A várható élettartam növekedésével a szenior korúak számának és arányának növekedését figyelhetjük meg (3). Ezáltal azoban új kihívásokkal is szembesülnünk kell: az időskori demencia vezető diagnózissá vált a neuronális eredetű betegségek között. Mintegy 36 millió ember érintett világszerte és ez a szám 2030-ra várhatóan eléri a 60 milliót (2). Alzheimer-kór: kinél van nagyobb kockázata az Alzheimer-kór kialakulásának? Lassítható-e a betegség lefolyása? - Magyar kutatási eredmények. Az időskori demencia egy kiterjedt, központi idegrendszert érintő betegség, amely a mindennapi életet megnehezítő kognitív, érzelmi és viselkedésbeli eltérésekkel jellemezhető. A betegség lefolyása egyénenként változó lehet, amelyet nagyban befolyásol az alap egészségi állapot és a genetikai háttér. Időskori demenciák közé sorolható és egyben leggyakoribb betegségek az Alzheimer- kór, a vaszkuláris (ér eredetű) demencia és a Lewy-testes demencia. Kockázati tényezők, amelyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában: kardiovaszkuláris betegségek elhízás cukorbetegség idős kor fejsérülés genetika Melyek az időskori demencia fő jellemvonásai?
80 beteget 3 évig vizsgáltak A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott magyar tudósok az agy elektromos tevékenységét 24 órán keresztül regisztráló, 32 csatornás Holter-EEG készülékkel vizsgálták a kutatásban résztvevő mintegy 80 beteget, és három év alatt gyűjtött adatok elemzésével mutatták ki az összefüggést az epilepszia és az Alzheimer-kór között. Ha kezelik az epilepsziát, lassul az Alzheimer is - A kutatás eredménye azért jelentős, mert az epilepsziás demens betegek állapota a többi Alzheimer-kóros beteghez viszonyítva kétszer gyorsabban romlik. Mivel az epilepszia tüneteinek enyhítésére számos gyógyszerrel rendelkezünk, ez az Alzheimer-kór ellen új terápiás támadáspont lehet - idézi a közlemény Horváth András Attilát, a csoport kutatóorvosát. Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy bizonyos epilepszia-ellenes gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javítható és állapotuk romlása lassítható. Sokhelyütt publikálták az eredményeiket Az eredményeket eddig 11 nemzetközi és hazai szakmai fórumon publikálták, többek között olyan neves orvosi folyóiratban is, mint a Journal of Alzheimer's Disease.
Lewy testes betegség, Pick betegség), de szintén gyakori betegségekkel is számolni kell. Az időben felismert betegségek kezelési lehetőségei lényegesen kedvezőbbek. Ezért a 65 év felettieknél ajánlott a rendszeres – akár évenkénti – állapotfelmérés, még akkor is, ha az egyén tünetmentes. Az általunk elvégzett orvosi és pszichológiai vizsgálatok pontos képet adnak a mentális állapotról, és időben jelzik a problémákat. Emellett a későbbiekben bekövetkező változásokat objektív módon össze tudjuk hasonlítani és értékelni. Ha úgy érzi, hogy Ön, vagy hozzátartozója számára fontos lehet egy ilyen komplex állapotfelmérés, keresse bizalommal magánrendelőnket.
Az 1950-es években Adams úgy érezte, hogy a művészi fényképezés mellett új kihívásokat kell keresnie, ezért a barátja által alapított Polaroid Corporation szakmai tanácsadója lett. Ez idő alatt több ezer polaroid fotót készített, de leghíresebb képeit Hasselblad kamerájának köszönheti, melyet 20 éven keresztül használt. Felsorolni sem lehet azokat az elismeréseket, kitüntetéseket amiket pályafutása alatt elért, sikereit jól jelzi, hogy a nevével fémjelzett díjat is alapítottak 1971-ben. (később egy másikat 1980-ban is) Három kötetből álló fotótechnikai könyvsorozata (The Camera, The Negative, The Print) az egyik legfontosabb ilyen témájú kiadvány. A fényképezés mellett rengeteget publikált és oktatott. 1984. április 22-én, nyolcvankét éves korában halt meg. Mi az Ansel Adams "zónarendszere"?. Fotó: Ansel Adams: Monolith, the Face of Half Dome, Yosemite National Park, California, 1927. Fotó: Ansel Adams: The Golden Gate before the Bridge San Francisco, California, 1932. Fotó: Ansel Adams: Half Dome, Merced River, Winter, Yosemite National Park, California, 1938.
(Elérhető módszereket. ) 1* Olyan diktafont ajánlanék ami egyből MP3 –ban rögzít. Néhány gondolat, sok embernek nagyon nehéz megérteni a zónarendszert többek között nekem is (több mint egy év volt), de valójában egyáltalán nem bonyolult, a legnagyobb probléma szerintem, egy teljesen más irányú megközelítése a témának, és a sok fejben "eltárolt", sokesetben téves elképzelés gátolja a megértést. Aminek tükrében a zónarendszer furcsának tűnik. Előre megnyugtatnék mindenki aki nem érti (úgy érzi egyáltalán nem tudja befogadni) ne aggódjon, van néhány alapszabály, ezek betartásával működik, és a fizikai valóság szintjén nagyon jól használható. Fekete fehér analóg laborálás Zónarendszer: Zónarendszer. Sokaknak a kalibrálás okoz problémát amiben maximálisan partner vagyok és tudok segíteni, első körben kb. 170mm tesztcsíkokat kell betenni egy szokásos hívás mellé.
Itt van például egy színes papírokról készített sorozat. A világos és sötétebb tónusú lapok egyenként voltak fénymérve, tehát várható lett volna, hogy nagyjából azonos tónusúak legyenek, mégis jelentős különbség tapasztalható (bár azért kicsit közelítenek egymáshoz, a valóságban sokkal nagyobb közöttük a különbség). Mintha a Nikon tudná, hogy egyik lap világosabb, a másik meg sötétebb. A luminancia értékek elég vadul szórnak. Ansel Adams Zónarendszer – Fekete Fehér Analóg Laborálás Zónarendszer: Zónarendszer. Viszont az is igaz, hogy a bánat ismeri azt az algoritmust, amivel a Nikon kiszámítja a luminanciáját (vagy a fittyfenéjét, amiben ő a tónust méri) az egyes színeknek. Kismillió képlet van, mind a zöldre súlyoznak, majd a vörösre és legkevésbé a kékre, de például a PS algoritmusát sem sikerült megtalálni. Talán ez adja a legközelebbi eredményt PS-ben a luminanciára: Luminancia = R*0. 299+G*0. 587+B*0. 114 De persze tónusokat sokféleképpen kaphatunk színesből. Íme a fenti példa alant deszaturálva: Ha a Nikon fénymérője is hasonlóképpen látna, érteném miért lett a rózsaszín és a vörös annyira más színesben, hiszen itt elég egyformák.
Brandt szokatlan témaválasztásával és problémaérzékenységével kitűnt a brit sajtóban publikáló fotóriporterek közül, akárcsak nézőpontválasztásával, a fény és az árnyékok kezelésével. Munkái angliai, francia és amerikai kiállításokon váltak igazán ismertté. Cyril Conolly, a svájci Camera lap szerkesztője ezt írta róla 1972-ben: "Tőle megkapjuk mindazt, amit egy fotográfustól várhatunk. Kíváncsiságot, szellemességet, ügyességet, objektivitást, fantáziát, technikai tudást és a szigorúságot a válogatásban. " Az alábbi felvételét már a Mai Manó Házban is láthattad. Julia Margaret Cameron (1815-1879) A legjobb női fotográfus képzeletbeli díját Julia Margaret Cameronnak ítélték a Digital World Camera szerkesztői. Az Indiában született Cameron egy gazdag ügyvéd és ültetvényes feleségeként érkezett Angliába és különleges portréival vált ismertté. A fényképezőgép olyan eszköz volt számára, melynek segítségével a figyelmét a fejekre összpontosította, ezzel feltárva modelljei szellemét, erejét és jellemét.
Az elméleti részt egy fotózás fogja követni, amit pedig a képek előhívása lent a laborban, úgyhogy mi is aprópénzre váltjuk a tudást. Épp emiatt kérlek érkezzetek időben, ha nem akartok lemaradni. A késők meg nézzenek szét először a Nagytársalgóban s ha nem leltek ott minket, akkor az alagsori laborban. Ha van negatív, amit elő akartok hívni, akkor hozhatjátok azt is, szerintem lesz erre is tér és idő a késő esti időszakban. :3
A Digital Camera World szerkesztősége tavaly októberében készített egy listát, ahol minden idők 50 legjobb fotográfusainak névsorát állították össze. Mi elhoztuk nektek az első 5 helyezettet. Íme, ők azok… Henri Cartier-Bresson (1908-2004) A fotográfusok fotográfusának keresztelt Henri Cartier-Bresson még magára Gandhiról is készített fotót. Minden idők legjobb fotográfusa 1908. augusztus 22-én a franciaországi Chanteloupban született. A fotózás iránti érdeklődést Martin Munkácsi egyik fotója inspirálta. "Attól a perctől kezdve, hogy először fényképeztem, komolyan fogtam fel ezt a dolgot. Úgy éreztem, mintha mindig valaminek a nyomában lennék. A gép kiegészítő részévé vált szememnek, és többé sohasem váltam meg tőle. 1931-ben huszonkét éves koromban Afrikába mentem. Ekkor vásároltam egy kisfilmes gépet, amelyhez hasonló típust annak előtte és azóta sem láttam. Egy évig fényképeztem vele és csak azután, amikor visszatértem Franciaországba, hívhattam elő a képeimet, a vadonban, ahol elkülönítve éltem ennek az évnek legnagyobb részében, ez nem volt lehetséges.