Megszólalt a főpolgármester is, a budapestiek megértését kérte. (Borítókép: Szollár Zsófi / Index)
A sütik segítségével gyorsan megtalálhatod azt, amire szükséged van, időt takaríthatsz meg, és kikerülheted azt, hogy olyan hirdetéseket láss, amelyek nem érdekelnek. Sütiket használunk annak jelzésére, hogy a webhelyünkön tartózkodsz, és hogy a preferenciáidnak megfelelő termékeket jeleníthessünk meg. A sütik segítenek nekünk javítani a böngészési élményeden. Mindent olcsón hu internet. Ehhez csak a feldolgozáshoz való hozzájárulásodra lesz szükségünk, és amúgy minden a megszokott módon marad. Tövábbi információk: Sütik és Adatvédelmi politika Preferenciák beállítása
Követelte, hogy a kisvállalkozók továbbra is számlázhassanak cégeknek, valamint hogy adóév közben ne változtassanak az adózás szabályain. Megítélése szerint a Fidesz egyetlen nap alatt 400 ezer kisvállalkozót tesz tönkre, ráadásul a nyári szabadságok idején. A katások jobb esetben egyéni vállalkozóvá válhatnak, ami havonta több százezer forintnyi többletkiadást jelent majd nekik, rosszabb esetben csődbe mennek, és a feketegazdaságba kényszerülnek majd. Mindent olcsón hu 2. Azt is mondta, a Fidesz-kormánynak 10 éve volt javítani, igazságosabbá tenni ezt az adónemet, ehelyett most eltörlik az egészet, minden kisvállalkozó katást a szakadék szélére sodorva. Mindeközben a fideszes politikusok "tűzbe mennek" a globális minimáladó ellen, az extrán nyereséges vállalkozókat védve ezzel – tette hozzá Orosz Anna. Az Országgyűlés keddi ülésnapjának napirend előtti felszólalásait is a kata módosításáról szóló törvényjavaslat uralta – erről itt írtunk bővebben. Azonnali felháborodás, tüntetés a módosítás ellen A kormány nevében hétfőn nyújtotta be a parlamentnek a kisadózás új szabályairól szóló törvénytervezetet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és még kedden el is fogadhatják a képviselők az abban foglaltakat.
Fidesz: Az új kata megszünteti a visszaéléseket Illés Boglárka, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a katáról szóló törvényjavaslat célja, hogy olyan új szabályokat alakítson ki, amelyek megőrzik az adónem pozitív eredményeit, és biztosítják, hogy az továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör számára legyen vonzó adózási alternatíva. A 2013-tól bevezetett kata elsősorban a lakosságnak értékesítő, jellemzően kisiparos tevékenységből élők számára készült, célja az volt, hogy kedvezőbb adókörnyezetet teremtsen a legkisebb vállalkozások, önfoglalkoztatók számára. Szerinte a bevezetés óta eltelt mintegy egy évtizedben az elfogadott módosítások azt eredményezték, hogy a kata a nagyobb bevétel elérésére képes, inkább kifizetőknek számlázó vállalkozások számára is elérhetővé vált, ami azonban számos problémát felvetett. Mindent olcsón hu mp3. Rámutatott: a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosíthatták.
Új Magyarország Fejlesztési Terv tábla - V+R Címfestő umft Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, a közösségi funkciók biztosításához, valamint a weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezen sütik működésének a beállítását elvégezheti, az alábbi Testreszabás menüpont alatt. Az Elfogadom gombra való kattintással Ön hozzájárul a sütik használatához. Részletesebb információt az Adatvédelmi és adatkezelési szabályzatunkban talál! Manage consent
A következő hetekben-hónapokban közösen kell megalkotnunk a sikeres új Magyarország megépítésének részletes tervét. Ehhez pedig szükség van minél többek részvételére és építő gondolatára.
Háttérkutatások a Nemzeti Fejlesztési Tervhez A TÁRKI a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala megrendelésére részt vesz az integrációs előkészítő munkálatokban. A kutatások az Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport (vezetője: Inotai András) alatt létrejött Humán Erőforrás Fejlesztési Albizottsága (vezető: Tóth István György) keretében folynak. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a TÁRKI közötti együttműködés keretében Intézetünk szervezésében kutatást végeztünk a fejlesztéspolitika társadalmi hatásai témakörben. A 2005-ös év végén a következő fő területek elvi, módszertani és gyakorlati kérdéseit feldolgozó elemzéseket adtunk át a Nemzeti Fejlesztési Terv elméleti hátterét megalapozandó: A fejlesztéspolitikai intézkedések hatására kialakuló ellenösztönzők, járadékvadász viselkedés vizsgálata; A fejlesztéspolitika társadalmi hatásainak vizsgálata – A társadalmi szerkezetre, esélyegyenlőtlenségre, kapcsolati hálókra gyakorolt hatás; A fejlesztéspolitikai intézkedések teljes társadalmi költségének becslése; A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel.
Az emberi erőforrások fejlesztésére szolgáló (képzés, oktatás, foglalkoztatás), illetve a területi felzárkózást (infrastrukturális, fizikai beruházásokat) segítő alapok közötti arányt 20-80, vagy 25-75 százalékban javasolja meghatározni a most elfogadott dokumentum. Céljainkat úgy kívánjuk elérni, hogy fenntartható módon egyeztetjük össze a gazdasági hatékonyságot a környezet megóvásának és a társadalmi igazságosságnak az igényével. Az igazságosság pedig nem jelent mást, mint felzárkóztatni Magyarországot Európához, az ország elmaradottabb vidékeit a fejlettebb térségekhez, a társadalom hátrányos helyzetben lévő tagjait pedig az ország sikeresebb lakóihoz. Elvek Hogy a beérkező eurók felhasználásával az egész ország nyerhessen, világos és hatékony elvek mentén kell a forrásokat felhasználnunk. Fejlesztéspolitikánk kialakításában ezért a következő elveket követjük: "Lyukas zsákba nem öntünk pénzt" A fejlesztések szempontjából két fontos dolognak is előfeltétele, hogy egyensúlyt teremtsünk a magyar költségvetésben, illetve útjára indítsuk a nagy elosztórendszerek érdemi reformjait.
- Olyan fejlesztéseket kell ösztönözni, amelyek tovagyűrűző hatásai révén a források felhasználásának hatékonysága megsokszorozódik. - Elő kell mozdítani a korszerű tudás és technológiák létrejöttét és meghonosítását. Fenntarthatóság: csak azok a fejlesztések tekinthetők valós előrelépésnek, amelyek pozitív hatásai a fejlesztési kiadások megszűnése után is fennmaradnak. Különösen kerülni kell azokat a beavatkozásokat, amelyeknek rövid távú hatásai vonzóak ugyan, de hosszú távon veszélyt jelentenek a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésére. Átláthatóság és számonkérhetőség: mivel a fejlesztések rendszerének működtetése számtalan kijavítandó hibát a felszínre hozhat, olyan átlátható rendszert kell felépítenünk, amelyben a társadalom bevonása révén a hibák felismerhetőek és javíthatók. Megfelelő nyitottság és a társadalom széles körű részvétele mellett nem csak a fejlesztések közvetlen eredményei, de azok másodlagos hatásai is kedvezőbbé tehetők és biztosítható, hogy ne a közös célokkal ellentétes részérdekek érvényesüljenek.
Munkatársaink az NFH szervezésében a kormányzati tisztviselők számára szervezett szemináriumokon számoltak be a tanulmányok főbb megállapításairól.
A terv fogja meghatározni azt is, hogy a pénzből mennyi jut az ágazati és mennyi a területfejlesztési célokra. Ez a stratégiai kereteket kijelölő dokumentum azonban még nem tartalmaz konkrét projekteket. Az intézkedéseket és projekteket bemutató ágazati és területi operatív tervek véglegesítésére október végéig kerül sor. A fenti célok elérése érdekében hat kiemelt területen indulnak összehangolt állami és uniós fejlesztések: a gazdaság, a közlekedés, az emberi erőforrások, a környezet és az energetika, a területfejlesztés és a közszolgáltatások terén. A célokat ágazati (nyolc OP) és regionális (hét OP) operatív programok keretében kiírt pályázatok segítségével és nagyprojektek megvalósításával éri el az ország. A kormány szándékai szerint, a régiókkal folytatott korábbi egyeztetéseknek megfelelően a strukturális alapok közül a területi felzárkózást segítő pénzek feléről, mintegy 1500 milliárd forint felhasználásáról a regionális sajátosságok és célok figyelembevételével születnek meg a döntések.