Úgy játszottam Mercutiót, hogy közben táncos-komikus is voltam. Az első időkben nem is hívtak máshova Szegedről, aztán elterjedt, hogy használható vagyok, s akkor már hívtak, de akkor meg már én nem mentem volna semmi pénzért. Nem keverem: A saját életemből veszek át dolgokat a szerepeimhez, de a szerepeim nem adnak megoldást az életemre. Azt nem is akarnám. Ettől mélységesen elzárkózom. Civil ember vagyok, mint bárki más – a feleségemet úgy szeretem, mint egy civil ember, a gyerekeimet úgy szeretem, mint egy civil ember. Én ezt nem keverem. Király Levente, a nemzet színésze megköszöni a tapsot a West Side Story előadása után a Szegedi Nemzeti Színházban / MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Csillag: Legvadabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy a Nemzet Színésze címet én fogom elnyerni. Egyszer csak kiderül (Király Levente színész) | Magyar Narancs. Mert ez túl van az én csillagomon. Bármennyire is szeretnek engem itt Szegeden, ez Pesthez mérten vidék. Vidéki színésznek ilyen kitüntetést megkapni – amit sokan szavaznak meg egyhangúan, amihez valakinek először meg kell halni… Így, ahogy most, akkor is elsírtam magam.
Fontosabb szerepei Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia) Falstaff (Shakespeare: IV.
Aztán már első alkalommal láttam, hogy ostoba előítéletek vezérelnek. A Kean, a színészben láttam először, s azért is különleges szerep, mert a színpadi művészek gyűlölködéseiről szól, s annyi híres karaktert el kell játszani benne. Aztán sorba láthattam nagy alakításait és apróbb remekléseit. Király úgynevezett hagyományos színész, mesterségének lényege szerinte az embernek ember által való ábrázolása. Elmélete szerint először aggyal kell fölfogni a szöveget, a történéseket, a szituációt, ám aztán az embernek ezt át kell áramoltatnia a szívén, az érzelemvilágán, végül pedig játékát ismét csak értelemmel kell kialakítani és kontrollálnia. Amikor a 90-es években Szegedre szegődött Zsótér Sándor, a magyar színpad egyik legformabontóbb alkotója, nyomban megragadta őt Levente kivételes tehetsége. Király Leventét a sors választotta színésznek | Szeged Ma. Nem kisebb drámát szeretett volna megrendezni vele, mint Az ügynök halálát Arthur Millertől. Szívesen megcsinálom, ha olyan maradhatok, amilyen vagyok, mondta Levente, ha ki akarsz fordítani, akkor nincs értelme.
Mint a Kossuth-díj átvételekor mondta, "minden szerepért, a szó nemes értelmében, megdolgozott", mert "aki megnyugszik, az megáll a pályán". Alakításainak listája csaknem harminc oldalt tesz ki Szerepet soha nem kért és soha nem adott vissza, alakításainak listája csaknem harminc oldalt tesz ki. Volt Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Sir John Falstaff (Shakespeare: IV. Henrik), Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága), Firsz (Csehov: Cseresznyéskert), Kean (Dumas-Sartre: Kean, a színész), Galilei (Brecht: Galilei élete), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Svejk (Hasek), Willy Loman (Arthur Miller: Az ügynök halála), Mikszáth (Görgey: Mikszáth különös házassága). Számos zenés darabban is fellépett, például a Hegedűs a háztetőn, a Chicago, a Jézus Krisztus szupersztár, a La Mancha lovagja, a My Fair Lady című musicalekben. Szeged.hu - Száműzött színészből lett Szeged díszpolgára a 85 éves Király Levente, akit végül senki sem tudott elcsábítani a Tisza partjáról. Több mint 200 színpadi szerepével a legtöbb szerepet eljátszott magyar színészek egyike, aki szerepeiben mindig az embert kereste. A Luxemburg grófja című operettben az idei évadban is színpadra lép.
KL: Egyszer megkérdezte Békés András, tudok-e táncolni. Nekünk a színművészetin azt tanították, hogy színész olyat nem mond, hogy valamit nem tud, csak azt kérdezi, hogyan csinálja. Attól kezdve majdnem az összes zenés darabban játszottam, de volt egy kikötésem: csak akkor vállalom, ha prózát is alakíthatok. Úgy játszottam Mercutiót, hogy közben táncos-komikus is voltam. Az első időkben nem is hívtak máshova Szegedről, aztán elterjedt, hogy használható vagyok, s akkor már hívtak, de akkor meg már én nem mentem volna semmi pénzért. Akkor már nagy, mély gyökereim lettek. MN: Hogy úszta meg, hogy nem skatulyázták be se ide, se oda? KL: Sokáig mondták olyan emberek is, akik nagyon ismertek, hogy táncos-komikus vagyok. A skatulyákba bele akartak tenni, de én mindig azzal tiltakoztam, hogy amit prózában teljesítettem, úgy néz ki, sikerült. Mikor fiatalember voltam, mazsola, akkor a Cseresznyéskert ben játszottam a nyolcvanéves Firszet. Tudja, milyen érzés? Ehhez csak mechanikusan kell az öreget eljátszani.
Ösztönzőleg hatott rá ebben az időszakban Győri Elekkel kötött ismeretsége. Gajdos már nem szívesen vállalja falusi voltát. Egyik ismerősével, Kemény János mechanikussal elhatározta, hogy bejárják Európát. Ezzel a külföldi utazással kapcsolatban emlegetik ma is Geszteréden, hogy Gajdosék az idegenlégió szolgálatába léptek, több hónapot töltöttek ott Marokkóban, majd egy szerencsés véletlen folytán sikerült megszökniük. A történetet Gajdos gyakran elmesélte a faluban és egy képet is festett róla. A kép időközben elveszett. A kaland megtörténte ellen szól, hogy Gajdos János Pataki Lászlónak tollbamondott önéletrajzában nem tett említést erről. Gajdos visszatér szülőfalujába, ahol rokonok fogadják magukhoz. Gajdos jános festő amazing. Szállás és ellátás fejében csizmákat és cipőket javít, szabad idejét továbbra is a festésnek szenteli. Kap néhány képmegrendelést. Olajnyomatok után szentképeket, fénykép után portrékat készít. Ez az életmód nem elégíti ki a festőt, sokat békétlenkedik a másolás utáni rendelések miatt, szívesebben festi az emlékezetéből és fantáziájából összeötvöződő tájakat és falusi jeleneteket.
Kósa János ( Budapest, 1962. május 16. –) magyar festőművész, egyetemi oktató. Életútja, munkássága [ szerkesztés] A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában érettségizett, felsőfokú tanulmányokat 1985 és 1989 közt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott festő szakon, mestere Sváby Lajos. Gajdos jános festő buzér. Ugyanitt 1989 és 1992 közt posztgraduális képzésben vett részt a murális műhelyben, ahol Tölg-Molnár Zoltán volt a mestere. 1980 és 1983 közt a Magyar Légiközlekedési Vállalatnál dekoratőrként működött, 1983-84-ben a Műcsarnokban volt segédmunkás, 1990 és 2000 között rajzot tanított a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, 1999 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban dolgozik. Tudományos fokozata: DLA. Doktori disszertációjának témája a festészet elmélete és gyakorlata, közelebbről az 1990-es évek Magyarországának festészete (2008). Művészetének első időszakát a stíluskeresés a jellemezte. Szövegekkel, vonalakkal, figurákkal dolgozik, műveinek képtárgyait gyakran átfesti vagy lefedi, például Cím nélkül (1990).
1986 óta kiállító művész, igen termékeny alkotó, gyakran megméretteti alkotásait egyéni és csoportos kiállításokon. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanít, de Érden él és alkot.