel díszített pikkelyes fagomba.
Körtepöfeteg Rendszertani besorolás Ország: Fungi Törzs: Basidiomycota Osztály: Agaricomycetes Rend: Agaricales Család: Agaricaceae Nemzetség: Lycoperdon Tudományos név Lycoperdon pyriforme Schaeff. (1774) Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Körtepöfeteg témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Körtepöfeteg témájú médiaállományokat és Körtepöfeteg témájú kategóriát. A körtepöfeteg (Lycoperdon pyriforme) Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, korhadó fán termő, ehető gombafaj. Megjelenése [ szerkesztés] Nevének megfelelően a körtepöfeteg termőteste fordított körtére emlékeztet. Átmérője 1, 5–5 cm, magassága 2, 5–5 cm, felül gömbölyű, a tövéhez közeledve hengeresre szűkül és vastag rizomorfokkal kapcsolódik a korhadó fához. Körtepöfeteg – Wikipédia. Színe fiatalon fehér, később sárgás, az idős gomba pedig (néha márványozottan) barnás színű. Felületét apró, finom, korpaszerű, letörölhető tüskék, bimbók borítják, amelyek idővel lekopnak és az idős gomba már sima felületű. Húsa eleinte fehér és ruganyos, később sárgás és szemcsés lesz, éretten pedig barna spórapor tölti ki a gomba belsejét.
"Havas időben észrevehetetlen és zúzmara esetén jelentéktelen. " A gombák hajlakként működnek A gombák többféleképpen járulnak hozzá a jégképződéshez. Egyrészt lebontják a fák ligninjét, és a szivacsos, puha anyag elősegíti a hajszáljégképződést. Korhasztó gombák hozzák létre a természet egyik legszebb képződményét. Hajszáljég egy Moosseedorf melletti erdőben Forrás: Christian Mätzler Másrészt a gombák egyfajta hajlakként működve alakítják és megtartják a helyükön a képződő jégszálakat. A szálak azért is figyelemreméltók, mert hosszuk legalább 10 000-szerese az átmérőjüknek, mégsem törnek el.
A szerencsések néha megfigyelhetik, hogy hajszálszerű, csillogó jégszálak törnek elő a korhadó faágak közül. Már egy évszázada foglalkoztatja a kutatókat az rejtély, hogy jön létre a természetnek ez káprázatos tüneménye. Úgy tűnik, svájci tudósok megtalálták a választ. A "hajjégnek" vagy "hajszáljégnek" nevezett képződményt kizárólag ott lehet megfigyelni, ahol hidegtűrő gombák élnek. A kutatók most arra is rájöttek, hogyan serkentik a gombák a jégképződést. Fán termő gombák. Kontinensvándorlás és jégképződés A hajszáljeget elsőként a kontinensvándorlás elméletéről híressé vált Alfred Wegener határozta meg és tanulmányozta 1918-ban. Ő mindjárt arra gyanakodott, hogy a jégképződés kapcsolatban áll a micéliummal, azaz a korhadó fában élő, táplálékot felszívó gombafonalakkal. Hajszálég egy faágon Forrás: Gisela Preuß A kutatók azonban csak több mint 90 év múltán találtak meggyőző bizonyítékot arra, hogy a micélium jelenléte elengedhetetlen előfeltétele a hajszáljég kialakulásának. Miután gombaölő szerrel vagy forró vízzel kezeltek micéliummal borított fatörzseket, sosem alakult ki hajszáljég.
gombaszezon 2017. 11. 02. 11:30 A késő őszi gombaszezon egészen a fagyok beálltáig eltart. Környékünkön az óriáspöfeteg-, az őzláb- és a laskagomba a legjellemzőbb, de akad vargánya, illetve gyűrűs tuskógomba is. szerző: Mauthner Ilona, fotó: Mártonfai Dénes Tolna megye Egész évben alig volt gomba az erdőkben, a mezőkön a száraz tavasznak és nyárnak köszönhetően. Szeptembertől változott a helyzet, a gyakoribb esőzéseknek illetve a viszonylag magas hőmérsékletnek köszönhetően sorra bújtak elő az avarban a különböző gombák. Molnár Lajos gombaszakértő szerint érdemes keresni a térségre jellemző gombafajokat: a nagy őzlábgombát és az óriáspöfeteget. Diófákon, szőlőkben akár laskagombát is találhatunk, de sokszor a legváratlanabb helyeken bukkanhatunk ízletes gombákra, például az elmúlt évben a város területén kivágott nyárfákon teremtek déli tőkegombák, melyeket tömegével hordtak hozzá, többek közt a Tartsay lakótelepről. Hozzátette, Szekszárd és környéke nem olyan jó terület gombászásra, mint mondjuk a Mecsek.