A szőlőtermesztés őshazája a déli meleg, napfényes földrész. Itt magas cukortartalommal érik be a szőlő, de közben oxidálódnak a savak, ezért ízben, zamatban szegényebbek lesznek a borok. Az itt termett borok tüzesek, magas alkoholtartalmúak, testesek, de lágyak, mert kevés a savtartalmuk. A szüret még ma is a szakszerű munka és a népi örömünnepek színes keveréke, mégha kevesebb régi szokást tartanak meg. Régen pédául szigorúan vették a szüret kezdő napját, és azt, hogy előtte a gazda be se tehette lábát saját szőlőjébe, nehogy rontás érje a termést. A szüretelés még ma is vidáman zajlik. Rokonok és barátok segítik a munkát, általában a nők és a gyerekek szedik le a tőkéről a szőlőt, amit a férfiak a hátokon levő puttonyokba gyűjtenek össze és hordanak a szekereken lévő nagyobb tárolóedényekbe, kádakba, hogy elszállítsák a pincékhez, présházakhoz a további feldolgozásra. Szeptember 21. Máté napja: Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés. Október 15. : Szüretkezdő napnak tartják.
Ezután a bogyók zúzásával folytatódik, mely célja a bogyó héjának megrepesztése és a húsának roncsolása anélkül, hogy a magok megsérülnének. A szőlő a zúzás hatására cefrévé alakul. Ebből a must jelentős része sajtolás nélkül is kifolyik. A maradék könnyen kisajtolható. A tökéletes eredmény többszöri sajtolással érhető el. A folyamat végén különválik a must és a szilárd részek, vagyis a törköly. A hordóba fejtett must az erjesztés szakaszában alakul át borrá. Az erjedés történhet spontán módon és irányítottan. A spontán módon történő erjedés során az erjedést megindító élesztőgombák a talajból, levegőből, a szőlőbogyók héjából és a kocsányról kerülnek a mustba. Ennek hatására indul meg az erjedés. Az irányított módon történő erjedés során úgynevezett fajélesztőket alkalmaznak. Ekkor a must saját erjesztői kizárásra kerülnek a folyamatból. Ezután következik az ülepítés, és a must tiszta részének lefejtése. Érdemes nyitott tartállyal dolgozni, mert a levegő felgyorsítja az erjesztési folyamatokat.
A modern technológiát kézműves hagyományokkal ötvözve működtet önellátó gazdaságot Bakonybélen Magyarország legfiatalabb szerzetesi közössége. Szívesen fogadják és szálással várják a turistákat és a zarándokokat is. Gasztronómiai különlegességek a bencések gazdaságában A bencés szerzetesek néhány évtized kihagyás után 1998-ban tértek vissza Bakonybél területére. Akkor alapították meg a Szent Mauríciusz Monostor gazdaságát. Manapság egyedülálló gasztronómiai termékeket gyártanak, amelyekből jut az arra járó turistának és zarándokoknak is – írja a Sokszínűvidék. Másfél hektárnyi gyógynövénykertjükben kakukkfüvet, körömvirágot, zsályát, citromfüvet és levendulákat nevelnek, de szép számmal akadnak gyümölcsfáik is. Benches szerzetesek névsora . Termékeik között szerepel egyebk között zsályás tejcsokoládé, vörösboros-kakukkfüves bonbon, medvehagyma püré, gyógynövényes likőr és sör is, például a Mauríciusz apátsági dubbel ale. Saját gyümölcseikből állítanak elő lekvárokat és szörpöket is. Néhány termékük elkészítéséhez (például a sörökhöz) külső munkatársak és gazdasági partnerek segítségét is igénybe veszik.
Az apátsághoz tartozó 22 hektáron elterülő kert a monostor 996-os alapításától szerves része a bencés szerzetesek mindennapjainak. Ma több mint ezer növényfaj és 150 féle madár lakik a szabadon látogatható területen. A Kert története A bencés rendi apátság 996-os alapításkor a falakon belül létrehoztak egy ispotályt (gondozásra, ápolásra rendelt épületet) is, amihez szükségszerűen tartoznia kellett egy gyógynövényes kertnek is – ez feltehetőleg a mai kert területén kapott helyet. Briliáns elméjű, vonzó személyiségű pannonhalmi szerzetes zaklathatta diákjait. Létezésének első írásos bizonyítéka egy 1201-es oklevél. A jelenlegi Arborétum alapítása 1802-ben történt, amikor a bencés rend az akkori Magyarország területén 8 iskolát nyitott, melyek számára a kert természettudományos oktatóhelyszínként szolgált. A növényeket ekkor a különféle földrajzi területi egységek, éghajlati övek szerint csoportosítva telepítették. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj volt az Arborétumban, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Ez a voltaképpeni Arborétum területe szervesen összekapcsolódik a mai Gyógynövénykerttel, mely körbeöleli az Főapátság épületegyüttesét.
Az év csúcspontja II. János Pál pápa látogatása volt szeptember 6-án. A keresztény egység napját, amely az egyház nemzetek feletti küldetésének elérendő eszményét mutatta fel, megtisztelte jelenlétével II. Senuda kopt pápa. A főapátság vendége volt az elmúlt években Bartolomeosz konstantinápolyi és II. Bencés, hindu és muzulmán szerzetesek találkozója Assisiben | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Alexij moszkvai pátriárka is. A millenniumi év Pannonhalma épületegyüttese számára kiemelkedő és nagyon fontos eseménye volt, hogy az UNESCO 1996. december 7-én az "ezeréves főapátságot" a világörökség részének nyilvánította. Egyházjogi státusza: pápai jogú férfi szerzetes intézmény (monasztikus kongregáció).
A középkorban az élet minden területét áthatotta a vallásosság, a papság kiváltságos rétegnek számított. A papok, egyházi méltóságok mellett a világtól elvonultan, kolostorokban élő szerzetesekben sem volt hiány. Ora et labora, vagyis imádkozzál és dolgozzál - hangzik a bencések jelmondata, és tulajdonképpen ezzel írható le a meghatározott menetrend szerint, a kolostor falain belül zajló, lemondásokban és kiváltságokban egyaránt bővelkedő életük is. Megbecsülték a szerzeteseket A középkor embere nagyon másként tekintett még az őt körülvevő világra: a leghétköznapibb dolgoknak is szimbolikus, gyakran a kereszténységgel összefüggő jelentést tulajdonított. Pannonhalmi Főapátsági Arborétum és Gyógynövénykert • Természetvédelmi .... A szentek legendáit, földi maradványait, vagyis az ereklyéket különös tisztelet övezte, a vagyonosabb hívők gyakran igen hosszú zarándokutakra vállalkoztak, hogy felkeressék életük fontos helyszíneit. A templomokban őrzött ereklyéiknek pedig csodatételeket, gyógyító hatást tulajdonítottak. A kolostorokban szigorú szabályszerűségek szerint élő, szegénységi fogadalmat tevő szerzetesekre is felnéztek.
Az első nyugati szerzetesrend alapítója a 6. században élt Szent Benedek volt. A bencés rend kolostorai a világ zajától, a településektől távol, gyakran hegytetőkön, erős falakkal körülvéve álltak. Ezeken a helyszíneken nem sok dolog zavarhatta meg az elmélyült munkát és az imádkozást. Szent Benedek regulája szigorú előírásokat tartalmazott a mindennapokra, az újoncok felvételére, a szerzetesek megkívánt magatartására nézve. A kolostorok élére az apátot nevezték ki, akinek az erényes élet felé kellett terelgetnie a rábízott közösséget, illetve kapcsolatot kellett tartania a világi elöljáróságokkal is. Bár a regula előírta a tulajdonról való teljes lemondást, az apátot felszólította arra is, hogy a testvérek minden alapvető szükségletét biztosítsa. Így aztán a szerzetesek az átlagosnál jobban éltek: tető volt a fejük felett, többnyire biztonságban tudhatták magukat, és az étkezésükről is gondoskodtak. Mindez az általános megbecsültséggel egyetemben nagy vonzerőt jelentett a biztos megélhetésre ácsingózó ifjak számára.
Az apátnak, a közösség elöljárójának feladata nem uralkodás a többiek felett, hanem sokféle emberi természethez alkalmazkodó szolgálat. Van-e korlátja a szabadságomnak? Ki a másik ember? Létezik-e egyáltalán hatalom fölöttem? A Regula szakértő ismerői és magyarázói nálam sokkal jobban meg tudják fogalmazni, hogy Szent Benedek mennyire tiszteli az embert, mennyire tiszteli az emberi személyt. Egészen megdöbbentő, mennyire tudomásul veszi az emberi különbözőségeket, az emberi gyöngeségeket. És nem legyőzni akarja a másik embert, hanem hozzásegíteni ahhoz, hogy az egyik ember el tudja viselni a másikat. "Egymás gyöngeségeit türelemmel viseljék el. " "Gyakran a fiatalabbnak nyilatkoztatja ki az Isten, mi a helyes…" Segít ahhoz, hogy elhelyezzem magamat a világban. "Ha valakinek többre van szüksége…" Ne legyen beképzelt a kézműves, mert ő valamiben többet tud, mint a másik. Két főtt étel elég legyen, hogy ha valaki testi gyöngesége miatt az egyikből nem tudna enni, a másikból vegyen és lakjék jól… És az egész világ transzparenssé válik: minden emberben Krisztus látogat meg, a fiatalban, az idősben, a betegben, a jövevényben, a szegényben.
A Maredret Triplus még ennél is erősebb, 8%-os és korianderrel valamint zsályával készült. Mindkét sörben van tönkölybúza, ami a rend védőszentjének tekinthető, 11. században élt Szent Hildegárd több írásában is megjelenik. A főzéshez használt gabona egy részét a maredret-i apácák maguk termesztik. Megszomjaztál? Rendelj magadnak a legjobb magyar kisüzemi sörökből az kézműves piactérről! Segíti az emésztést. Minden nővérünk szereti a sört, elvégre belgák vagyunk – idézi Gertrúd főnővért a minapi cikke. Bár szeretik, nagyon nem élhetnek vele a rend tagjai: vasárnaponként kapnak mindössze egyetlen üveggel. Pedig már most is 300 ezer palack készül évente, exportálják Spanyolországba és Olaszországba is. A főnővér hangsúlyozta, bár nagy terveik vannak, nem akarnak versenyezni, a tőlük alig egy kilométerre található Maredsous bencés "férfi" apátsággal, akik az ismert Duvel sörfőzdével közösen készítik söreiket. Login • Instagram Ezzel mindenesetre 1300 év után kivívták "egyenjogúságukat" a bencés apácák: a fennmaradt írásos emlékek alapján Weihenstephanban élt férfi társaik már 768-ban termesztettek komlót a kertjükben, ami a szakemberek szerint egyértelműen a sörfőzés jelenlétére utal..