Hogy lehet adómentes a személygépkocsi-értékesítés? - Üzletem 2022. 07. 13. szerda Jenő: 414 Ft: 413 Ft Benzin: 480 Ft/l Dízel: 480 Ft/l A legfontosabb tudnivalókat a Pénzügyminisztérium és a NAV szakemberei foglalták össze. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv. ) 87. § b)-c) pontjai alapján mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. Egyes adó alóli mentességek az új Áfa törvényben | Adófórum - Adózási és számviteli információk. és 125. § szerint nem vonható le; vagy az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható. Ez alapján tehát mentes az általános forgalmi adó alól a személygépkocsi értékesítése, ha a személygépkocsi beszerzését terhelő adó ún. tételes levonási tilalom alá esett, és nem állt fenn valamely levonási tilalom alól mentesítő körülmény, vagy a személygépkocsi beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, de amennyiben terhelte volna, az levonási tilalom alá esett volna, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely levonási tilalom alól mentesítő körülmény is fennállt-e. Ahogyan azt a 2008/70.
86. § (1) bekezdése a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes ügyleteket sorolja fel, tehát jelenleg ezeknél az ügyleteknél nem kötelező a számla kibocsátása. Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja 2020. július 1. napjától úgy rendelkezik, hogy mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdés a), b), d), f)-o) pontja és a 86. § (1) bekezdés a)-i), l), m) pontja szerint mentes az adó alól. A mentesülésnek továbbra is feltétele, hogy az adóalany gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. Mentes az áfa alól 5. Az Áfa tv. a módosított rendelkezéssel 2020. napjától kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget az alábbi adómentes ügyletek tekintetében: – olyan szolgáltatásnyújtás és ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít [Áfa tv.
Ezek a tevékenységek a következők: Mentes az adó alól az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása.
A kérdésben szereplő esetekben tehát, ha alanyi mentes a bérbeadó, akkor ha magánszemélynek ad bérbe, elegendő lehet a számviteli bizonylat, viszont, ha kifizetőnek ad bérbe, akkor szükséges a számla. Az áfaalanyok számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá eső számláinak, számlával egy tekintet alá eső okiratainak (a továbbiakban együtt: számla) köre 2021. január 4-étől kibővült. Ettől az időponttól már nem csak a belföldön nyilvántartásba vett áfaalany vevőknek kiállított számlákról kell adatot szolgáltatni, hanem az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed minden olyan számlára, amelyre az áfatörvény számlázási szabályai alkalmazandók. Így 2021. január 4-étől számlaadat-szolgáltatási kötelezettséggel érintett a nem áfaalany személynek kiállított számla is. Ingatlan-bérbeadás: mikor kell számla, és mikor elég a számviteli bizonylat? - Adózóna.hu. A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség viszont továbbra is csak az áfaalanyokat terheli, akik körébe beletartoznak az az alanyi adómentességet választók is. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
§ (1) bekezdés c) pont]; – olyan szolgáltatásnyújtás és ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít [Áfa tv. § (1) bekezdés e) pont]; – olyan szolgáltatásnyújtás és ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, illetve a felnőttképző vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesít [Áfa tv. Mentes az áfa aol.com. § (1) bekezdés i) pont]; – olyan szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít egyéb oktatás vagy képzés keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző által szervezett magánóraadást is [Áfa tv. § (1) bekezdés j) pont]; – a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség által a közös cél elérésére nyújtott, az Áfa törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának [Áfa tv.
chevron_right Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíj: érdemes átszámíttatni? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Winkler Róbert nyugdíjszakértő 2018. 05. 17., 06:03 Frissítve: 2018. 31., 12:36 Mielőtt a rokkantsági ellátott személy betöltené a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, érdemes átgondolkodnia, kérje-e, hogy újból kiszámítsák időskori járandóságát. A rokkantellátó rendszer 2012. január 1-jétől hatályos szabályozása – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv. ) – alapján a rokkantsági nyugdíj intézménye megszűnt. 2012. január 1-jétől kezdődően azok a személyek, akik 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek és ebben az időpontban a 62-ik életévüket már betöltötték, a korábban megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásukat, hasonlóan a 2011. december 31-én hatályos szabályozáshoz, automatikusan öregségi nyugdíjként kapják tovább.
Illetve még előtte egy hónappal. Nem. A rokkantsági összegét akkor folyósítják miután betöltöd a nyugdíjkorhatárt, ha az több a megállapított öregséginél. Ettől függetlenül nem leszázalékolt leszel, hanem öregségi nyugdíjas, és nem kell tovább bizottság elé menni. Az utolsó felülvizsgálat eredményéről szóló értesítésben elvileg van tájékoztatás, hogy mennyi idő múlva esedékes a következő felülvizsgálat. 1, 5 éve értem el az öregségi nyugdíj korhatárt. Előtte letöltöttem a nyomtatványt, kitöltöttem és bevittem a Nyugdíjintézetbe. (Kértem a rokkantsági ellátás összegének öregségi nyugdíjként történő folyósítását. Aggódtam, hogy ha a számítást kérem, esetleg elhúzódhat és arra az időszakra semmi ellátás nem lesz. ) Válasz nem érkezett, korhatár betöltése előtt 2 héttel telefonon/személyesen érdeklődtem. Nyugtattak, hogy minden rendben lesz. Utolsó napokban érkezett meg az értesítés. Ha már elérte a rendes korhatárt, már nem kell menni a bizottság elé. Akkor ha a rokkantsagit kapod tovabbra is, es mondjuk nem vagy veglegesitve, folyamatosan kell majd jarni a bizottsag ele, ha hivnak?
Rehabilitációs ellátásban részesülök, de az ellátás mellette teljes munkaidőben dolgozok. 56 éves vagyok és az öregségi nyugdíj érdekelne. Ha betöltöm a 65 éves nyugdíjkorhatárt, akkor a rehabilitációs ellátásom összegét kapom továbbra is, mint öregségi nyugdíj? Melyik ellátás mellett van nagyobb remény egy elfogadható öregségi nyugdíj megszerzésére? Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván. DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes? Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban Ha valaki rokkantsági ellátásban részesül, a nyugdíjkorhatár betöltésekor két lehetősége van. Az első lehetőség, hogy nem ad be nyugdíjigénylést. Ilyenkor az történik, hogy a rokkantsági ellátása a nyugdíjkorhatár betöltésével nem szűnik meg, azaz ha rokkantsági ellátásban részesülő személy nem igényli az öregségi nyugdíját, akkor a rokkantsági ellátását továbbfolyósítják a részére. Az ellátás ez esetben nem minősül át öregségi nyugdíjjá, marad mindvégig rokkantsági ellátás.
A már említett nyugdíjnövelésre vonatkozó szabály pedig 2007. január 1-jétől lépett hatályba, és azon saját jogú nyugellátásban részesülő személy esetében volt alkalmazandó, aki 2006. december 31-ét követően a régi Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban állt. Tehát a 2007. és 2011. közötti időszakban a rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama továbbra sem minősül szolgálati időnek, azonban a saját jogú nyugellátás folyósítása melletti munkavégzéssel elért keresetből már levonták a nyugdíjjárulékot, azonban az így végzett munkával további szolgálati idő nem volt szerezhető. Az így befizetett járulék után az említett nyugdíjnövelésre való jogosultság volt kérelemre érvényesíthető. 2012. január 1-jétől hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv. ), mely alapján a rokkantság nyugdíjakat megváltozott munkaképességű személyek ellátásaivá váltották át. Ennek két fajtája közül a rokkantsági ellátásból nem vontak nyugdíjjárulékot, így a folyósítás időtartama nem számít szolgálati időnek.
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. Nyugdíja kiszámításához használja kalkulátorunkat! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
E nyugdíjjárulék megfizetése alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) azt biztosította, hogy a sajátjogú nyugdíjas kérelmére a nyugellátását a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0, 4 százalékával kellett növelni, az így kiszámított növelés beépült a nyugellátás havi összegébe. Tehát a saját jogú nyugdíjasként – rokkantsági nyugdíjban részesülőként – végzett munkavégzéssel a szolgálati idő mértéke nem, csak a már megállapított és folyósított nyugellátás összege emelkedett, a nyugdíjas a már megszerzett szolgálati ideje mellé újabb szolgálati időt nem szerezhetett. A régi Tbj. 1998 és 2006 között hatályos rendelkezéseivel összhangban, a Tny. értelmében szolgálati idő kizárólag az az időszak, mely alatt a munkavállaló nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, továbbá a törvény tételesen meghatározta a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat, e körbe azonban a rokkantsági nyugdíj nem tartozott bele.