A tánc absztrahált művészeti ág, a balett eredendően nem szórakoztató műfaj. A polgári értékek – így tehát a táncművészet is – azonban a társadalom működéséhez, erkölcsi tartásához, szellemi és lelki fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges tartópillérek. A koreográfusnak a közönség megtartása érdekében mindig gondolnia kell az érthetőségre. A Pécsi Balett az új és szokatlan formák ellenére közönségét mindig megtalálta és elvarázsolta. A társulat alapfilozófiája – egyúttal sikereinek kiemelendő alkotóeleme –, hogy a koreográfiák a nagy klasszikusok mellett főként kortárs zeneszerzők művei készülnek. Ez a törekvés – a zene műfajától függetlenül – az együttes minden korszakát jellemezte és jellemzi a mai napig.
A társulat januárban közölte az MTI-vel, hogy új bemutatókkal, emlékező műsorokkal ünnepelné fennállásának hatvanadik évfordulóját a Pécsi Balett márciustól. Március végén jubileumi gálaest keretében mutatnák be Pécsen Az iszonyat balladája című darabot, amely teljesen új koncepcióval, Zachár Lóránd koreográfiájával készül. Amennyiben a járványhelyzet úgy alakul, Vasarely címmel egy nagyszabású darab is megvalósul idén a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a Müpa szervezésében, míg a tervek szerint ősszel, a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó keretében vehet részt a közönség a társulat Ádám és Éva című darabjának premierjén. A jubileumi év produkcióit Vincze Balázs, a Pécsi Balett korábbi ügyvezetője, jelenlegi művészeti vezetője, a társulat elmúlt másfél évtizedének meghatározó alkotója álmodja majd színpadra rendezőként, illetve rendező-koreográfusként. Az évfordulón az új bemutatók mellett egy - a társulat eddigi történetét bemutató - filmet is láthat a közönség, készül egy jubileumi kiadvány, továbbá a tervek szerint találkozót tartanak a régi tagokkal és a pécsi táncrajongókkal a Pécsi Nemzeti Színházban és a Müpában.
A társulat hazánk első számú és egyetlen olyan együttese, amely klasszikus nagybaletteket is előad. Hazánk balett történetében hatalmas fordulópontot jelentett az Hazánk egyik leghíresebb balett együttese: Pécsi Balett A Pécsi Balett társulat, hazánk egyik leghíresebb balett társulata! Itthon és külföldön egyaránt nagy sikereket értek már el! A társulat 1960-ban alakult. Olyan sikeres balettművészek játszottak akkoriban a Pécsi Balett társulat előadásaiban, mint Medveczky Ilona, Rónai Márta és Csifó Ferenc Győri Balett 1979-ben egy csapatnyi frissen végzett balettintézetes növendék úgy döntött, a közösen töltött diákévek után sem válnak szét, inkább új társulatot alapítanak, és közösen kezdenek karriert építeni. Így alapult a Győri Balett, ami ma már nem csak hazai, de nemzetközi sikerekkel
Balett társulatok Szegedi Kortárs Balett Társulat A Szegedi Kortárs Balett 1993-ban alakult meg. Juronics Tamás és Pataki András vezetésével jött létre az együttes, elődje a Szegedi Balett társulat volt, amely 1987-ben került megalapításra. Mára a Szegedi Kortárs Balett nem csak hazánkban vált közismerté, de nemzetközi szinten A híres Magyar Fesztivál Balett A Magyar Fesztivál Balett 1996-ban alakult meg. Markó Iván, a hazai balettművészet egyik legjelentősebb tagja alapította az együttest. A társulat Európa legnagyobb magántáncegyütteseként jött létre, igazgatója és koreográfusa is Markó Iván. A társulat tagjai mind fiatalok, átlagéletkoruk 22 év. Ennek Budapest Táncszínház – fiatalosság és lendületesség A Budapest Táncszínház 1991-ben alakult meg. Földi Béla hozta létre az azóta nagy sikerűvé vált együttest. 1999-ben a társulat elnyerte az EuroPAS díjat, majd 2004-ben a Nemzeti Táncszínház Táncfesztiválján a közönségdíjat. A társulat több nemzetközileg is elismert magyar és külföldi A világhírű Magyar Nemzeti Balett A Magyar Nemzeti Balett a Magyar Állami Operaház balettegyüttese, amely nem csak hazai, de nemzetközi szinten is elismertnek számít.
A leírt helyzetekben, amikor a súrlódás majdnem nullára csökken, az eredő erő gyakorlatilag nulla, és az objektum fenntartja sebességét Newton első törvénye szerint. Az arisztotelészi nézetben ez nem történhetett meg, mert e naiv elmélet szerint a mozgás csak akkor fordul elő, ha a mozgó tárgyra nettó erő hat. Newton első törvénymagyarázata Tehetetlenség és tömeg A tömeg egy fizikai mennyiség, amely jelzi az anyag mennyiségét, amelyet egy test vagy tárgy tartalmaz. A tömeg ekkor az anyag belső tulajdonsága. De az anyag atomokból áll, amelyeknek tömegük van. Az atom tömege a magban koncentrálódik. A magban lévő protonok és neutronok azok, amelyek gyakorlatilag meghatározzák az atom és az anyag tömegét. A tömeget általában kilogrammban (kg) mérik, ez a Nemzetközi Egységrendszer (SI) alapegysége. A kg prototípusa vagy referenciája egy platina- és irídiumhenger, amelyet a francia Sèvres-i Nemzetközi Súly- és Mérőiroda őrzik, bár 2018-ban a Planck-állandóhoz kapcsolták, és az új meghatározás 2019. május 20.
Newton óriási betekintést igényelt, hogy meglátjuk, hogy a mozgás természetes állapotának egyenes vonalban kell folytatódnia állandó sebességgel. Csak akkor, ha erõvel hatnak rá, a mozgás megváltozik. A mindennapi életben a tárgyak nem egyenes vonalban mozognak állandó sebességgel. Ennek oka az, hogy a legtöbb tárgy körül súrlódási erők vannak kitéve. Tehát például amikor egy kávéscsészét az asztalon csúsztat le, ez lelassul és megáll (vagy átöml). Ez nem azt jelenti, hogy Newton első törvénye érvénytelen, csak ez a súrlódás erőt jelent a bögre mozgásának megállításához, hogy megállítsák. Amit Newton első törvénye igazából mond, az az, hogy valaki megváltoztatni mozgását csak az erő használata lehetséges. Azt is mondja, hogy egy mozgásban lévő tárgy hajlamos maradni a mozgásban, amely bevezeti a tehetetlenség eszmét.
Továbbá ezek a törvények olyan objektumokra is érvényesek, amelyek sebessége sokkal kisebb, mint a fénysebesség (300 000 km/s). Newton törvényei abból indulnak ki, hogy a mozgást a elmozdulás egy tárgyról egyik helyről a másikra, az előfordulási hely figyelembevételével, amely egy másik helyhez képest is állandó sebességgel mozoghat. Kiszolgálhatja Önt: mechanika a fizikában Newton első törvénye vagy a tehetetlenségi törvény A Newton első törvénye -ban megfogalmazott elvnek ellentmond antikvitás a görög bölcs, Arisztotelész, aki számára egy test csak akkor tudta megőrizni a mozgását, ha erőt fejtenek ki rá. Kényszerítés fenntartva. Newton ehelyett azt állítja, hogy: "Minden test kitart nyugalmi állapotában vagy egyenletes egyenes vonalú mozgásában, hacsak nem kényszerítik állapotát megváltoztatni a rá ható erők". Ezért egy mozgó vagy nyugalomban lévő tárgy nem változtathatja meg ezt az állapotot, kivéve, ha valamilyen erőt alkalmaznak rá. Ezen elv szerint a mozgás olyan nagyságrendeket foglal magában, amelyek vektoriálisak (iránnyal és érzékkel felruházva).