Magyarország néprajzi tájai Balassa–Ortutay: Magyar nprajz / A magyar etnogrfiai csoportok, nprajzi tjak, szigetek Térkép Magyarország neprajzi tajegysegei Központi része a Győri-medence, attól északra a Duna hordalékából kialakult Szigetköz, az Öreg-Duna és annak mellékága, a Mosoni-Duna között. A fontos ipari és mezőgazdasági régió központja Győr. Nyugat-magyarországi peremvidék (7200 négyzetkilométer) - Ausztria határán a Kisalföldtől délnyugatra húzódó tájegység, Alpokaljának is nevezik. Magyarország néprajzi térképe. Itt érvényesül Magyarországon legjobban az óceáni hatás, és itt hull a legtöbb a csapadék (800-1000 mm évente). Gazdasági és szellemi központja Szombathely, klimatikus üdülőhelyei a műemlékekben gazdag Sopron és Kőszeg városa. Sopron környéke neves borvidék is, a vidék neves gyógyfürdői: Balf, Bük. Dunántúli-dombság (11 400 négyzetkilométer) - A Dunántúl déli részén fekvő, a Zala folyó és a Balaton vonalától a határfolyó Dráváig terjedő területet dombságok (a Zalai-dombság, a Belső- és Külső-Somogy, a Baranya-dombság, a Tolnai-hegyhát), valamint a Mecsek és a Villányi-hegység alkotja.
A barokk stílus hatására még mozgalmasabbá, hajlékonyabbá váltak a kompozíciók. A 19. század klasszicista művészete tovább gazdagította a mintakincset. A díszítő stílusok meghatározó elemei: a forma, a díszítési minta, a kompozíció, a szín és a technika. E besorolások alapján határozhatók meg a fellelt népművészeti eszközök, tárgyak stílus-jellegzetessége, kora. Színhasználat A népművészet tárgyainak változatos színvilága, az egyes színeknek, árnyalatoknak gazdag jelentése van. A fehér a tisztaság, ártatlanság kifejezője, a piros elsősorban az öröm és a lelkesedés, az ünnepi hangulat szemléltetője. A sárga a hímzések jellegzetes virágszíne, a nap, az éltető meleg kifejezője. A kék és a zöld a közeledő öregedést, a gyászt jelzi. A sötétkék a józanság, a békeszeretet, a nyugalom jele. A középzöld a tavasz, a bizakodás és a megújulás színe, a barna pedig a középkorúak ruházatának jellemző alapszíne. Magyarország Néprajzi Tájegységei. A fekete fejezi ki a negatívumokat (fekete bárány, fekete gyász, fekete lelkű stb. ), de egyes vidékeken különleges, kiemelt szerepe van: a palócoknál (Hollókőn) az ünnepi ágyhuzat fekete.
Magyarország neprajzi tajegysegei Balassa–Ortutay: Magyar nprajz / A magyar etnogrfiai csoportok, nprajzi tjak, szigetek Térkép Országinfó - Magyarország nagy tájegységei Segítség A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyarország tájegységei. Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 4 alkategóriával rendelkezik (összesen 4 alkategóriája van). K ► Magyarország földrajzi kistájai (28 K, 94 L) ► Magyarország földrajzi középtájai (15 K, 25 L) N ► Magyarország földrajzi nagytájai (6 K, 4 L) S ► Sárköz (24 L) A(z) "Magyarország tájegységei" kategóriába tartozó lapok A következő 22 lap található a kategóriában, összesen 22 lapból.
Dunántúli-középhegység (7200 négyzetkilométer) - Mintegy 200 kilométer hosszan húzódik a Balaton vonalától északra a Dunáig. Tagjai: a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység, a Gerecse, a Budai-hegység és a Pilis. Ásványkincsekben gazdag. Fontos ipari központok: Veszprém, Tatabánya, Székesfehérvár, Esztergom, a magyar katolikus egyház központja, az ország egykori fővárosa is. Nemzetközi hírű a badacsonyi, a Balaton-felvidéki és a móri borvidék, a Balaton és a Velencei-tó pedig kiemelkedő idegenforgalmi és üdülőközpont. Északi-középhegység (11 400 négyzetkilométer) - Az Alföldtől északra a szlovák határig terjedő változatos nagytájhegységei, mint a Dunazug-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra. A Cserehát és a Zempléni-hegység főként vulkanikus kőzetekből épült fel. A tömegközlekedést 3 metróvonal segíti, az elsőt - és Európában a londoni után a másodikat - 1896-ban adták át. Budapest az ország első számú politikai, közigazgatási, kulturális, ipari, közlekedési, szolgáltatási és idegenforgalmi központja.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyarország tájegységei. Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van). K Magyarország földrajzi kistájai (29 K, 99 L) Magyarország földrajzi középtájai (15 K, 25 L) N Magyarország földrajzi nagytájai (6 K, 4 L) O Ormánság (78 L) S Sárköz (25 L) A(z) "Magyarország tájegységei" kategóriába tartozó lapok A következő 22 lap található a kategóriában, összesen 22 lapból. B Bácska Bácskai-síkvidék Bodrogzug D Drávaköz Dunántúl Duna–Tisza közi homokhátság Duna–Tisza köze H Hernád-völgy I Illancs J Sablon:Jászság K Kenyérmező Kiskunság M Matyóföld N Nagykunság O Ormánság Sz Szamoshát Szamosköz T Tiszahát Tiszántúl Tóköz (tájegység) Turjánvidék V Viharsarok (tájegység) A lap eredeti címe: " ria:Magyarország_tájegységei&oldid=22517856 " Kategória: Magyarország földrajza Magyar néprajz Földrajzi egységek országok szerint Európa tájegységei
A hagyományõrzés, a hagyományõrzõ népmûvészek, népmûvészeti együttesek emlékeztetnek mindnyájunkat a régi magyar közmondásra: "Ki a múltját nem ismeri, az a jövõt nem érdemli! " Szekszárd, Kaposvár, Zalaegerszeg megyeközpontok. A Duna-menti Pakson van az ország egyetlen atomerőműve. Vörösborairól ismert a szekszárdi és a villányi borvidék. Híres gyógyfürdői: Zalakaros, a Hévízi-tó a Balaton mellett, és Harkány, a Villányi-hegység lábánál. Dunántúli-középhegység (7200 négyzetkilométer) - Mintegy 200 kilométer hosszan húzódik a Balaton vonalától északra a Dunáig. Tagjai: a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység, a Gerecse, a Budai-hegység és a Pilis. Ásványkincsekben gazdag. Fontos ipari központok: Veszprém, Tatabánya, Székesfehérvár, Esztergom, a magyar katolikus egyház központja, az ország egykori fővárosa is. Nemzetközi hírű a badacsonyi, a Balaton-felvidéki és a móri borvidék, a Balaton és a Velencei-tó pedig kiemelkedő idegenforgalmi és üdülőközpont. Északi-középhegység (11 400 négyzetkilométer) - Az Alföldtől északra a szlovák határig terjedő változatos nagytájhegységei, mint a Dunazug-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra.
Magyarország 365 fotópályázat: amatőrök is jelentkezhetnek Atombusiness - 21. Idén is elindul a Magyarország 365 fotópályázat Magyar Hírlap - 21. 04 13:16 Kultúra A cél bemutatni az ország büszkeségeit + VIDEÓ. A Magyarország 365 fotópályázat 2020-as nyertesei | Varázslatos Magyarország. Idén is elindul a Magyarország 365 fotópályázat Origo - 21. 04 13:14 Belföld A célja, hogy bemutassa Magyarország büszkeségeit és lehetőséget adjon amatőr és profi fotósoknak. Idén is elindul a Magyarország 365 fotópályázat Dehir - 21. 04 13:08 Kultúra Budapest - A cél az, hogy bemutassa Magyarország büszkeségeit és lehetőséget adjon eddig nem ismert amatőr és profi fotósoknak – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. További cikkek
Magyarország 365 fotópályázat Idén márciusban került sor az országos "Magyarország 365" fotópályázat eredményhirdetésére, amelyen Turuczki Szabolcs a szegedi 2-es csoport tagja is indult az összművészeti táborunkba készült makró fotóival természetfotó kategóriában. Helyezést ugyan idén nem sikerült elérni, de egy fotó bekerült a legszebbnek ítélt képek közzé a neves kiadványba. Eredményéhez gratulálunk! Magyarország 365 2020 fotópályázat. Bővebben a versenyről:
forrás:
Közönségdíjat kapott Kiss Márton Start című fotójáért. A Magyar Természetjáró Szövetség különdíját Makovics Kornél Viharvadászat című sorozata kapta. Épített és tárgyi örökség kategóriában a zsűri első díját Kovásznai Balázs Több millió év egy képen, a második díjat Horváth Zsolt Megyeri híd című képe, harmadikat pedig Németh Gyula László Tópark című sorozata kapta. Közönségdíjat nyert Rizsavi Tamás Budapesti metró című alkotása. A Magyar Turisztikai Ügynökség különdíját Bella László A magányos kápolna című képe kapta. Életképek kategóriában a zsűri első helyezettje Kerekes M. Magyarország 365 fotópályázat 2020 nyertesei. István lett Egy verseny margójára című képével, a második Dusha Béla Tisztelgés a tudósnak, a harmadik pedig Szmolanka Leszja Nekem a Balaton című képével. A közönségdíjat Papdi Balázs Hőlégballonok Szegeden és környékén című fotója nyerte el. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének különdíját Zsoldos Alexandra Az igen után, az Operaház különdíját Kerekes M. István Start című fotója kapta. A beérkezett pályaművek közül kiválasztott 60 legjobb alkotást szerdától december 22-ig megtekinthetik az érdeklődők az Eiffel Műhelyházban.
A pályázatra egyedi képekkel vagy sorozatokkal lehetett jelentkezni három - természet és táj, épített és tárgyi örökség, valamint életképek - kategóriában. A szakmai zsűri minden kategóriában három díjat osztott ki. Az első helyezettek 1 millió forintos, a második helyezettek 500 ezer forintos, a harmadik helyezettek 300 ezer forintos díjazásban részesülnek. A zsűri elnöke idén Kaiser Ottó fotográfus volt, tagjai Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus; Haris László fotóművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja; Potyó Imre környezetkutató, a 2020-as pályázat díjazottja, 2018-ban és 2020-ban az év természetfotósa; valamint Szecsődi Balázs fotográfus. A szakmai zsűri döntése alapján a természet és táj kategória első helyezettje Lőrincz Ákos Ködhatár, második helyezettje Esteban Sanchez Tejivó című képe lett, harmadik helyezést ért el Daróczi Csaba Szélhajtó küszök című sorozata. Elindult a Magyarország 365 fotópályázat, bemutatkozott a zsűri - Turizmus.com. Közönségdíjat kapott Kiss Márton Start című fotójáért. A Magyar Természetjáró Szövetség különdíját Makovics Kornél Viharvadászat című sorozata kapta.
A közönségdíjat Papdi Balázs Hőlégballonok Szegeden és környékén című fotója nyerte el. 2 / 5 Fotó: Máthé Zoltán / MTI Az életképek kategóriában az Egy verseny margójára című képével győztes Kerekes M. István és Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, a zsűri tagja Különdíjakat is kiosztottak. A Magyar Természetjáró Szövetség különdíját Makovics Kornél Viharvadászat című sorozata kapta. A Magyar Turisztikai Ügynökség különdíját Bella László A magányos kápolna című képe kapta. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének különdíját Zsoldos Alexandra Az igen után, az Operaház különdíját Kerekes M. István Start című fotója kapta. Rekordot döntött a Magyarország 365 fotópályázat | Sokszínű vidék. 1 / 5 Fotó: Máthé Zoltán / MTI Viharvadászat című sorozatáért a Magyar Természetjáró Szövetség különdíjával kitüntetett Makovics Kornél és Kaiser Ottó fotográfus, a zsűri elnöke Forrás:
Csak saját, a pályázó által készített alkotás nevezhető. A pályázót terheli annak felelőssége, hogy a fotón szereplő személyek hozzájárulásukat adták a felvétel elkészítéséhezés felhasználásához. Korábbi pályázatokon díjat nyert képek nem adhatók be. Egy pályázó maximum 25 pályaművet küldhet be, kategóriától függetlenül, amelyek lehetnek egyedi fotók vagy legfeljebb 10 képből álló sorozatok. Egy kép nem szerepelhet több kategóriában, illetve nem szerepelhet egyedi képként és sorozat részeként is. A sorozatok elbírálásakor a zsűri kihagyhat képeket, illetve átemelheti azokat egyedi kép értékelésére. Amennyiben fotósorozat kerül feltöltésre, annak részét képezhetik korábban készült képek, de a sorozatnak tartalmaznia kell legalább egy, a megadott időszakból származó fotót is. Manipulált képek nem indulhatnak a pályázaton, de nem számít manipulációnak a szokásos fotográfiai korrekció (színek, tónusok, fényerő beállítása). A képek 5-20 MB méretűek lehetnek, JPG formátumban. Rövidebbik oldaluk minimum 2100 pixel, a hosszabbik pedig nem haladhatja meg a 6000 pixelt.